Feléleszthető-e a turizmus Horgoson? Visszahozhatóak-e azok a száz évvel ezelőtti idők, amikor a településen virágzott az idegenforgalom? Miből lehetne turizmust építeni, mi vonzaná Horgosra a látogatókat? Hogyan lehetne az autópályán átutazó évi 13 millió ember vagy a kishatáron átkelő 900 000 személy egy bizonyos részét legalább egy napra Horgoson marasztalni? 
Ezekre a kérdésekre keresték a választ Horgos és a magyarországi Lakitelek Önkormányzatának tagjai azon a szakmai napon, amely a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg. 
A horgosiak vendégeikkel azokat a nevezetességeket tekintették meg — például az órás villát, a felújított vasútállomást, a kamarási villasort, a Kamarás-erdőt, a Reök-villát, Reök Iván sírját, a Túrú-tanyát, a XIII. századi romtemplomot —, amelyek magyar szemmel nézve érdekesek lehetnek a turizmussal kapcsolatban, valamint eszmecserét folytattak Horgos történelméről. A nap második felében a látottakat kerekasztal-beszélgetés keretében foglalták össze. Többször elhangzott, hogy számos olyan hely és épület van Horgoson, amelyről úgy gondolják, jók lehetnek valamire, de ötleteik és elképzeléseik nem igazán vannak. Nevezetességeiket valamilyen elgondolás köré kellene építeni, keresni kellene egy kiindulópontot, mely vonzza az embereket, és köré tervezni. 
— A feladat sokkal összetettebb annál, mint hogy egy óra alatt megoldást találjunk rá, viszont a szakmai nap arra mindenképp jó volt, hogy azok a horgosi polgárok, akik valamilyen szinten már foglalkoznak, vagy a jövőben szeretnének turisztikával foglalkozni, találkozzanak, és elbeszélgessenek az idegenforgalom terén már komoly tapasztalatokkal rendelkező lakiteleki ismerőseikkel — mondta Vass Zoltán, a projektum vezetője. 
Lakitelek a Duna—Tisza közén, a Tiszavölgy és a Homokhátság találkozásánál alakult ki a XIX. század közepén. A településtől 5 kilométerre található a 4 hektárnyi, szépen kiépített, gondozott területen fekvő Népfőiskola (ma már Hungarikum Liget), ahol emigrációs gyűjtemény, uszoda, sport- és kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A Holt-Tisza mintegy 7 km hosszú szakasza mentén, a növényekkel és állatokkal gazdagon tarkított környezetben helyezkedik el a Kiskunsági Nemzeti Park területe, melynek egységei közül ez, a legkisebb a leggazdagabb tájképi szépségekben. A Tősfürdőt tápláló termálvizet az 1970-ben végzett fúrás alkalmával találták ivóvíz helyett. A kút 1050 méter mély, hozama percenként 1000 liter, a víz hőmérséklete 42 fok. 
Madari Róbert, Lakitelek polgármestere a látogatással kapcsolatban elmondta, a horgosiak számos helyet mutattak meg nekik, ami egyrészt reménykeltő, másrészt viszont elszomorító, mert csak elképzelni tudják, ezek az épületek, nevezetességek milyen szépek lehettek egykor, aminek most nem lehetünk a részesei. 
— A helyszínek és a fejlesztésre irányuló törekvések a mai napig megvannak, és a ma látottak kiindulásként szolgálhatnak. Mindenképpen egy olyan hívópontot kell találni, amely megszólítja és idevonzza az embereket, mert a turizmusban nagyon sok lehetőség rejlik. Horgoson és mellette több millió utas halad át évente. Meg kellene találni azt a csáberőt, amiért az utazó megszakítja útját, és egy vagy több napot eltölt a településen. Nagyon szép előző évszázadbeli történeteket hallottunk a Reök és a Kárász családról. Lehet, érdemes elgondolkodni egy közös legenda létrehozásán, ezzel főleg a kulturális és történelmi turizmus iránt érdeklődőket lehetne tájékoztatni arról, hogy milyen értékek voltak és vannak Horgoson. Ha nem kapunk lehetőséget, akkor azt saját magunknak kell megtalálnunk. A turizmus egyre inkább felfelé futó ágazat, és biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk, hol kínálkozik lehetőség a horgosiak előtt — mondta Madari Róbert, majd arra is kitért, hogy Lakitelek fürdőfejlesztés előtt áll. — Nem szeretnénk beállni a nagyon korszerű, mindenféle élményelemekkel gazdagított fürdők sorába. A mai kornak megfelelően alakítjuk át és tesszük modernebbé a fürdőt, de a hangulatát szeretnénk megőrizni. A kerékpárút-hálózat fejlesztése is a terveink közé tartozik, bekapcsolódnánk az európai kerékpáros-vérkeringésbe. A kulturális turizmus terén tájház kialakítását tervezzük. Az elképzelések megvalósításához forrást kell találni. A horgosiaknak szívesen segítünk ebben, közös pályázatokat kell keresnünk, és így tehetünk szert anyagi eszközökre. 
A lakiteleki küldöttségből Felföldi Zoltán kiemelte, ők három típusú célközönségben gondolkodnak. 
— Az első célközönségbe azok a városi emberek tartoznak, akik a vidéki romantikát keresik. Ezt a csoportot főleg kisgyermekes családok alkotják, ahol a gyerek még nem hallott kakast kukorékolni, vagy még egyáltalán nem látott lovat. Ők két—hat éjszakát töltenek nálunk. A második célközönségünk tagjai a német piacról érkeznek. Kutyabarát szálláshellyel jelentünk meg a német honlapokon, erre ők úgyszólván ráharaptak, és azóta általában egy hétre vagy tíz napra látogatnak el hozzánk. A harmadik célközönségbe az országos hírű rendezvényekre érkezők tartoznak. Ebből környékünkön csak kettő van, a reggae-fesztivál és a kecskeméti repülőnap, de lehet, hogy Horgos vonzáskörzetében több, nagy tömegeket vonzó eseményt tartanak. Meg kellene próbálni a 150-160 000-es szegedi piacra építeni. Ahogy a kecskemétiek hétvégén kijönnek Lakitelekre az erdőbe, a parkba kirándulni, a szegediek hasonló céllal látogathatnának el Horgosra. Egy olyan „terméket” kellene összeállítani, amely a szegediek számára vonzó lehet. Ez az elképzelés valószínűleg nem hozna sok vendégéjszakát, hiszen főleg egynapos kirándulásokról lenne szó. Délvidéki kirándulást viszont lehetne szervezni, melynek Horgos lenne a kiindulópontja, és az érdeklődők ellátogatnának a környező településekre, ahol magyar történelmi emlékek és egyéb látványosságok találhatóak. Az Adriára utazó német és lengyel turistákat is valahogy meg kellene fogni, mert minden bizonnyal vannak köztük szép számban, akik a határon való félnapos várakozás és az autóban töltött éjszaka helyett szívesen megszállnának, ha találnak megfelelő helyet — mondta. 
Többen a csapatépítő tréningeknek otthont adó helyszínek létesítésében, míg mások a tanyasi turizmusban látják a jövőt, de a programok között a borpincék látogatása is elhangzott. Abban mindenki egyetértett, hogy a szálláshelyek növelése fontos lenne, mivel jelenleg mindössze három működik a településen, a legnépszerűbb szálláshelyekkel foglalkozó oldalon azonban csak egy horgosi szerepel.