| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
 

   2023.12.04.
Pósa Máriáé a Délvidék Kutató Központ emlékérme

Pósa Mária oromi helytörténet-kutatónak ítélték a Délvidék Kutató Központ emlékérmét, amit munkájában kifejtett kiemelkedő és áldozatos tevékenységéért vehetett át. 
Kutatása az oromi és völgyesi tanyavilág történetét járja körül, melyből két monográfia is megjelent az elmúlt időszakban. 
Mintegy 800 tanyahelyet azonosított be Pósa Mária a munkája során. Előkerült egy nématérkép névjegyzék nélkül, és a helybeli idős személyek segítségével még száz tanyahely nevét kaphatta meg. De Mária feldolgozta az iparosság történetét is. 
Pósa Mária az elismerés kapcsán elmondta: 
- A térség története nem velünk kezdődött, de nem is velünk ér vége, mert korábban úgy tűnt, mintha minden most indult volna. Az egyik fiatalember azt mondja nekem egyszer, hogy őt megkérdezte a plébános, régen itt hogyan ünnepelték a betlehemezést. Rám nézett, és azt mondta, sehogy. Mert ez egy komunista falu volt. Ez is egy érdekes történet. 
Mária a nyugdíjba vonulása után kezdett el szisztematikusan foglalkozni helytörténeti kérdésekkel. A családfakutatásban ekkor mélyedt el, és sok történet kibontakozott előtte, amivel szélesebb kitekitést is kapott. 
- Mondjuk az is mellbevágó volt mindenkinek, hogy 11 szélmalom állt a határban 65 négyzetkilométernyi területen az egy nagy valami. Vagy 16 útszéli kereszt van, és ezek még mindig állnak. Volt még kettő ezeken kívül. Az egyiket áthelyezték a temetőbe, a másikat meg a `48-as változásokkor a déli vidékre vitték. Ez pedig a Sátai kereszt. A Sátaiak keresztje. 
Pósa Mária az emlékérmet Szegeden a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar épületében vette át november 23-án. 

 




Pósa Máriáé a Délvidék Kutató Központ emlékérme