| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ... |
|
|
Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.
A csapatokat a Vajdasági ... |
|
|
Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett.
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt.
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ... |
|
|
A megmérettetésre összesen 24 csapat nevezett. A párosok a héten minden délután pályára lépnek, hogy eldöntsék az idén ki lesz a legjobb.
Évről évre egyre több csapatot vonz a lábteniszbajnokság a magyarkanizsai Tisza-partra. Idén közel ötvenen neveztek be, akik mind győzni érkeztek. Sokan közülük rendszeresen sportolnak, de mint mondják, ez még nem feltétele a helyezésnek, ugyanis a csapatok egyre jobban fejlődnek.
Dalibor Crkvenjakov ... |
|
|
Hollóék csaknem húsz éve játszadoztak el a gondolattal, hogy növénytermesztésbe kezdenek, majd meg is valósították az álmukat, létrehoztak egy tekintélyes méretű biogazdaságot. Kezdetben fűszernövényekkel foglalkoztak, de gyorsan kiderült, hogy felénk erre nem igazán van kereslet, így belevágtak a növénytermesztésbe. Azóta a nevük ismertté vált, hisz a jó portéka híre gyorsan terjed. A környéken házhoz mennek a vásárlók, de nagyobb mennyiség esetén, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Kókay Krisztina grafikus és textilművész alkotásai kétszáz kilométert utazva Budapestről a viszontlátás örömével érkeztek Magyarkanizsára, hiszen alkotót és műveit az elmúlt évek során már megismerhették a délvidéki művészetkedvelők.
Szinte napra pontosan három évvel ezelőtt vehették kezükbe az Aracs folyóirat 21. évfolyamának 4. számát, amely bemutatta Kókay Krisztinát és grafikáit a közönségnek. De a képző- és iparművészeti kapcsolatok összekötnek személyeket és intézményeket is, ezért az olyan kulturális szervezetek, mint a Magyar Művészeti Akadémia és tagjai, már-már otthonosan érezhetik magukat, amikor az autó vagy a busz ablakából megpillantják Magyarkanizsa, Zenta, Óbecse vagy Újvidék településjelző tábláit. Köszönjük, hogy ismét élvezhetjük a helyiek vendégszeretetét, és reméljük, hogy Kókay Krisztina kiállításának megtekintése olyan esztétikai és szellemi élményt nyújt, amiért érdemes ezután is egymásra figyelnünk!
Az antik görögöktől származik az a mondás, amely a művészek legalapvetőbb, de egyben legfontosabb intelmét így fogalmazza meg: „ne múljon el nap legalább egy vonal meghúzása nélkül”. Ezt az ősi bölcsességet fogadta meg Kókay Krisztina több mint fél évszázados alkotóművészetének gyakorlásában, és hozta létre azt az életművet, amely akár textilművészetben, akár grafikában a vonal és az elemi szál lényegi tulajdonságából épül fel. Falikárpitjai szövött vonalak, grafikái vonalhálók szövedékei. Azokon a kompozíciókon, amelyeket a galéria kiállítóterében a mai naptól megtekinthet a közönség, értelmét veszti a műfaji megkülönböztetés, ami a képzőművészet és az iparművészet között hosszú idő óta fennáll, ugyanis Kókay Krisztina művészetében a hangsúly a lélekre ható tartalom kifejezésén van, nem pedig a formai megjelenítés eszközén. Alkotásai éppen ezért lenyomatok és pillanatképek, amelyek nem a külvilág reprezentálására irányulnak, hanem az emberi belsőben zajló folyamatokról adnak látleletet. Akár az elme racionális elmélyülése, akár a lélek spirituális működése, akár a psziché érzelmi hullámzása, minden mozgás örök mozdulatlanságba dermed, hogy tükröt mutasson a szemlélőnek, aki ezekkel a kompozíciókkal néz szembe.
* Elhangzott november 9-én Magyarkanizsán a Regionális Kreatív Műhely által szervezett kiállítás megnyitóján.
Tükröt mutatva a szemlélőnek
|
|
|
|
|
|
