| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2023.11.14.
Háromóránként indul majd a sínbusz?

November végén elindul a vasúti személyforgalom Szabadka és Szeged között 
Az elektromos útdíj megfizettetése terén történő együttműködésről írt alá a szerb és a magyar kormány nevében megállapodást Lázár János, Magyarország építési és közlekedési minisztere, Goran Vesić építési, közlekedési és infrastruktúval megbízott miniszterrel Belgrádban. Ugyanakkor az infrastrukturális fejlesztésekről, valamint a két ország közti közlekedést olcsóbbá és hatékonyabbá tételéről is szó esett. Arról, hogy miként gyorsítható Magyarország és Szerbia között a személy- és áruforgalom. 
A szerb-magyar belügy- és közeledési miniszterek találkozója során a sajtónak Lázár János többek között elmondta, a megállapodásnak megfelelően egy olyan magyar, európai szintű fejlesztést adnak át Szerbiának, aminek hatására az ország ki tudja majd építeni a saját útdíj-fizetési rendszerét. Tehát egy olyan informatikai rendszer átadására kerül sor, szavai szerint, amely megkönnyíti a szerb állam működését és természetesen bevételt is hoz. Kiemelte, Magyarország stratégiai szövetségesként tekint ezzel az üzleti együttműködéssel együtt is Szerbiára. A stratégiai szövetségnek nagyon fontos célkitűzése pedig az, hogy Magyarország lehessen Szerbia nyugati folyosója. Ehhez arra van szükség, hogy a szerb-magyar határon egyszerű, gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb és biztonságosabb legyen az átjutás. 
A Horgos-Röszke mintegy 13 milliónyi átlépővel bonyolítja Schengen külső határán az egyik legnagyobb átmenő forgalmat. Ez azonban kevés, szűk kapacitás, szögezte le. Kiemelte, így közös fejlesztésként a Hercegszántó-Béreg és a Tompa-Kelebia határátkelőhelyek felújítása és korszerűsítése lehetővé teszi majd, hogy ne egy (Horgos-Röszke), hanem három nagy határátlépési pont legyen Magyarország és Szerbia között. Üdvözölte azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, melyeket megvalósított, elkezdett, illetve tervez megvalósítani Szerbia észak-Vajdaságban, ugyanis arra Magyarország is rá kíván kapcsolódni. Például egy új Duna-híd megépítésével Mohácsnál, mintegy 300 milliárd forintos beruházás eredményeképpen. A nagy határátlépési pontok is ezt a célt szolgálnák. Lázár János bejelentette: a Szeged-Szabadka vasútvonalon november utolsó napjaiban elindul a személyi forgalom. Szavai szerint az út a két város között mintegy 80 percet vesz majd igénybe.  Idővel az utazási időt rövidíteni szeretnék majd. 
– Az a célkitűzésünk, hogy háromóránkénti járatlehetőséget biztosítsunk a szabadkai és szegedi, illetve az utazni vágyó közönség számára – hangsúlyozta Lázár János. 

 




Háromóránként indul majd a sínbusz?