| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.09.16.
Nyolc évszak Magyarkanizsán

Magyarkanizsa - A magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely szervezésében a Művészetek Háza nagyszínpadán Nyolc Évszak címmel adott koncertet a szegedi Szimfonikus Zenekar. Antonio Vivaldi A négy évszak és Ástor Piazzolla Négy évszak Buenos Airesben című művét adták elő.  
A négy évszak örök témáját sokan zenébe foglalták. A klasszikus zene egyik kiemelkedő művét, Vivaldi Négy évszakát párosították a nálunk kevésbé ismert, de a világban ...

   2025.09.16.
Sikeres nyári idényt zártak Magyarkanizsán

A település turisztikai kínálata továbbra is vonzó a látogatók számára, amit jól mutat a folyamatos érdeklődés, mind belföldről, mind külföldről. 
Jól teljesített idén is a Tisza-part, valamint a kemping, amely különösen a hétvégéken és a nyár közepén működött teljes kapacitással. A látogatók számára még október elejéig nyitva áll, így aki szeretné kihasználni az utolsó meleg napokat, még ellátogathat a kempingbe. 
Bár ...

   2025.09.15.
Birka, kecske és borjú rotyogott a bográcsokban

Idén tizenkettedik alkalommal rendezték meg a hagyományos paprikásfőző versenyt Völgyesen, a művelődési ház udvarában, az Alanykalász Művelődési Egyesület szervezésében. 
A versenyre több mint 40 csapat nevezett. A helyieken kívül érkeztek versenyzők a környező településekről is. Az oromi Pető Tamás csapata marhapaprikást készített. 
„Minden évben el szoktunk jönni, kellemes közösség, nagyon nyitottak, befogadóak. Itt mindenki, ...

   2025.09.15.
A segítő kegyelem útján

Ötven éve Isten és a hívek szolgálatában áll Utasi Jenő, tóthfalusi plébános, aki papi szolgálatának szinte teljes idejét Magyarkanizsa községben töltötte, és tölti napjainkban is. Tóthfalu mellett még Oromon is vezette az egyházat, és mindkét település a maga Jenő atyájának tekinti a közvetlen, sokrétű és emberséges plébánost, akinek nevéhez még számtalan világi, maradandó tett is fűződik. 
Szombaton, szeptember 13-án a Szent József Római ...

   2025.09.15.
Keresték, kifőzték és megtalálták a legjobbat!

Szombaton, szeptember 13-án zajlott le Velebiten, Magyarkanizsa község egyik legkisebb falvában az ajvárfőző verseny. A XII. Ajvár-Bajvívó ajvárfőző verseny a régió legnagyobb gasztronómiai karavánja néven híresült el, és ezen a tájékon Velebiten találta meg az otthonát. Már kora reggel gyülekeztek a település központjában, a helyi közösség melletti téren, ahol a benevezett csapatok minden alapanyagot megkaptak, kivéve természetesen a titkos összetevőt, ami ...

 
Keresés
 

   2023.11.10.
A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!

Bata Erzsébet a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagja. A községbeli mezőgazdasági témák szakavatottja, és első kézből értesül a gazdák gondjáról-bajáról. Ő maga is családi gazdaságot vezet férjével és utódaival, és úgy látja, a termelők élete soha nem volt rózsás, mindig az időjárás volt a legnagyobb úr. Mostanában ez még hatványozottabban igaz, hisz a helyzet egyre nehezebb, de azért kitartóak. A jelenlegi teendőkről és a termelők helyzetéről beszélgettem vele, és elmondta, hogy az őszi kalászosok java része már a földben van. 
– Az árpák nagyon szépen zöldellnek, a búzák kelnek, de elvétve még a napokban is láttam dolgozókat, tehát van, aki még most vet. Majd meglátjuk, melyik vetés milyen eredménnyel jár. A tavalyi év bebizonyította, hogy a korán vetettek betegedtek meg leghamarabb, mert az utóbbi évtizedben egyre hosszabbak az őszi periódusok, ennek folytán túlfejődnek az őszi vetésű kalászosok. Túlfejlettségükben kiélik a tápanyagot a földből, sokkal hamarabb csökken az immunrendszerük minősége, és sokkal hamarabb fogja minden betegség tavasszal. Emiatt nagyon sok termelő ebben az évben a későbbi vetést szorgalmazta, mert nagyon enyhe időnk van még most is. Még langyos a föld, szépen fejlődnek a vetések. Elkésve nincs senki, talán még jobb eredményt is érhetünk el, de ez természetesen a további időjárási körülményektől függ. A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van! – mondta Bata Erzsébet, és hozzátette, hogy a terményárak sem kecsegtetnek semmi jóval, a befektetések miatt viszont a termelőknek jó mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, és ez már régóta így van, az utóbbi időben pedig még inkább. 
– Kifizetődőség szempontjából nagyon sokan úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak fémzárolt vetőmagot, ami sajnálatos, mert a hátrahaladás jele. A fémzárolt vetőmagnak azonban párja nincs! Az ellenálló képessége, a hozammennyisége is a legjobb, csakhogy nem engedhették meg maguknak a termelők, inkább szerényebb beruházások mellett termelnek a saját zsebükből, a banki hiteltől ódzkodnak, hisz ahogy mondani szokás, a bank az asztalnál eszik mindennap, ezt a termelő logikája nem engedi meg, és szerintem jól is cselekednek. Műtrágyát is sokkal kevesebbet szórnak az emberek, átlagosan a felét az eddig megszokottnak. Van, aki a felét sem. Tudunk olyat is, aki teljesen alaptrágya nélkül ültette az őszi gabonát – hallottuk a Bata Erzsébettől, aki szerint még az is beleront a képbe, hogy a jószágtartás is elképesztően lecsökkent, így még istállótrágya sincs. – Nagymértékben romolhat a földminőség is ezáltal. A falugazdász-hálózaton keresztül a gazdáknak biztosított az ingyenes talajmintavétel, amiből megtudhatják, hogy mit kell pótolniuk a földjeikben – ezt is hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy nagyon kicsit csökkent a műtrágyák ára, viszont az üzemanyag nagyon drága. A gazdakör elnöke még egy érdekes, ám nagyon bosszantó tényről is beszélt, ami érinti a községet. 
– Az egér- és pocokinvázió rendkívül nagy a községben. Nincs olyan négyzetméter, ahol ne lennének egérlyukak. Van, aki ekével megszántotta annak érdekében, hogy az egérfészkeket felforgassa. Részben gyéríteni lehet, megszüntetni nem – mondta Erzsébet, aki a megoldást a régi telek visszatértében látja. Sok ködös, hideg csapadékos, havas időt és mínusz húsz fokot kellene ismét megélnünk ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a gazdák helyzete. A gazdák azonban alkalmazkodók, szinte a jég hátán is megélnek, vagy inkább muszáj megélniük. 
– Sokkal több káposztarepce van. Talán a kifizetődőség miatt is, és ebből jön az első pénz a gazdáknak. A kukoricát sem vonták még ki a vetésszerkezetből, ez valahogy belénk rögződött, megszokott kultúra. Valamennyivel több szemes cirkot vetnek távolabb, míg környékünkre ez nem annyira jellemző – emelte ki Erzsébet, aki a locsolási lehetőségről megjegyezte, hogy napjaink részévé válik. – Magyarkanizsa község területén elenyésző helyen van lehetőség locsolásra, egyedül a fúrt kutakból. Az onnan történő locsolás pedig nem a legjobb. Nyáron a 40 fokos melegben, erős déli szél mellett ki tudja, hol ér növényt, a hőségben pedig a forró növényt hideg, fúrt kúti vízzel locsolni eleve káros, betegséget okoz. Állóvizekre, csatornákra lenne szükség, amit biztosítani kellene a termelőknek a fennmaradás érdekében, mert ha így folytatódik a klímaváltozás, nem tudom, hogy fognak a gazdák egyáltalán termelni! Most a gazdálkodók úgy tudnak talpon maradni, hogy a befektetést optimális nívóig minimalizálták. 

 




A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!