| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.02.14.
Tánccal és hangos énekkel igyekeztek elűzni a telet a tóthfalusi óvodások

Elkezdődött a farsangi kavalkád a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézményben. Minden óvodában interaktív programot szerveznek a legkisebbeknek.
Tánccal és hangos énekkel igyekeztek elűzni a telet a tóthfalusi óvoda gyermekei. Természetesen a jelmezek sem maradtak el. Színes álarcot öltöttek a kicsik. Ahhoz pedig, hogy a telet tényleg elűzzék a gyermekek, hangos és szórakoztató programra is szükség van. Ebben az évben Réka és Imi egy interaktív ...

   2025.02.14.
Nők tárlata

Színültig megtelt február 13-án, csütörtök este a magyarkanizsai Dobó Tihamér Képtár, amikor a népszerű és sokéves múltra visszatekintő Nők tárlata kiállítás megnyitóját tartották. A Vajdasági Képzőművészeti Kör szervezésében és a Panda Rádió támogatásával már hagyománnyá vált, hogy a tavaszcsalogató rendezvényen bemutatják azokat az alkotásokat, melyeket kizárólag nők készítenek. Volt ott rengeteg festmény, de kézimunka is, szebbnél szebb ...

   2025.02.13.
Fontos fejlesztések Tóthfaluban

Tóthfaluban mintegy 500 ember él, akik számára nagyon fontos, hogy a település folyamatosan fejlődjön. Ennek érdekében 2026-ig helyi járulékot vezettek be, amiből beruházások, fejlesztések valósulhatnak meg. Emellett a helyi Nyugdíjas-egyesület mintegy 30 tagja részt vesz a közterületek szépítésében.  
Tóthfalu bejáratánál, egy 1300 négyzetméteres területen ültettek fákat, valamint felújították a helyi Ifjúsági Otthont is.  
Bontovics ...

   2025.02.13.
A piacozás a vérében van

A magyarkanizsai csütörtöki és szombati piac elmaradhatatlan árusa a horgosi ifj. Baté Lukács, aki már évtizedek óta kínálja a megszokott, jó minőségű zöldségeket, amelyek Horgoson teremnek. Sem a zimankó, sem a rekkenő hőség nem tántorítja el attól, hogy jókedvűen, mosolygósan szolgálja ki a nála vásárlókat, akik bizony évek és évtizedek óta barátként üdvözlik, neki pedig mindenkihez van néhány jó szava. Egy csütörtöki piacnap alkalmával arról ...

   2025.02.13.
Mezőgazdasági fórum Horgoson

Az időszerű, hamarosan megjelenő pályázati lehetőségekről tartottak tájékoztatást és lakossági fórumot szerda este a horgosi helyi közösségben. A szép számú megjelent érdeklődő Tóbiás József köztársasági képviselőtől és Tóth Zoltántól, a tartományi Mezőgazdasági, Víz- és Erdőgazdálkodási Titkárság titkárhelyettesétől hallhatta a fontos tudnivalókat, illetve a beszélgetésbe bekapcsolódott Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének ...

 
Keresés
 

   2023.11.10.
A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!

Bata Erzsébet a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagja. A községbeli mezőgazdasági témák szakavatottja, és első kézből értesül a gazdák gondjáról-bajáról. Ő maga is családi gazdaságot vezet férjével és utódaival, és úgy látja, a termelők élete soha nem volt rózsás, mindig az időjárás volt a legnagyobb úr. Mostanában ez még hatványozottabban igaz, hisz a helyzet egyre nehezebb, de azért kitartóak. A jelenlegi teendőkről és a termelők helyzetéről beszélgettem vele, és elmondta, hogy az őszi kalászosok java része már a földben van. 
– Az árpák nagyon szépen zöldellnek, a búzák kelnek, de elvétve még a napokban is láttam dolgozókat, tehát van, aki még most vet. Majd meglátjuk, melyik vetés milyen eredménnyel jár. A tavalyi év bebizonyította, hogy a korán vetettek betegedtek meg leghamarabb, mert az utóbbi évtizedben egyre hosszabbak az őszi periódusok, ennek folytán túlfejődnek az őszi vetésű kalászosok. Túlfejlettségükben kiélik a tápanyagot a földből, sokkal hamarabb csökken az immunrendszerük minősége, és sokkal hamarabb fogja minden betegség tavasszal. Emiatt nagyon sok termelő ebben az évben a későbbi vetést szorgalmazta, mert nagyon enyhe időnk van még most is. Még langyos a föld, szépen fejlődnek a vetések. Elkésve nincs senki, talán még jobb eredményt is érhetünk el, de ez természetesen a további időjárási körülményektől függ. A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van! – mondta Bata Erzsébet, és hozzátette, hogy a terményárak sem kecsegtetnek semmi jóval, a befektetések miatt viszont a termelőknek jó mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, és ez már régóta így van, az utóbbi időben pedig még inkább. 
– Kifizetődőség szempontjából nagyon sokan úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak fémzárolt vetőmagot, ami sajnálatos, mert a hátrahaladás jele. A fémzárolt vetőmagnak azonban párja nincs! Az ellenálló képessége, a hozammennyisége is a legjobb, csakhogy nem engedhették meg maguknak a termelők, inkább szerényebb beruházások mellett termelnek a saját zsebükből, a banki hiteltől ódzkodnak, hisz ahogy mondani szokás, a bank az asztalnál eszik mindennap, ezt a termelő logikája nem engedi meg, és szerintem jól is cselekednek. Műtrágyát is sokkal kevesebbet szórnak az emberek, átlagosan a felét az eddig megszokottnak. Van, aki a felét sem. Tudunk olyat is, aki teljesen alaptrágya nélkül ültette az őszi gabonát – hallottuk a Bata Erzsébettől, aki szerint még az is beleront a képbe, hogy a jószágtartás is elképesztően lecsökkent, így még istállótrágya sincs. – Nagymértékben romolhat a földminőség is ezáltal. A falugazdász-hálózaton keresztül a gazdáknak biztosított az ingyenes talajmintavétel, amiből megtudhatják, hogy mit kell pótolniuk a földjeikben – ezt is hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy nagyon kicsit csökkent a műtrágyák ára, viszont az üzemanyag nagyon drága. A gazdakör elnöke még egy érdekes, ám nagyon bosszantó tényről is beszélt, ami érinti a községet. 
– Az egér- és pocokinvázió rendkívül nagy a községben. Nincs olyan négyzetméter, ahol ne lennének egérlyukak. Van, aki ekével megszántotta annak érdekében, hogy az egérfészkeket felforgassa. Részben gyéríteni lehet, megszüntetni nem – mondta Erzsébet, aki a megoldást a régi telek visszatértében látja. Sok ködös, hideg csapadékos, havas időt és mínusz húsz fokot kellene ismét megélnünk ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a gazdák helyzete. A gazdák azonban alkalmazkodók, szinte a jég hátán is megélnek, vagy inkább muszáj megélniük. 
– Sokkal több káposztarepce van. Talán a kifizetődőség miatt is, és ebből jön az első pénz a gazdáknak. A kukoricát sem vonták még ki a vetésszerkezetből, ez valahogy belénk rögződött, megszokott kultúra. Valamennyivel több szemes cirkot vetnek távolabb, míg környékünkre ez nem annyira jellemző – emelte ki Erzsébet, aki a locsolási lehetőségről megjegyezte, hogy napjaink részévé válik. – Magyarkanizsa község területén elenyésző helyen van lehetőség locsolásra, egyedül a fúrt kutakból. Az onnan történő locsolás pedig nem a legjobb. Nyáron a 40 fokos melegben, erős déli szél mellett ki tudja, hol ér növényt, a hőségben pedig a forró növényt hideg, fúrt kúti vízzel locsolni eleve káros, betegséget okoz. Állóvizekre, csatornákra lenne szükség, amit biztosítani kellene a termelőknek a fennmaradás érdekében, mert ha így folytatódik a klímaváltozás, nem tudom, hogy fognak a gazdák egyáltalán termelni! Most a gazdálkodók úgy tudnak talpon maradni, hogy a befektetést optimális nívóig minimalizálták. 

 




A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!