| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.07.04.
Nagy Szebasztián bronzérmes

A magyarkanizsai Nagy Szebasztián bronzérmet nyert a 67 kilogrammos mezőnyben a törökországi kötöttfogásúbirkózó-emléktornán. 


Nagy az első meccsén az albán Zanellit verte, majd a második fordulóban az Európa-bajnok török Kamalt is legyőzte. Az elődöntőben a Spartacus versenyzőjét a török Firat állította meg, a bronzéremért vívott párharcban azonban Nagy az U23-as Eb-n ezüstérmes török Sarijart legyőzte, és megszerezte a 3. helyet. 


   2025.07.04.
Táborlakók lóháton

Lovas hagyományok, sátortábor, gyermekbarát lovak és igazi nyári kalandok – a Tóthfaluban megszervezett lovas élménytábor ezúttal is maradandó élményeket kínál a legkisebbeknek. 
A 7–12 éves gyerekeknek szóló programot az Almás–Vasderes Hagyományápoló Egyesület szervezte, a helyszín pedig a régi iskola épülete volt. 


A tóthfalusi lovas élménytábort már hatodik alkalommal rendezték meg, idén harminckilenc résztvevővel. ...

   2025.07.04.
Generációk találkozása a Juhász Táborban

Folyamatos a munka Tóthfaluban, a XI. Juhász Népzenei Táborban. A rendezvény célja nemcsak a hangszeres és énekes tudás fejlesztése, hanem a közösségi zenélés örömének átadása is. 
A résztvevők Vajdaság számos pontjáról, sőt Magyarországról is érkeztek. 


Mintegy 80 gyermek, fiatal és felnőtt népzenész tölti a hetet Tóthfaluban. A Juhászok Civil Szervezet által szervezett táborban idén is a vonós hangszerek, a tambura és ...

   2025.07.04.
Péntektől Kanizsa Feszt!

A magyarkanizsai vásártér ismét fesztiválhelyszínné válik július 4-én és 5-én, pénteken és szombaton, ekkor tartják ugyanis a Kanizsa Fesztet, amely tárt karokkal várja az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt. A délutáni programok mind ingyenesek, kizárólag a koncertekre kell majd jegyet váltani, azt is a helyszínen. A napijegy ára 1000 dinár, míg a kétnapos jegyért 1800 dinárt kell fizetni. Idén bevezettek ...

   2025.07.03.
Otthonról haza

A Magyarkanizsa községhez tartozó Völgyes a tizenhárom település közül egyike a legkisebbeknek. Ez korántsem jelenti azt, hogy onnan ne nőhetnének ki tehetséges emberek, csak talán kicsit többet kell küzdeniük. Nagyvárosba kerülvén meg kell szokniuk a nyüzsgést, a másfajta élettempót és azt, hogy nem fog mindenki ismerősként üdvözölni az utcán. Pósa Kornélt ez nem tartotta vissza attól, hogy az anyaországban tanuljon. Ami azonban ritkább, hogy ő nem felejtette ...

 
Keresés
 

   2023.11.10.
A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!

Bata Erzsébet a Magyarkanizsai Gazdakör elnöke és a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnökségi tagja. A községbeli mezőgazdasági témák szakavatottja, és első kézből értesül a gazdák gondjáról-bajáról. Ő maga is családi gazdaságot vezet férjével és utódaival, és úgy látja, a termelők élete soha nem volt rózsás, mindig az időjárás volt a legnagyobb úr. Mostanában ez még hatványozottabban igaz, hisz a helyzet egyre nehezebb, de azért kitartóak. A jelenlegi teendőkről és a termelők helyzetéről beszélgettem vele, és elmondta, hogy az őszi kalászosok java része már a földben van. 
– Az árpák nagyon szépen zöldellnek, a búzák kelnek, de elvétve még a napokban is láttam dolgozókat, tehát van, aki még most vet. Majd meglátjuk, melyik vetés milyen eredménnyel jár. A tavalyi év bebizonyította, hogy a korán vetettek betegedtek meg leghamarabb, mert az utóbbi évtizedben egyre hosszabbak az őszi periódusok, ennek folytán túlfejődnek az őszi vetésű kalászosok. Túlfejlettségükben kiélik a tápanyagot a földből, sokkal hamarabb csökken az immunrendszerük minősége, és sokkal hamarabb fogja minden betegség tavasszal. Emiatt nagyon sok termelő ebben az évben a későbbi vetést szorgalmazta, mert nagyon enyhe időnk van még most is. Még langyos a föld, szépen fejlődnek a vetések. Elkésve nincs senki, talán még jobb eredményt is érhetünk el, de ez természetesen a további időjárási körülményektől függ. A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van! – mondta Bata Erzsébet, és hozzátette, hogy a terményárak sem kecsegtetnek semmi jóval, a befektetések miatt viszont a termelőknek jó mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, és ez már régóta így van, az utóbbi időben pedig még inkább. 
– Kifizetődőség szempontjából nagyon sokan úgy döntöttek, hogy nem vásárolnak fémzárolt vetőmagot, ami sajnálatos, mert a hátrahaladás jele. A fémzárolt vetőmagnak azonban párja nincs! Az ellenálló képessége, a hozammennyisége is a legjobb, csakhogy nem engedhették meg maguknak a termelők, inkább szerényebb beruházások mellett termelnek a saját zsebükből, a banki hiteltől ódzkodnak, hisz ahogy mondani szokás, a bank az asztalnál eszik mindennap, ezt a termelő logikája nem engedi meg, és szerintem jól is cselekednek. Műtrágyát is sokkal kevesebbet szórnak az emberek, átlagosan a felét az eddig megszokottnak. Van, aki a felét sem. Tudunk olyat is, aki teljesen alaptrágya nélkül ültette az őszi gabonát – hallottuk a Bata Erzsébettől, aki szerint még az is beleront a képbe, hogy a jószágtartás is elképesztően lecsökkent, így még istállótrágya sincs. – Nagymértékben romolhat a földminőség is ezáltal. A falugazdász-hálózaton keresztül a gazdáknak biztosított az ingyenes talajmintavétel, amiből megtudhatják, hogy mit kell pótolniuk a földjeikben – ezt is hallhattuk, mint ahogy azt is, hogy nagyon kicsit csökkent a műtrágyák ára, viszont az üzemanyag nagyon drága. A gazdakör elnöke még egy érdekes, ám nagyon bosszantó tényről is beszélt, ami érinti a községet. 
– Az egér- és pocokinvázió rendkívül nagy a községben. Nincs olyan négyzetméter, ahol ne lennének egérlyukak. Van, aki ekével megszántotta annak érdekében, hogy az egérfészkeket felforgassa. Részben gyéríteni lehet, megszüntetni nem – mondta Erzsébet, aki a megoldást a régi telek visszatértében látja. Sok ködös, hideg csapadékos, havas időt és mínusz húsz fokot kellene ismét megélnünk ahhoz, hogy kedvezőbb legyen a gazdák helyzete. A gazdák azonban alkalmazkodók, szinte a jég hátán is megélnek, vagy inkább muszáj megélniük. 
– Sokkal több káposztarepce van. Talán a kifizetődőség miatt is, és ebből jön az első pénz a gazdáknak. A kukoricát sem vonták még ki a vetésszerkezetből, ez valahogy belénk rögződött, megszokott kultúra. Valamennyivel több szemes cirkot vetnek távolabb, míg környékünkre ez nem annyira jellemző – emelte ki Erzsébet, aki a locsolási lehetőségről megjegyezte, hogy napjaink részévé válik. – Magyarkanizsa község területén elenyésző helyen van lehetőség locsolásra, egyedül a fúrt kutakból. Az onnan történő locsolás pedig nem a legjobb. Nyáron a 40 fokos melegben, erős déli szél mellett ki tudja, hol ér növényt, a hőségben pedig a forró növényt hideg, fúrt kúti vízzel locsolni eleve káros, betegséget okoz. Állóvizekre, csatornákra lenne szükség, amit biztosítani kellene a termelőknek a fennmaradás érdekében, mert ha így folytatódik a klímaváltozás, nem tudom, hogy fognak a gazdák egyáltalán termelni! Most a gazdálkodók úgy tudnak talpon maradni, hogy a befektetést optimális nívóig minimalizálták. 

 




A gazdálkodók műhelye mindig az ég alatt van!