| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.02.28.
Lakossági fórum Oromon

Az oromi gazdáknak tartottak fórumot az időszerű mezőgazdasági pályázatokról. Az érdeklődők, elsősorban állattenyésztők és földművesek a helyi művelődési otthonban részletes tájékoztatót hallgathattak meg, és a kérdéseiket is feltehették az illetékeseknek. 
Dr. Molnár Viktor, a Tartományi Mezőgazdasági Alap igazgatóját és Tóbiás Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselőjét Erdélyi Olivér, Orom Helyi Közösség ...

   2024.02.27.
Sor a falugazdászoknál

Április elsejéig kérhetik a szerbiai bejegyzett gazdaságok a növénytermesztés után igényelhető hektáronkénti 18 ezer dinár juttatást. 
Továbbra is több órát kell várakozni a termelőknek a falugazdász irodákban, hogy fel tudják újítani a vetésforgót és igényelhessék a növénytermesztők a területalapú támogatást. Az első információk szerint a termelőknek erre egy hónap áll rendelkezésükre, viszont az illetékes minisztérium a támogatás igénylésének ...

   2024.02.27.
Mentés szívvel-lélekkel

Interjú Nagyabonyi Orsolya mentőorvossal, akit a Szerbiai Újraélesztési Tanács nemrég aranyéremmel jutalmazott 
Már gyerekkorában orvosnak készült, a mentősség mindig is vonzotta. Figyelmes és empatikus, és ezeket a tulajdonságait a munkájában is fontosnak tartja. Az elmúlt évben két sikeres újraélesztést vitt véghez, amiért a Szerbiai Újraélesztési Tanács aranyéremmel jutalmazta. Leginkább mégis azzal a lelkesedéssel jellemezhető, ami akkor fogja ...

   2024.02.26.
Magbörze Magyarkanizsán

Lassan itt a tavasz, elő lehet venni az ásót, a kapát, a gereblyét és a gumicsizmát. Hamarosan sorakoznak már a kerti teendők. Magyarkanizsán már harmadik éve szervezik meg a tavasz kezdetén a Magbörzét, ahol amellett, hogy a kerttel kapcsolatos tevékenységekről tapasztalatot lehet cserélni, magokat, palántákat, hagymákat, növény szaporító anyagokat is lehet cserélni, vásárolni. 
A programnak az idén is a magyarkanizsa Cnesa Oktatási és Művelődési ...

   2024.02.26.
Beindult a vásáridény

Vajdaság minden részéből érkeztek árusok és vásárlók a szezonnyitó kispiaci vásárba.  
Évente tíz alkalommal, februártól novemberig, minden hónap utolsó vasárnapján szervezik meg a nagy népszerűségnek örvendő kispiaci jószág- és kirakodóvásárt, ahol a tűtől a gőzmozdonyig szinte minden megtalálható. 
Egész délelőtt nagy volt a nyüzsgés a kispiaci vásártéren, sokan családi kirándulásnak élik meg a vásárt. Már a reggeli ...

 
Keresés
 

   2023.11.05.
A vadásznak (is) jól van dolga

A vadász együtt lélegzik a természettel, óvja azt legjobb tudása szerint, és ez az óvás és szeretet abban is megmutatkozik, hogy a túlszaporodott kártevőket és vadakat puskavégre keríti. Teszi ezt azért, hogy ne károsítsák a mezőgazdasági termelőket, de az sem mellékes, hogy még az asztalra is finom falatok kerülnek. A gyöngyöző vasárnapi fácánleves vagy a nyúlpecsenye sokkal ízletesebb és tápértékben is gazdagabb, mint házi, ne adj’ isten boltban vásárolt társai. A vadászok konyháiban olyan falatok kerülnek terítékre, amelyek egyébként meg sem vehetőek. Magyarkanizsa községben is október elsején kezdődött meg a fő vadászidény, így a vasárnap délelőttök számukra kizárólag erről szólnak. Boris Bajić, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnöke igazi elhivatottságról tesz tanúbizonyságot, amikor a vadászatról van szó.  
– Mintegy száznegyven ember tartozik a Kapitány-réti Vadászegyesület berkeibe, Horgos, Martonos, Kispiac, Velebit, Orom, Oromhegyes, Horgos településekről – mondta az elnök, aki elárulta, hogy a tagságban négy nő is van, és tudomása szerint még egy szeretne csatlakozni. Megtudtuk tőle, hogy napjainkban is elengedhetetlen a vadászok tevékenysége, és ez nemcsak afféle kellemes, hanem hasznos időtöltés is. – Mivel nincsenek fő ragadozók, így a vadászok felelnek a kellő vadlétszámért és azért is, hogy a vadak ne tegyenek jelentős károkat a természetben, és a mezőgazdasági termelőknek se okozzanak bosszúságot – tudtuk meg a vadászegyesület elnökétől, aki a most zajló fő vadászidényről is szót ejtett. 
– Magyarkanizsa községben október elsejétől folyik a fő vadászidény, két településen kicsit később kezdődött meg a mezőgazdasági munkálatok miatt. Fácánokat: kakasokat és fácántyúkokat hozunk terítékre, október 15-én a nyúlvadászat is elkezdődött, ami azért jelentős a vadászok számára, mert másképp zajlik. A mezőkön történik, társas vadászat formájában. Egy csoportként indulunk, reggelivel és ebéddel egybekötött, és ez a barátkozásra is teret nyit – tudtuk meg Boristól, mint ahogy azt is, hogy a tevékenység e formája a vasárnapokra korlátozódik, míg hétköznap csak a turisták hódolnak hobbijuknak, ami tulajdonképpen egy életforma. – Vasárnaponként reggel hét óra tájban gyülekezünk, amit megbeszélés követ a vadászmester és társai között. Attól függően, hogy kör- vagy patkóvadászat zajlik éppen, kijelöljük, hogy ki melyik szárnyat vezeti. Amikor összezárul a kör, a vadászmester kürtjellel adja tudtunkra, hogy a körben nincs lövés, csak a kiszaladó vadra célozhatunk. A kürtjeleknek külön funkciójuk van, és a biztonság mindenek felett a legfontosabb számunkra, ezáltal a környezetünk számára is – mesélte Boris, akitől megtudtuk, hogy egy-egy ilyen alkalommal minden résztvevő egy vaddal tér haza, amikor megvan a kívánt mennyiség, véget ér az aznapi tevékenységük, ami a túlszaporodást is megakadályozza, így a községben ettől nem kell tartani. 
– Minden vadfaj, ha túlszaporodna, nagy károkat okozna, ezért is fontos az általunk végzett, pontos szabályoknak megfelelő és azokat betartó munka. Százhúsz nyulat és több mint ezer fácánt szeretnénk kilőni – mesélte. Nyúlra október 29-én kezdődött az idény, ezt követően szemlencse-analízisből tudják meg, hogy mekkora százalékuk a fiatal. A fácánt október elsejétől január végéig lövik, csakúgy mint a libákat, illetve a kacsavadászat is folyik, ami már szeptember elsején elkezdődött, ezek február végéig tartanak, és szintén szép számban jelen vannak a községben. – A nagyvadak selejtezését is elvégezzük, 110 őzsutát és gidát kellene az idén terítékre hozni. Emellett folyik a vaddisznóvadászat is, ami a mi terepünkön is jelen van, de nem túl nagy mennyiségben, és elég nehéz is terítékre hozni – fejtette ki az elnök, akinek mondandójából kiderült, hogy márciustól már a leltározások kezdődnek, azaz a vadszámlálás, amiből kiderül, hogy télen mi maradt meg, és annak alapján készül el a következő évi tervük. 
– December elején kezdődnek a vadetetések. Most még tudnak csemegézni, de a tél beálltával, főleg, ha hó is lesz, gondoskodni kell róluk, megszokott helyeken találhatnak maguknak élelmet – emelte ki a vadász, akinek elmondásából kiderült, hogy egy vadász szinte sosem pihen. Az biztos, hogy az elhivatottak, akik a vadhúst enni is szeretik, vadászfejjel gondolkodnak a mindennapokban is. – Én a vadászatba bele nőttem, számomra ez a természetes életforma. Nem az a legfontosabb, hogy terítékre hozzuk a vadat, hanem az is meghatározó tényező, hogy a természetben töltjük az időt, azzal együtt lélegzünk, figyeljük az állatokat, próbáljuk becserkészni őket. Egy igazi vadásznak az a legfontosabb, hogy a természettel együtt éljen. 

 




A vadásznak (is) jól van dolga