| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.19.
Kötelező az istállóregisztráció

November 17-én délelőtt a magyarkanizsai városháza kistermében tartottak előadást a kötelező istállóregisztrációról. Mivel a gazdáknak ez még új információ, ugyanis eddig nem kérték szigorúan, ezért fontos, hogy megfelelően tájékozódjanak a folyamat pontos menetéről. A kisterem színültig megtelt érdeklődőkkel, hisz tudják, hogy a mezőgazdasági támogatások feltételhez kötöttek. Az egyik ilyen feltétel az istállóregisztráció.


Minderről ...

   2026.11.19.
Oktatási projekt és közösségépítő erő is

Magyarkanizsán évek óta zajlik az a program, mely sokak tetszését elnyerte. Amellett, hogy hagyományainkat élteti, újra is tanítja és tovább viszi. A hatodik éve zajló A Szakkörről Sarnyai Károllyal, a program délvidéki főkoordinátorával beszélgettünk, aki egyben a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója is, ahol a program magyarkanizsai része zajlik. Sarnyai hangsúlyozta, hogy a 2021 őszén indult program új lendületet adott a Kárpát-medence különböző ...

   2026.11.17.
Rangos asztalitenisz-torna Oromon

Az Oromi Asztaliteniszezők Baráti Köre harmadik alkalommal szervezett nemzetközi asztalitenisz-tornát, amelyen Újvidéktől Horgoson át Magyarországig összesen harmincöten vettek részt. A helyi általános iskola tornatermében rendezett versenyen szabadidősportolók, amatőr sportolók és 70 éven felüli asztaliteniszezők mérték össze ügyességüket.


A szabadidősportolók versengéséből Sándor Ákos került ki győztesen, a második helyen Berec Attila ...

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

 
Keresés
 

   2023.11.02.
Nemcsak az évfordulókon emlékezünk, hanem mindig

Az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ártatlan áldozataira emlékeztek a magyarkanizsai Nagytemetőben halottak napján, és ezzel zárult a községbeli megemlékezések sora. A jelöletlen tömegsírokban nyugvók tiszteletére állított emlékműnél rótták le kegyeletüket és helyezték el koszorúikat a jelenlevők, akiket Vranić Váradi Lívia, a szervező magyarkanizsai önkormányzat munkatársa köszöntött Fekete István gondolataival. Mint mondta, a kegyeletadó megemlékezésen a mindenszentek és a halottak napja az az alkalom, amikor szívünkben nemcsak a gyász és a fájdalom tör utat magának, hanem a tisztelet és az emlék mindazok iránt, akik már nincsenek velünk, de akiknek élete és tettei formálták közösségünket. 
– Nekünk, ma élőknek lelkiismereti kötelességünk, egyik legfontosabb feladatunk a megemlékezés, a történelmi tudás átadása, mely fájó lehet ugyan, de az egyedüli eszköz annak érdekében, hogy a szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg – mondta Vranić Váradi Lívia, miután a Cifraszűr vegyes kórus elénekelte a magyar Himnuszt, és Sarnyai Daniella gitárjátéka is még meghatóbbá tette az emlékezést. A síremléknél Palatinus János magyarkanizsai plébános tartott az alkalomhoz illő szertartást, majd dr. Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke tartott beszédet. A téma kutatója és jó ismerője személyes érintettsége okán minden évben Adorjánon, Martonoson és Magyarkanizsán tart beszédet, amelynek során egy helybeli áldozatot emel ki mondandójában. Ezúttal Vitéz Ferenc halálának körülményeit adta közre, illetve felidézte a hetvenkilenc évvel ezelőtti eseményeket. 
– Városunkba 1944. október 8-án vonult be a szovjet hadsereg és a nyomukban érkező partizánok. A kanizsai magyarok jövőtől való félelme egyszeriben rettegéssé változott. Az új jövevények raboltak, fosztogattak, feltörték a borospincéket, és nőket erőszakoltak meg. A gyilkosságtól sem riadtak vissza. Lelőtték a kaszárnya védelmére hátrahagyott tizenegy katonát, pedig ők megadták magukat. Megölték az álmából felriasztott rendőrt, Sipeki Pált, megkezdődtek a magyarok elleni atrocitások. A kanizsai magyarok sorsáról egy helyi szerbekből álló tízes tanács döntött. Ők szabták meg, hogy a helyi magyarok közül kiket kell összeszedni, és bezárni a városháza pincéjébe. Ott nem csak kanizsaiak szenvedtek, érkeztek Oromhegyesről, Adorjánról, Tóthfaluból is foglyok. A nem helyieket vagy berendelték Magyarkanizsára kihallgatásra, vagy egyszerűen néhány partizán lovas kocsival begyűjtötte őket. Az elfogottak nagy részét a pincében agyonkínozták. Őket éjszakánként hordták ki a Tisza menti erdőkbe. Tetemüket tömegsírokba dobálták, s mivel mindennap kerültek bele újabb áldozatok, a sírokat be sem temették, csak mésszel öntötték le a halottakat. Voltak olyan áldozatok is, akiket élve hajtottak az erdőbe, és ott lőttek agyon – mondta egyebek között dr. Forró Lajos, aki több mint harminc éve kutatja az 1944-es eseményeket, ami elmondása szerint hosszú és időnként fárasztó út volt, szakadatlan küzdelemmel az ártatlan áldozatokért, az újratemetésért. 
– Szerbiának az unióba lépés előtt van még feladata ebben a kérdésben. Mi pedig nem fogjuk megkönnyíteni a dolgukat, és folyamatosan felhívjuk a figyelmet a tartozásra. Tisztességesen el kell temetni az áldozatokat. És emlékezni is fogunk. Nemcsak az évfordulókon, hanem mindig. Jogunk van ehhez. Egy nemzet akkor tud emelt fővel járni, ha nemcsak a hőseire, hanem a mártírjaira is emlékezik – mondta dr. Forró Lajos. Ezután az emlékműnél és az első világháborús katonasírok parcellájánál is elhelyezték a megjelentek a tisztelet koszorúit. 

 




Nemcsak az évfordulókon emlékezünk, hanem mindig

Megemlékezés Magyarkanizsán is


Fotó: Puskás Károly