| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Horgoson több mint 70 áldozata van a partizán egységek által elkövetett megtorlásoknak. Erről minden évben november elsején emlékeznek meg a helyi katolikus temetőben, az emlékműnél.
Horgost sem kerülték el a második világháború végén a partizán egységek. November 20-án mintegy hetven ártatlan áldozatot végeztek ki a településnél. Róluk emlékeznek meg minden évben.
Sors Róbert, Horgos HK tanácselnöke elmondta: „Ezekre a vérzivataros időkre emlékeznünk kell. Fejet kell hajtanunk az áldozatok előtt és ezáltal bízunk benne, hogy a jövő nemzedékének is át tudjuk adni, hogy békességben, békében tudjunk élni ezeken a területeken.”
Történelmi visszaemlékezést Vass Zoltán helyi történész tartott.
„A kivégzésre 1944. november 20-a hajnalán, reggelén kerül sor, ekkor, az akkor községháza pincéjéből szállítják ki a kevésbé mozgóképeseket, akik már a veréstől nem tudtak menni, vagy annyira idősek, azokat lovaskocsival, a többieket pedig egy gyalogos menetoszlopban hajtották ki a hetes kilométerkőhöz, majd ott végezték ki őket.”
A megemlékezés végén elhelyezték az emlékezés virágait, majd Gutási Ákos plébános megszentelte az emlékművet.
Az 1944-es partizán megtorlások áldozataira emlékeztek Horgoson
|
|
|
|
|
|
