| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett.
Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán.
|
|
|
|
|
|
|
|
 Az egyik legbrutálisabb és legtömegesebb likvidálás történt annak idején a kis Tisza-menti faluban. Az áldozatokról minden évben megemlékeznek a településen.
Napra pontosan 79 éve, 1944. október 31-én 51 ártatlan helyi áldozatot végeztek ki a partizánok Adorjánon, a Tisza-partján. A helyi Takács Mihály is akkor veszítette el édesapját. Mindössze nyolcévesen maradt apa nélkül. Takács Mihály elmondta:
„Én voltam a legöregebb. Négyen voltunk testvérek. Három lány és én. Anyám maga maradt velünk. Minden volt, csak jó nem.
- Önnek pedig ma is fontos, hogy eljöjjön és megemlékezzen.
- Jövök amíg élek, addig.”
Az idei megemlékezésen Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke emlékezett vissza az 1944/45-ben történtekre: „Olyannyira brutális volt, hogy maga a partizán hatalom 1945-ben eljárást indít és három résztvevőt a partizánok közül elítél. Egyet halálra, másikat egy évre, a harmadikat kényszermunkára. Sőt egyedi eset az adorjáni, az ítéletek miatt, mert később a vagyonelkobzások során szintén találtunk egy iratot az újvidéki levéltárba, amelyben felszólítják a vagyonelkobzási tanácsot arra, hogy Adorjánt kímélje meg, hiszen itt gyakorlatilag ártatlan embereket lövöldöztek le.”
A megemlékezésen felolvasták az áldozatok névsorát, majd elhelyezték az emlékezés virágait.
Az 1944/1945-ös partizán megtorlások áldozatairól emlékeztek meg Adorjánon
Bírósági ítélet nélkül
Az 1944-es mártírokra emlékeztek
Az 1944/1945-ös partizán megtorlások áldozatairól emlékeztek meg Adorjánon
|
|
|
|
|
|
