| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra emlékeztek hétfőn Horgoson. Az ünnepi megemlékezést és a koszorúzást követően a Mécsvirág együttes előadását tekinthették meg az érdeklődők.
A horgosi Művelődési ház előtt található emléktáblánál emlékeztek a magyar forradalomra és szabadságharcra. 1956 máig ható példája annak a hősies erőfeszítésnek, amelynek következtében a nemzet újra fel tudott emelkedni létének egyik mélypontjáról, és ha csak néhány napra is, de ki tudta vívni szabadságát – hangzott el a megemlékezésen, ahol a helyi intézmények vezetői, a Magyar Nemzeti Tanács és Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviselői elhelyezték a kegyelet virágait.
Sós Nóra, a horgosi Művelődési Ház programkoordinátora elmondta: „1956 fontosságáról emlékezünk meg és teszünk tanúbizonyságot miden október 23-án. Az idei évben is tesszük ezt, mind azért, hogy megőrizzük magyarságunkat, identitástudatunkat, és a hősök, akik harcoltak azokra megemlékezzünk, valamint példaként szolgáljon ez a hétköznapokban.”
A megemlékezést követően a zentai Pro Urbe-díjas Mécsvirág együttes lépett fel, „Mert a haza nem eladó” című előadásával.
Verebes Krnács Erika, a Mécsvirág együttes tagja elmondta: „Most, amikor az 56-os hőseinkre emlékezünk, akkor nagyon is tudjuk, hogy mit jelent a szabadság és nagyon tudja mindenki, hogy a mai világban mit jelent a szabadság és mit jelent az, amikor a mélyben forrong a düh és sokak élete keserű és örökösen meg kell harcolnunk a magunk igazáért, a magunk szabadságáért.”
Az előadás alatt többek között Pilinszky János, Márai Sándor, Szabó Lőrinc és Verebes Ernő művei is hallhatóak voltak.
„Mert a haza nem eladó”
|
|
|
|
|
|
