| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.10.20.
A helytörténet kapta a főszerepet

A községnapi ünnepségsorozat második napján, október 19-én, csütörtökön Magyarkanizsán helytörténeti sétára invitálták az érdeklődőket. Délelőtt Kávai Szabolcs történelemtanár tartott helyszíni előadást a Fő utcán a diákoknak, akik ezek után biztosan más szemmel nézik majd az épületeket. Délután Valkay Zoltán helytörténész-építész a Fő utca nevezetességeiről, a város híres-neves polgárairól beszélt a felnőtteknek. 
Az előzetes meghívás során úgy hirdette meg Magyarkanizsa önkormányzata a programot, hogy bárki részt vehet a sétán, akit érdekel Magyarkanizsa múltja, aki szeretné megérteni a város fejlődésének, fejlesztésének főbb vonulatait. Mástól nem is lehetett volna átfogóbb képet kapni az épített örökségünkről, mint Magyarkanizsa jó ismerőjétől, az építész és helytörténész Valkay Zoltántól. A séta a kisparkból indult, és lenyűgöző beszédmóddal zajlott végig, amit Valkay Zoltántól már megszokhattak az érdeklődők. Szerteágazó és alapos tudását úgy adta át, hogy bárki örömét lelhette benne. 
– A Fő téri barangolás egy különös térbe vezet minket, ugyanis jaj annak, aki tudja, hogy milyen volt valaha, és látja azt, ami ma van. Ennek a kettősségnek az érzését úgy tudjuk megállapítani, hogy jelen vannak azok az épületek, melyek kezdenek megkukulni, nem mesélnek sok mindenről, illetve azok, melyek mondandójukban már kezdenek akadozni, olvashatatlanná válni, hisz lepusztulófélben vannak. A Fő utca a város fő ere. Egy olyan város, amely a turizmusra akar építeni, nem engedheti meg magának, hogy nem megtérülő utcaképpel várja a turistákat – magyarázta. 
Beszélt arról is, hogy mint Fő utca, már inkább a bankok utcája ez, míg valaha itt korzóztak az emberek, és azért volt valaha Úri utca, mert többek közt fontos üzletek voltak itt. 
– Az élet elköltözött a városmagból a falak közé, illetve a Körösre, egy tudat alatti régióba – fogalmazott Valkay. 
A nap folytatásában még a József Attila Könyvtárban dr. Klamár Zoltán előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Előadásában négy magyarkanizsai születésű személy, Beszédes József, Kafga Andor, Miloš Dimitrijević és Batta Péter életpéldáját idézte meg. Az Eleink példái – A polgári éthosz Ókanizsán című előadása újabb kincs volt a magyarkanizsai községnapi programsorozatban. 

 




A helytörténet kapta a főszerepet


Fotóalbum: Puskás Károly