| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Az épület külső renoválására és festésére kerül sor a következő időszakban, amely anyaországi forrásokból és önrészből valósul meg, mintegy 5,5 millió dinár értékben.
A tóthfalui Munkás Szent József-templom viszonylag fiatal épületnek számít, hiszen a XX. század elején, 1902-ben kezdték el építeni, majd 1925-ben került felszentelésre. Az első ilyenhez hasonló, komolyabb felújítást 40 évvel ezelőtt végezték el.
|
|
|
A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ... |
|
|
Új sportpályával, nagyobb árnyékolós területtel készülnek, míg a kempingrész ebben az évben is várja a természetbarátokat. A fürdőzés mellett számos lehetőség is adott a kikapcsolódáshoz. Számos fejlesztést is megvalósítanak az illetékesek.
A május elsejei ünnepek után veszi kezdetét igazán az élet a Tisza-parton. Éves szinten a folyó magyarkanizsai szakaszán több ezren fordulnak meg kirándulni, fürdőzni, kikapcsolódni. Ezért az ...
|
|
|
Májusban ismét lehet cserkészkedni Magyarkanizsán. Több év kihagyás után újból megalakult a helyi cserkészcsapat. A foglalkozásokra már nagyban készülnek a helyi cserkészek.
Egyelőre még csendes a cserkésztábor helyszíne a Tisza-parton, de hamarosan minden szombaton foglalkozásokat tartanak itt a hat évnél idősebb gyerekek és a felnőttek számára. Elsősegély, tájékozódás, csomókötés, kenu és csónakos kirándulások várják az ...
|
|
|
Magyarkanizsán és Zentán is mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki rendezett, újabb építésű ingatlant szeretne vásárolni. Ilyen házat és lakást ugyanis nem túl sokat árulnak ezeken a településeken, ezért az áruk magas. Felújítandó, régebbi ingatlant viszont olcsóbban is vásárolhatunk, ezek renoválása azonban szintén nem kíméli majd a pénztárcát.
Az orosz-ukrán háború kitörését követően nagyon sok külföldi állampolgár érkezett ... |
|
|
|
|
|
|
|

A községnapi ünnepségsorozat második napján, október 19-én, csütörtökön Magyarkanizsán helytörténeti sétára invitálták az érdeklődőket. Délelőtt Kávai Szabolcs történelemtanár tartott helyszíni előadást a Fő utcán a diákoknak, akik ezek után biztosan más szemmel nézik majd az épületeket. Délután Valkay Zoltán helytörténész-építész a Fő utca nevezetességeiről, a város híres-neves polgárairól beszélt a felnőtteknek.
Az előzetes meghívás során úgy hirdette meg Magyarkanizsa önkormányzata a programot, hogy bárki részt vehet a sétán, akit érdekel Magyarkanizsa múltja, aki szeretné megérteni a város fejlődésének, fejlesztésének főbb vonulatait. Mástól nem is lehetett volna átfogóbb képet kapni az épített örökségünkről, mint Magyarkanizsa jó ismerőjétől, az építész és helytörténész Valkay Zoltántól. A séta a kisparkból indult, és lenyűgöző beszédmóddal zajlott végig, amit Valkay Zoltántól már megszokhattak az érdeklődők. Szerteágazó és alapos tudását úgy adta át, hogy bárki örömét lelhette benne.
– A Fő téri barangolás egy különös térbe vezet minket, ugyanis jaj annak, aki tudja, hogy milyen volt valaha, és látja azt, ami ma van. Ennek a kettősségnek az érzését úgy tudjuk megállapítani, hogy jelen vannak azok az épületek, melyek kezdenek megkukulni, nem mesélnek sok mindenről, illetve azok, melyek mondandójukban már kezdenek akadozni, olvashatatlanná válni, hisz lepusztulófélben vannak. A Fő utca a város fő ere. Egy olyan város, amely a turizmusra akar építeni, nem engedheti meg magának, hogy nem megtérülő utcaképpel várja a turistákat – magyarázta.
Beszélt arról is, hogy mint Fő utca, már inkább a bankok utcája ez, míg valaha itt korzóztak az emberek, és azért volt valaha Úri utca, mert többek közt fontos üzletek voltak itt.
– Az élet elköltözött a városmagból a falak közé, illetve a Körösre, egy tudat alatti régióba – fogalmazott Valkay.
A nap folytatásában még a József Attila Könyvtárban dr. Klamár Zoltán előadását hallgathatták meg az érdeklődők. Előadásában négy magyarkanizsai születésű személy, Beszédes József, Kafga Andor, Miloš Dimitrijević és Batta Péter életpéldáját idézte meg. Az Eleink példái – A polgári éthosz Ókanizsán című előadása újabb kincs volt a magyarkanizsai községnapi programsorozatban.
A helytörténet kapta a főszerepet
|
|
Fotóalbum: Puskás Károly
|
|
|
|