| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2023.10.17.
Néphagyományok útravalóul

Útravaló címmel indított képzéssorozatot a Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel és a Hagyományok Háza Hálózattal karöltve, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. A pedagógusok azt ismerhetik meg, hogy hogyan vonhatják be az oktatásba a népi játékokat, a néptáncot és a népi kézművességet. 
A múlt hétvégén Magyarkanizsán már az Útravaló 2 program tananyagát adták át az előadók az óvodapedagógusoknak és tanítóknak, a jövő hétvégén pedig a 3-as tananyag előadásait szervezik meg ugyanott. 
Nagyon nagy népszerűségnek örvend a képzés, hiszen 34 résztvevője van, 23 óvodapedagógus és 11 osztálytanító. Nyolc különböző községből érkeztek és 11 oktatási intézményt képviselnek, ismertette a sajtóval Jerasz Anikó, a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ igazgatója. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet akkreditáltatta a Vajdasági Pedagógiai Intézetnél a képzést, ami 18 pontot ér. 
Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet megbízott igazgatója elmondta, hogy a képzés az óvodapedagógusoknak és az osztálytanítóknak szól elsősorban, mert ők azok, akik leginkább a néphagyományokat közvetítik mind az óvodáskorúak körében, mind pedig az általános iskola alsó tagozatán. 
- Három pillére van a képzésnek. Egyrészt a néptánc ismereteket ölelte fel az egyik képzés, azt a tavalyi évben már a művelődési intézet, a Hagyományok Háza vajdasági hálózatával bemutatta a pedagógusoknak Zentán és Óbecsén, most pedig Magyarkanizsán a kézműves ismereteket ismertetik meg az érdeklődőkkel, valamint a következő körben még a népdalokkal, a mondókákkal, tehát mindazokkal a hagyományokkal foglalkoznak majd, amelyek a népművészetből merítenek. 
Az óvodapedagógusok nem csak az előadásokra való felkészülése alkalmával tudják a tanultakat hasznosítani, beépíteni a tananyagba, hanem a mindennapjaik során is, véli Kormányos Katona Gyönygi. 
- Nagyon fontos, hogy a szülők mellett az óvodapedagógusok is már a kezdetektől fogva megismertessék a gyerekekkel akár a táncismeretet, akár a népdalokat, akár a kézművességet. Ez egyben népismeret is, tehát nem csak a folklórról beszélünk. Maga a néprajz is nagyon széleskörű, s mivel a XXI. században a modern néprajzhoz hozzátartozik a népismeret is, mégpedig olyan formában, hogy a mindennapjaink során hasznosítható tudást a gyerekek a saját környezetükben látva tapasztalják meg. Például, ha az utcán látnak egy régi házat, azon egy korabeli deszkaoromzatot... Tehát a gyerekeknek a legapróbb dolgokra is föl lehet hívni a figyelmüket, hogy ezek a dolgok még mindig velünk vannak, megtalálhatóak a környezetünkben. El lehet beszélgetni velük, hogy milyen népszokások vannak, amelyeket a szülőktől vagy a nagyszülőktől örököltek. 
Nagyon fontos lenne, hogy a szórványban élő gyerekek is megismerkedhessenek mindezzel, illetve az őket tanító pedagógusok. Kormányos Katona Gyöngyi szerint a cél az, hogy Vajdaságban mindazokat az óvodapedagógusokat, osztálytanítókat megszólítsák, akik magyar nyelven tanítanak. 
Cseszák Balázs, a Hagyományok Háza Hálózat kulturális szervezője, néptáncoktató volt a magyarkanizsai képzés egyik előadója. 
- A néptáncnak lehet többféle formáját tanítani, illetve használni. A kisebb korosztályban jobban a játékos mozgás, illetve a népi játékok az, ami megfogja a gyerekeket, az idősebb korosztályú gyerekeknek például a polgári táncok, illetve olyan néptáncos motívumok, lépések, formák, amik egyszerűbbek, s ezért könnyebben elsajátíthatók. Volt olyan alkalmunk is, hogy tornaórán néptánctornát tartottunk egy iskolában az alsós tagozatoknak, és ugyanolyan fárasztó volt, viszont nagyobb élvezettel csinálták a tanulók, mint egy-egy hagyományos tornaórát, amin csak labdával lehet játszani, vagy csak futni lehet. 
Nagyon színes a magyar néptánckultúra, de a foglalkozásokon előnyt élvez a vajdasági hagyomány. 
- Az Útravalós képzésen itt Vajdaságban arra törekszünk, hogy a vajdasági népzenét, néptáncot, népi gyerekjátékokat, népművészeti foglalkozásokat, kézműves foglalkozásokat tanítsuk, mutassuk be a pedagógusoknak. Az mégiscsak valahol itt van bennünk, ha nem is használjuk mindig, de hallottunk akár idősebbektől, akár nagyszüleinktől, vagy szüleinktől egy-egy dalt, ami hogyha újra halljuk, olyan, mintha már régóta ismernénk - magyarázta Cseszák Balázs. 
A sorozatot záró, Útravaló 3 elnevezésű oktatási programmal e hétvégén ismerkedhetnek meg a pedagógusok Magyarkanizsán. 

 




Néphagyományok útravalóul