| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2023.10.03.
Hogy látják a magyarokat?

Érdekes, megmosolyogtató és lebilincselő történeteket hallgathattak egy órán át azok, akik hétfőn délután a József Attila Könyvtárba látogattak. A magyarkanizsai könyvtárban már megszokhatták a helyiek, hogy értékes kiadványokból is ízelítőt kapnak egy-egy rendezvény alkalmával, és ezúttal sem volt másképp. A Dr. Kiss Róbert Richard által bemutatott kötet sokaknak adott kedvet ahhoz, hogy azt elolvassák, az író előadásmódja is nagyban hozzájárult ehhez.
Az Így látják a magyarokat a világban című könyv már a negyedik, bővített kiadását nemcsak kézbe vehették a hallgatók, hanem néhány érdekességet is kiemelt az író. A Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró, kommunikációs szakértő, médiaszemélyiség az ecuadori látogatásainak élményeit, a katari futball-világbajnokság rendkívül izgalmas kalandjait, valamint Izland, Málta, Hollandia, Kuba és még sok más ország hétköznapi és különleges történeteit foglalja magában. Dr. Kiss Róbert Richard 178 országban járt, így valóban sok helyről kapott visszajelzést arról, hogy hogyan látnak minket magyarokat a nagyvilágban.
– Nagyon sok sztereotip gondolat szerepet kap, de vannak kutatások és meglepő dolgok is. Nyilván ez egy izgalmas játék, ami megmutatja, hogy mennyire más a bennünk élő kép ahhoz képest, hogy mit gondolnak azok, akik velünk élnek – mesélte az író, akinek szavaiból pár érdekességet ki is emelünk.
– Egy japán csodálja azt, hogyha megérkezik egy magyarlakta területre és szeme elé tárul például az építészeti örökségünk. A szabadkai szecessziós épületek gyönyörűek! Vagy ha Budapesten jár, és a hidakat meglátja, elcsodálkozik és mesebelinek érzi azt. Megjelent egy cikk arról, hogy valaki Budapestről Siófokra utazott. A cikk címe az volt, hogy A horrorvonaton ültem. Kiderült, hogy azért volt a külföldi számára horror az élmény, mert a vonat tizenhét percet késett. A pontosság hiánya a japánok számára nagyon furcsa bennünk, például. De ha az oroszokat vesszük, ők furcsának találják, hogy a magyarok dicsekednek a betegségükkel. De hogy jót is mondjunk: sokan kiemelik azt, hogy mi magyarok mennyire kreatívak vagyunk! Egy dologban viszont sokan egyetértenek velünk kapcsolatban: pesszimistáknak tartanak minket – mondta az író, aki elárulta, hogy már a negyedik kiadás is fogyóban van. Ez is azt bizonyítja, hogy érdekel minket, hogy mások hogyan vélekednek rólunk, ami nem is baj, hiszen jobban megismerjük magunkat, és talán büszkébbek is leszünk, ha rájövünk, hogy sokkal ügyesebbek, kreatívabbak vagyunk külső szemmel nézve, mint amit néha gondolunk magunkról.
Dr. Kiss Róbert Richard arra a kérdésre is választ adott, hogy mi, délvidékiek megtalálhatjuk-e magunkat a könyvében:
– Egy itt élő számára is fontos az az üzenet, hogy sose feledkezzünk el a szülőföldünkről! Mindig is azt vallottam, hogy nem csak a mai Magyarország területére kell gondolni, ha magyarságról van szó, hanem a határon túli területekre is, természetesen – emelte ki az író, aki azt is elárulta, hogy könyvében arra is választ kaphatunk, hogy például mit gondolnak a magyarokról a szerbek.
Bővebben:

 




Hogy látják a magyarokat?

Így látják a magyarokat a világban

Mit gondolnak a magyarokról más nemzetek?