| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2023.09.26.
Az öntözés a mezőgazdaságban drága, de szükséges

Az elmúlt évtizedben évről évre kevesebb csapadék hullott, ami arra késztette a gazdákat, hogy öntözőrendszerekbe fektessenek. Számos támogatási formát lehet igénybe venni erre a célra, viszont így sem sokan engedhetik meg maguknak, hogy locsoljanak. Azonban, ha gazda egy ilyen befektetésre adja a fejét, jelentős saját forrással is kell, hogy rendelkezzen. 
Völgyes határában ebben az évben kicsivel több mint 300 milliméter eső esett. A 2022-es évhez képest a csapadékmennyiség kiváló, viszont egy átlagos évhez és jó terméshozamhoz kevés. A nedvesség hiánya egyre nagyobb problémát okoz, sokan ezért hagyták abba bizonyos kultúrnövények termesztését.  
A martonosi Bajtai Péter például évtizedeken keresztül paprikát termelt, viszont öntözés nélkül nincs terméshozam. 
A magyarkanizsai Holló biokertészetben locsolnak, a fóliákban és a szabadföldön is. Mint mondják, így is nehéz termelni, csapadék nélkül pedig már lassan lehetetlen. Az öntözés mellett igyekeznek a talajt is megfelelően előkészíteni. 
Az öntözőrendszerek kialakítására számos támogatási forma létezik. A Tisza-menti község gazdái számára az egyik legkézzelfoghatóbb a községi. Magyarkanizsa önkormányzata több területen is igyekszik pénzbeli támogatást nyújtani a termelőknek. Ebben az évben 11 gazda írt alá a szerződést, összesen 3 millió dinár értékben jutottak eszközökhöz. 
Emellett más helyen is pályázhatnak a termelők. Bálint István oromhegyesi értékesítő egyik célja, hogy ebben segítse a gazdákat. Mint mondja, a legnagyobb érdeklődés az öntöződobok iránt van, de egyre nagyobb az igény az alsó locsolórendszer kialakítására is. Támogatást pedig több helyről is tudnak igényelni az érintettek, szinte minden évben. 
Az biztos, hogy locsolás nélkül termelni nem lehet a mai világban - vallja Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke. Viszont úgy véli, hogy a rendszer igen rosszul van kialakítva, hiszen legtöbben fúrt kutakból, ívóvízzel locsolnak. 
Az viszont  biztos, ha a gazda az öntözés bármely módját választja, mélyen a zsebébe kell nyúlnia, legyen az akár a legkisebb öntöződob, amely 5 ezer eurótól kapható, vagy a föld alatti locsolás, amely kiépítési költsége egy hektárra 3 és 5 ezer euró között mozog. 

 




Öntözés a mezőgazdaságban - Drága, de szükséges