| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ... |
|
|
Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
|
|
|
Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ... |
|
|
Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta.
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken.
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ... |
|
|
Főleg a kisebb családi gazdaságok számára. A szárazság, az alacsony felvásárlási árak és a támogatások késése bizonytalanságot okoz a gazdák számára.
A juhtenyésztés is osztozik az állattenyésztői ágazat általános válságában. Magyarkanizsa községben generációk óta foglalkoznak juhok tenyésztésével.
Ilonafalván közel ötszáz merinó juhot nevel Fehér Csaba és családja. Az idei év azonban különösen nehéz lesz számukra: ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A tavalyi szárazság után, idén is csupán 50-60 százalékos termés ígérkezik. Emellett a felvásárlási ár is igen alacsony, csupán 16 dinárt fizetnek a kukorica kilójáért.
Gőzerővel zajlik a kukorica betakarítása Orom határában. A termény nedvesség tartalma 13 és 14 százalék között mozog, míg a hozam 3 és 4 tonna holdanként, ami egy átlagos termés 50-60 százaléka - vallják az érintettek.
Madár József, oromi termelő elmondta: „Ha összehasonlítjuk a múlt évivel, lényegesen jobb a termés, persze rekordot nem értünk el, és azt vesszük észre, hogy jobb a minősége is, nincs annyi penészes benne. Reméljük, nem lesz majd a tej aflatoxinos jövőre már.”
A kritikus, júliusi időszakban nem volt csapadék a térségben, ami nagy kihatással volt a csövek kialakulására, majd a szemek kinevelésére is. A kukorica legfőképpen szemes formában kerül betakarításra, egyre kevesebb helyen góréznak, legfőképpen a szárazság miatt.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke erről számolt be: „Csőtörők dolgoznak még most. A tartós szárazság folytán annyira megszáradt, harmat sincs a reggeli órákban, így száraz a kukorica, gyengén tisztítja a csőtörő, és most már kezdi morzsolni is, tehát kikezdi a csöveket. Az elmúlt egy hét szolgált igazán a csőtörős kukoricaszedésre.”
Emellett pedig a felvásárlási ár is nagy gondot okoz. Tavaly ilyenkor a tengeriért 30 dinár körüli összeget tudtak fizetni a felvásárlók, míg most ez csupán 16 dinár. Vajda Bernárd oromi felvásárló elmondta, az elmúlt hetekben szinte minden gabona ára csökkent, ennek oka pedig a kereslet hiánya.
Vajda Bernárd, oromi felvásárló úgy véli: „Ami a világpiacon probléma, az Szerbiában hatványozottan probléma. Egyértelműen ki vagyunk szorulva a világpiacra, viszont ott nagyon pici tényezők vagyunk. Ahogy a többiek diktálják, nekünk úgy kell alkalmazkodni, és egy nagyon rossz tendencia van a világpiacon, aminek mi is az elszenvedői vagyunk.”
A gazdák a tavalyi aszályos év után ebben az évben többnyire korai vagy közép korai hibrideket vetettek.
Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a vajdasági kukoricatermesztők
Az idei kukoricatermés minősége jobb, mint a tavalyi
|
|
|
|
|
|
