| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2023.09.13.
Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a kukoricatermesztők

A tavalyi szárazság után, idén is csupán 50-60 százalékos termés ígérkezik. Emellett a felvásárlási ár is igen alacsony, csupán 16 dinárt fizetnek a kukorica kilójáért. 
Gőzerővel zajlik a kukorica betakarítása Orom határában. A termény nedvesség tartalma 13 és 14 százalék között mozog, míg a hozam 3 és 4 tonna holdanként, ami egy átlagos termés 50-60 százaléka - vallják az érintettek.  
Madár József, oromi termelő elmondta: „Ha összehasonlítjuk a múlt évivel, lényegesen jobb a termés, persze rekordot nem értünk el, és azt vesszük észre, hogy jobb a minősége is, nincs annyi penészes benne. Reméljük, nem lesz majd a tej aflatoxinos jövőre már.” 
A kritikus, júliusi időszakban nem volt csapadék a térségben, ami nagy kihatással volt a csövek kialakulására, majd a szemek kinevelésére is. A kukorica legfőképpen szemes formában kerül betakarításra, egyre kevesebb helyen góréznak, legfőképpen a szárazság miatt. 
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke erről számolt be: „Csőtörők dolgoznak még most. A tartós szárazság folytán annyira megszáradt, harmat sincs a reggeli órákban, így száraz a kukorica, gyengén tisztítja a csőtörő, és most már kezdi morzsolni is, tehát kikezdi a csöveket. Az elmúlt egy hét szolgált igazán a csőtörős kukoricaszedésre.” 
Emellett pedig a felvásárlási ár is nagy gondot okoz. Tavaly ilyenkor a tengeriért 30 dinár körüli összeget tudtak fizetni a felvásárlók, míg most ez csupán 16 dinár. Vajda Bernárd oromi felvásárló elmondta, az elmúlt hetekben szinte minden gabona ára csökkent, ennek oka pedig a kereslet hiánya. 
Vajda Bernárd, oromi felvásárló úgy véli: „Ami a világpiacon probléma, az Szerbiában hatványozottan probléma. Egyértelműen ki vagyunk szorulva a világpiacra, viszont ott nagyon pici tényezők vagyunk. Ahogy a többiek diktálják, nekünk úgy kell alkalmazkodni, és egy nagyon rossz tendencia van a világpiacon, aminek mi is az elszenvedői vagyunk.” 
A gazdák a tavalyi aszályos év után ebben az évben többnyire korai vagy közép korai hibrideket vetettek. 

 




Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a vajdasági kukoricatermesztők

Az idei kukoricatermés minősége jobb, mint a tavalyi