| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók.
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ... |
|
|
Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ... |
|
|
A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ... |
|
|
A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ... |
|
|
Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A tavalyi szárazság után, idén is csupán 50-60 százalékos termés ígérkezik. Emellett a felvásárlási ár is igen alacsony, csupán 16 dinárt fizetnek a kukorica kilójáért.
Gőzerővel zajlik a kukorica betakarítása Orom határában. A termény nedvesség tartalma 13 és 14 százalék között mozog, míg a hozam 3 és 4 tonna holdanként, ami egy átlagos termés 50-60 százaléka - vallják az érintettek.
Madár József, oromi termelő elmondta: „Ha összehasonlítjuk a múlt évivel, lényegesen jobb a termés, persze rekordot nem értünk el, és azt vesszük észre, hogy jobb a minősége is, nincs annyi penészes benne. Reméljük, nem lesz majd a tej aflatoxinos jövőre már.”
A kritikus, júliusi időszakban nem volt csapadék a térségben, ami nagy kihatással volt a csövek kialakulására, majd a szemek kinevelésére is. A kukorica legfőképpen szemes formában kerül betakarításra, egyre kevesebb helyen góréznak, legfőképpen a szárazság miatt.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke erről számolt be: „Csőtörők dolgoznak még most. A tartós szárazság folytán annyira megszáradt, harmat sincs a reggeli órákban, így száraz a kukorica, gyengén tisztítja a csőtörő, és most már kezdi morzsolni is, tehát kikezdi a csöveket. Az elmúlt egy hét szolgált igazán a csőtörős kukoricaszedésre.”
Emellett pedig a felvásárlási ár is nagy gondot okoz. Tavaly ilyenkor a tengeriért 30 dinár körüli összeget tudtak fizetni a felvásárlók, míg most ez csupán 16 dinár. Vajda Bernárd oromi felvásárló elmondta, az elmúlt hetekben szinte minden gabona ára csökkent, ennek oka pedig a kereslet hiánya.
Vajda Bernárd, oromi felvásárló úgy véli: „Ami a világpiacon probléma, az Szerbiában hatványozottan probléma. Egyértelműen ki vagyunk szorulva a világpiacra, viszont ott nagyon pici tényezők vagyunk. Ahogy a többiek diktálják, nekünk úgy kell alkalmazkodni, és egy nagyon rossz tendencia van a világpiacon, aminek mi is az elszenvedői vagyunk.”
A gazdák a tavalyi aszályos év után ebben az évben többnyire korai vagy közép korai hibrideket vetettek.
Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a vajdasági kukoricatermesztők
Az idei kukoricatermés minősége jobb, mint a tavalyi
|
|
|
|
|
|
