| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében.
Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...
|
|
|
Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ... |
|
|
Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket.
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ... |
|
|
Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett.
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ... |
|
|
Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt.
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A tavalyi szárazság után, idén is csupán 50-60 százalékos termés ígérkezik. Emellett a felvásárlási ár is igen alacsony, csupán 16 dinárt fizetnek a kukorica kilójáért.
Gőzerővel zajlik a kukorica betakarítása Orom határában. A termény nedvesség tartalma 13 és 14 százalék között mozog, míg a hozam 3 és 4 tonna holdanként, ami egy átlagos termés 50-60 százaléka - vallják az érintettek.
Madár József, oromi termelő elmondta: „Ha összehasonlítjuk a múlt évivel, lényegesen jobb a termés, persze rekordot nem értünk el, és azt vesszük észre, hogy jobb a minősége is, nincs annyi penészes benne. Reméljük, nem lesz majd a tej aflatoxinos jövőre már.”
A kritikus, júliusi időszakban nem volt csapadék a térségben, ami nagy kihatással volt a csövek kialakulására, majd a szemek kinevelésére is. A kukorica legfőképpen szemes formában kerül betakarításra, egyre kevesebb helyen góréznak, legfőképpen a szárazság miatt.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke erről számolt be: „Csőtörők dolgoznak még most. A tartós szárazság folytán annyira megszáradt, harmat sincs a reggeli órákban, így száraz a kukorica, gyengén tisztítja a csőtörő, és most már kezdi morzsolni is, tehát kikezdi a csöveket. Az elmúlt egy hét szolgált igazán a csőtörős kukoricaszedésre.”
Emellett pedig a felvásárlási ár is nagy gondot okoz. Tavaly ilyenkor a tengeriért 30 dinár körüli összeget tudtak fizetni a felvásárlók, míg most ez csupán 16 dinár. Vajda Bernárd oromi felvásárló elmondta, az elmúlt hetekben szinte minden gabona ára csökkent, ennek oka pedig a kereslet hiánya.
Vajda Bernárd, oromi felvásárló úgy véli: „Ami a világpiacon probléma, az Szerbiában hatványozottan probléma. Egyértelműen ki vagyunk szorulva a világpiacra, viszont ott nagyon pici tényezők vagyunk. Ahogy a többiek diktálják, nekünk úgy kell alkalmazkodni, és egy nagyon rossz tendencia van a világpiacon, aminek mi is az elszenvedői vagyunk.”
A gazdák a tavalyi aszályos év után ebben az évben többnyire korai vagy közép korai hibrideket vetettek.
Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a vajdasági kukoricatermesztők
Az idei kukoricatermés minősége jobb, mint a tavalyi
|
|
|
|
|
|
