| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat.
A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ... |
|
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A tavalyi szárazság után, idén is csupán 50-60 százalékos termés ígérkezik. Emellett a felvásárlási ár is igen alacsony, csupán 16 dinárt fizetnek a kukorica kilójáért.
Gőzerővel zajlik a kukorica betakarítása Orom határában. A termény nedvesség tartalma 13 és 14 százalék között mozog, míg a hozam 3 és 4 tonna holdanként, ami egy átlagos termés 50-60 százaléka - vallják az érintettek.
Madár József, oromi termelő elmondta: „Ha összehasonlítjuk a múlt évivel, lényegesen jobb a termés, persze rekordot nem értünk el, és azt vesszük észre, hogy jobb a minősége is, nincs annyi penészes benne. Reméljük, nem lesz majd a tej aflatoxinos jövőre már.”
A kritikus, júliusi időszakban nem volt csapadék a térségben, ami nagy kihatással volt a csövek kialakulására, majd a szemek kinevelésére is. A kukorica legfőképpen szemes formában kerül betakarításra, egyre kevesebb helyen góréznak, legfőképpen a szárazság miatt.
Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke erről számolt be: „Csőtörők dolgoznak még most. A tartós szárazság folytán annyira megszáradt, harmat sincs a reggeli órákban, így száraz a kukorica, gyengén tisztítja a csőtörő, és most már kezdi morzsolni is, tehát kikezdi a csöveket. Az elmúlt egy hét szolgált igazán a csőtörős kukoricaszedésre.”
Emellett pedig a felvásárlási ár is nagy gondot okoz. Tavaly ilyenkor a tengeriért 30 dinár körüli összeget tudtak fizetni a felvásárlók, míg most ez csupán 16 dinár. Vajda Bernárd oromi felvásárló elmondta, az elmúlt hetekben szinte minden gabona ára csökkent, ennek oka pedig a kereslet hiánya.
Vajda Bernárd, oromi felvásárló úgy véli: „Ami a világpiacon probléma, az Szerbiában hatványozottan probléma. Egyértelműen ki vagyunk szorulva a világpiacra, viszont ott nagyon pici tényezők vagyunk. Ahogy a többiek diktálják, nekünk úgy kell alkalmazkodni, és egy nagyon rossz tendencia van a világpiacon, aminek mi is az elszenvedői vagyunk.”
A gazdák a tavalyi aszályos év után ebben az évben többnyire korai vagy közép korai hibrideket vetettek.
Újabb nehéz évet könyvelhetnek el a vajdasági kukoricatermesztők
Az idei kukoricatermés minősége jobb, mint a tavalyi
|
|
|
|
|
|
