| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2023.07.28.
Kétnapos ünnep lesz Oromon

Hat éve ötlötték ki az oromi helyi közösség vezetői, hogy egy napra hazahívják a faluból elszármazottakat. Programokkal töltötték meg azt a napot, és jó volt látni a régi ismerősök egymásra találását. Tavaly kétnaposra bővült az oromi helyi közösség programpalettája, ugyanis sörfesztivált is rendeztek. Így a két nap alatt valódi fesztiválhangulat alakult ki Oromon. Idén augusztus 4-én és 5-én várják a vendégeket és a hazaiakat, amiről a helyi közösség tanácselnöke, Erdélyi Olivér számolt be. 
Oromon lesz a világ közepe augusztus elején? 
– Ahogy már megszokhattuk, Oromon a nyarat várják legtöbben, azon belül is az augusztust. Nem véletlen ez, ugyanis ez a fesztiválok ideje. De nem csak a szórakozás jellemzi kisközösségünket, falunkat, hiszen sok beruházást sikerült megvalósítanunk az elmúlt időszakban. Egyik legnagyobb ilyen volt a temetőnél a ravatalozó előtti fedett rész kialakítása, hogy méltóképp lehessen elbúcsúzni az elhunytaktól. Emellett számos útszakaszt sikerült mart aszfalttal feltölteni, és a meglévőket kijavítani. Természetesen történtek kisebb beruházások is még, ahogy idén ismét újraindítjuk a járdaakciónkat, ami azt jelenti, hogy a helyi közösség biztosítja a szükséges építőanyagot, a háztulajdonosok pedig a saját épületük előtti járdaszakaszt saját kezűleg kijavítják. 
Milyen programokkal készültek augusztusra? 
– Nem véletlen, hogy augusztust a fesztiválok hónapjának tartják Oromon. Idén is megtartjuk az Oromiak Hatodik Nagy Világtalálkozóját, ahogy a II. Sörfesztivált is. Számunkra ezek a fesztiválok jelentik a fő rendezvényeinket, amelyekre nagy hangsúlyt fektetünk, a lakosaink és az idelátogatók szórakoztatására. Augusztus 4-én indul a sörfesztivál, és másnap, augusztus 5-én a világtalálkozóval folytatódik a kétnapos rendezvényünk. Pihenésnek helye nincs, ugyanis pár nappal később már a Malomfesztivál előkészületei zajlanak. Kisebb rendezvényünk a Lecsófesztivál, ahol szintén szép számban jelennek meg az érdeklődő csapatok, amelyek megmérettetik magukat a legjobb lecsó címért. 
Sörfesztivál és világtalálkozó. A második és a hatodik. Ez már jelent valamit, ha évről évre van rá igény. 
– Büszkék lehetünk a rendezvényeinkre, ugyanis nem véletlen, hogy idén már hatodik alkalommal kerül sor az Oromiak Nagy Világtalálkozójára, ahogy az sem volt kérdés, hogy ezúttal is megszervezzük a sörfesztivált. Látva a tavalyi érdeklődést a rendezvényeink iránt, idén még elszántabban és motiváltabban vágtunk bele a szervezésbe, hogy legalább olyan eredményeket érjünk el, mint tavaly, vagy még jobbat. Sikerült változatos előadókat elhívni a rendezvényünkre, közülük pár nevet említenék: Ex-Yu Bend, Eridanus, Alma együttes, Zalatnay Cini, Dévényi Tibi bácsi, Maxy, Defarx. A tavalyi év fordulópont volt a fesztiváljaink történetében, ugyanis a világtalálkozót, amely egy családi programokkal kitöltött rendezvény, bővíteni szerettük volna egy pörgősebb, fiatalabb, úgymond bulizósabb generációval is, innen ered a sörfesztivál ötlete. Egyébként sincs a környékünkön ehhez hasonló rendezvény, emiatt nagy iránta az érdeklődés. 
Kinek az ötlete volt eredetileg? 
– Az ötlet a helyi közösség vezetőségéhez köthető, hat évvel ezelőtt álmodták meg. Nehéznek bizonyult, viszont a kitartás és az akarat meghozta a gyümölcsét, és mára már egy elismert rendezvény lett belőle. Az első gondolatok azok voltak, hogy az elszármazott egykori lakosainknak üzenjünk a rendezvénnyel. Már az első rendezvényen hihetetlen érzés volt látni, hogy olyan személyek jöttek haza, akik már nagyon rég elköltöztek. Jó volt látni azt is, hogy voltak, akik 25–30 év után ott találkoztak ismét, és osztották meg élményeiket egymással. 
Minden településen van már fesztivál. Az oromiak mivel tudnak előrukkolni, ami kicsit más, mint a többi, egyáltalán cél-e ez? 
– Az igaz, hogy településünk nem egyedi a rendezvényeinket illetően, ugyanis szerencsére a község több településén is sok az esemény, mégis a miénk az egyike azoknak, amelyek a legnagyobb létszámban mozgatják meg az embereket. Igyekeztünk az eseményeket úgy szervezni, hogy a legkisebbektől kezdve a legidősebbekig mindenki érdekelt legyen. A világtalálkozó keretein belül szervezzük meg a főzőversenyt az oromi Arany János Általános Iskola mögött elhelyezkedő kiserdőben. Azon a napon számos gyermekprogrammal szolgálunk, természetesen a szülőket is bekapcsoljuk, hogy még inkább családias legyen a hangulat. Igyekeztünk úgy szervezni a fesztiválokat, hogy ingyenesek legyenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a helyi és környékbeli vállalkozók és természetesen Magyarkanizsa önkormányzata is támogasson bennünket. 
Minden fesztivál mögött hatalmas háttércsapat áll. Itt mi a felállás, kik szerveznek, kik segítenek? 
– Nagyon fontos egy ilyen esemény kapcsán, hogy olyan emberekből álljon össze a szervezőcsapat, akik már összeszoktak, és van tapasztalatuk. A szervezést főként a helyi közösség intézi, valamint külső segítséget is kapunk Forró Lajostól, akinek nagy a tapasztalata a rendezvényszervezésben. Rendezvényünket nem tudnánk lebonyolítani a számos helybéli önkéntes nélkül, akik napokon át készítik elő a terepet a fesztiválra. Ez mintegy 30–35 embert jelent, és mindig vannak újabb jelentkezőink az önkéntes feladatok elvégzésére. Örömmel látom ezt, mert azt jelenti, hogy fontos a helybéliek számára is a rendezvény, és az összetartozás példaértékű. 
Idén milyen programok lesznek? 
– Az elsődleges célunk, hogy úgy alakítsuk ki a kétnapos rendezvényünket, hogy minden korosztályhoz elérjünk. A programjaink az előző évekhez hasonlóan idén is széles körűre sikerültek, lesz főzőversenyünk, kispályás focimeccseink, oldtimer járművek kiállítása, zene és tánc minden mennyiségben a színpadon, kézműves-foglalkozások, íjászbemutató, Veliki Karlo bűvész előadása, családi vetélkedők, középkori harcművészet bemutatása, könyvbemutató, és még sorolhatnánk a programjainkat, amelyek közül az idelátogatók válogathatnak, hogy kit mi vonz igazán. 
Kiket várnak? 
– Mindenkit nagy szeretettel várunk, pénteken egy nagy bulival a sörfesztivál keretein belül, szombaton pedig egy családias jellegű nappal, amelyen szintén lesznek komoly fellépőink. Bízunk benne, hogy az elszármazottaink idén is hazalátogatnak legalább erre a pár napra, és jelenlétükkel emelik az eseményünk színvonalát, ugyanis együtt még erősebbé válik a kisközösségünk. 
Az oromiaknak a tapasztalatok szerint mit jelent ez a két fesztivál? 
– A fesztivál ideje alatt a falu létszáma megháromszorozódik, így természetesen a nyugodt hétköznapok erre az időszakra feledésbe merülnek, aminek örülnek a lakosok, mivel mindenki szereti ezeket a rendezvényeket. Azok számára is alkalmat teremtenek a kimozdulásra, akik keveset járnak el otthonról. Olyankor régi ismerősökkel, barátokkal tölthetnek el időt, és közben élvezhetik a fellépők produkcióit. 
A helyi közösség tanácselnökeként mit üzen az érdeklődőknek? 
– Tanácselnökként felelősségem, hogy a rendezvényből megpróbáljuk a lehető legjobbat kihozni, és azt helyezni előtérbe, hogy a lakosok és az idelátogatók élvezzék, jól szórakozzanak. Csak azt tudom üzenni az érdeklődőknek, hogy ne habozzanak, jöjjenek el, és élvezzük együtt a fesztiváljaink nyújtotta szórakozási lehetőségeket! 

 




Sör és találka