| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ... |
|
|
Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében.
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak.
|
|
|
A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ... |
|
|
Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
|
|
|
Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsán hetvenéves múltra tekint vissza a felderítőség. Igaz, mára átmódosult cserkészetté, de ami közös, hogy a természet szeretete, az életre nevelés és a közösségi lét megszerettetése a cél.
Szombaton a cserkésztelepen, vagy ahogy még mindig elterjedt a köztudatban, a felderítőknél a Tisza-parton összejövetelt szerveztek azok számára, akik ehhez a közösséghez tartoztak. Mintegy száz felnőtt, sőt idősebb ember is összegyűlt, hogy visszaemlékezzenek fiatalságukra, gyerekkorukra, amikor ehhez a közösséghez tartoztak. Mindenki kicsit visszarepült pár évtizedet, mindenkiből előbújt gyermeki énje. Emléklapokat és köszönőleveleket osztottak a megjelenteknek, majd röviden felidézték a közösség történetét, ezt követően pedig koszorút bocsátottak a vízre. A közös ebéd elköltése után órákon át mesélték egymásnak a régi történeteket, de arra is jutott bőven idő, hogy akik távolabbról érkeztek erre a napra, a rég nem látott ismerősöknek beszámoljanak arról, hogy miként alakult az életük. Az egész kiötlője idősebb Apczi Jenő volt, aki ő maga is örsvezetőként állt helyt évekig és a szívében még mindig fiatal felderítő.
– Hetvenéves évfordulónkat ünnepeltük, hisz 1953-ban alakult Magyarkanizsán a felderítő csapat. A cél az volt, hogy egy helyen találkozzanak az egykori felderítők és cserkészek, akik három generációhoz tartoznak. Mintegy százan biztosan vagyunk, ami nagy örömre ad okot. A természet szeretete, a közösségben tartózkodás, de a fegyelem megtanulása is nagy szerepet játszott. Egykoron ez úgy nézett ki, hogy kora reggel, 4-kor elkeltünk, hatkor már a telepen voltunk és gyalog vagy kenuval, énekszóval jártuk a természetet. Nagyon szerettük a természetet, az erdőt, a Tiszát, tanultunk, de úgy, hogy közben jól éreztük magunkat, barátokat szereztünk – mondta Apczi Jenő.
Az egykori felderítők és a mostani cserkészek, generációk barátkoztak a Tiszánál és adták át egymásnak tapasztalataikat és abban egyeztek meg, hogy ehhez a közösséghez jó volt akkor és most is tartozni.
Hetven éve felderítők, majd cserkészek
|
|
|
|
|
|
