| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyarkanizsán megszervezett Tiszamenti AI Konferencia panelbeszélgetésében azt járták körbe, ami a legtöbb vállalkozót igazán érdekli: hogyan lehet az AI-ból nemcsak bemutató, hanem működő, skálázható üzleti előny. A rendezvényt Magyarkanizsa Község Ifjúsági Irodája szervezte.
Stratégia, technológia és bevezetés egy helyen, közérthetően – a vállalkozóknak is szóló gyakorlati mesterségesintelligencia-rendezvény célja, hogy az ... |
|
|
A Vajdasági Magyar Ünnepi Játékok részeként szombat délután ünnepelni gyűlt össze a közösség a horgosi Órás Villánál. Bartók Béla 120 éve járt ezen a vidéken, valószínűleg épp az ő lábnyomában lépdeltek azok, akik azért érkeztek Horgosra, hogy megemlékezzenek arról a neves dátumról, amikor a híres zeneszerző, népdalgyűjtő éppen itt jegyzett le dallamokat. A születésének 145. évfordulója is mostanra esik, illetve az is, hogy húsz éve került fel ... |
|
|
„ez az én bolygóm / ezt én rontottam el a magam számára / olyanra rontottam amilyen nekem megfelel” Sziveri János Szelídítés című művének pár sora volt a mottója a 74. Kanizsai Írótábor irodalmi tanácskozásának, aminek a József Attila Könyvtár adott otthont.
Tudni kell, hogy az írótáborban való részvétel feltétele egy 1.800 karakteres szöveg elkészítése, bármely műfajban. A lényeg, hogy a résztvevők azon gondolataikat ...
|
|
|
A magyarkanizsai Népkertben, az írótábor alapítóinak emlékművénél való tiszteletadással kezdődött meg csütörtökön a 74. Kanizsai Írótábor, ahol a szervezőbizottság nevében Oláh Tamás elnök és Gruik Ibolya, a bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Hugyik Richárd, a Végrehajtó Bizottság elnöke és Hajvert Ákos, a Végrehajtó Bizottság tagja, a magyarkanizsai önkormányzat nevében Kónya Róbert polgármesteri tanácsos és Bicskei Ibolya, a községi ... |
|
|
Magyarkanizsán, a Vajdasági Birkózóakadémián befejeződött az a birkózó tábor, amelyet a környező községek U-15-ös és annál fiatalabb korosztályú gyermekei számára rendeztek meg.
A 40 gyermek egész héten együtt edzett a szőnyegen, ahol a fogások gyakorlásának technikáját sajátíthatták el különböző játékos gyakorlatokon keresztül. Újhelyi Sándor edző, aki ezzel a korosztállyal foglalkozik, elmondta, hogy ebből a korcsoportból ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsán hetvenéves múltra tekint vissza a felderítőség. Igaz, mára átmódosult cserkészetté, de ami közös, hogy a természet szeretete, az életre nevelés és a közösségi lét megszerettetése a cél.
Szombaton a cserkésztelepen, vagy ahogy még mindig elterjedt a köztudatban, a felderítőknél a Tisza-parton összejövetelt szerveztek azok számára, akik ehhez a közösséghez tartoztak. Mintegy száz felnőtt, sőt idősebb ember is összegyűlt, hogy visszaemlékezzenek fiatalságukra, gyerekkorukra, amikor ehhez a közösséghez tartoztak. Mindenki kicsit visszarepült pár évtizedet, mindenkiből előbújt gyermeki énje. Emléklapokat és köszönőleveleket osztottak a megjelenteknek, majd röviden felidézték a közösség történetét, ezt követően pedig koszorút bocsátottak a vízre. A közös ebéd elköltése után órákon át mesélték egymásnak a régi történeteket, de arra is jutott bőven idő, hogy akik távolabbról érkeztek erre a napra, a rég nem látott ismerősöknek beszámoljanak arról, hogy miként alakult az életük. Az egész kiötlője idősebb Apczi Jenő volt, aki ő maga is örsvezetőként állt helyt évekig és a szívében még mindig fiatal felderítő.
– Hetvenéves évfordulónkat ünnepeltük, hisz 1953-ban alakult Magyarkanizsán a felderítő csapat. A cél az volt, hogy egy helyen találkozzanak az egykori felderítők és cserkészek, akik három generációhoz tartoznak. Mintegy százan biztosan vagyunk, ami nagy örömre ad okot. A természet szeretete, a közösségben tartózkodás, de a fegyelem megtanulása is nagy szerepet játszott. Egykoron ez úgy nézett ki, hogy kora reggel, 4-kor elkeltünk, hatkor már a telepen voltunk és gyalog vagy kenuval, énekszóval jártuk a természetet. Nagyon szerettük a természetet, az erdőt, a Tiszát, tanultunk, de úgy, hogy közben jól éreztük magunkat, barátokat szereztünk – mondta Apczi Jenő.
Az egykori felderítők és a mostani cserkészek, generációk barátkoztak a Tiszánál és adták át egymásnak tapasztalataikat és abban egyeztek meg, hogy ehhez a közösséghez jó volt akkor és most is tartozni.
Hetven éve felderítők, majd cserkészek
|
|
|
|
|
|
