| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Horgos adott otthont szerdán a XV. Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei Ifjúsági Népművészeti Tehetségkutató mesemondó délvidéki elődöntőjének.
Az idei elődöntőre 21 mesemondó érkezett, a legtöbben Felsőhegyről, Hajdújárásról, Ludasról és Zentáról – emelte ki Csányi Tamara szervező. Hozzátette, hogy a gyerekek változatos mesékkel készültek, egyetlen történet sem ismétlődött, így a közönség és a zsűri 21 különböző ...
|
|
|
A méztermelés szempontjából, különösen a repceméz tekintetében, eddig inkább közepes, sőt gyengébb évnek ígérkezik az idei Vajdaságban. A legnagyobb gondot idén is az időjárás okozta, ugyanakkor az akácból legalább valamennyi mézet sikerült pergetni, ami az elmúlt évekhez viszonyítva már önmagában is pozitívumnak számít, derült ki a méhészek beszámolóiból.
Az idei tavasz több hullámban hozott lehűlést, erős szelet és helyenként ...
|
|
|
Közeleg a tanév vége. A tanulók és az iskolák számára egyaránt kihívásokkal teli ez az időszak. A diákok azért aggódnak, hogy sikerül-e az érettségi vizsgájuk, és olyan szakra iratkozhatnak-e, amilyenre szeretnének, az iskolák pedig abban reménykednek, hogy az új tanévben is sikerül feltölteniük a diáklétszámot a minisztérium által jóváhagyott szakirányokon.
Papdi István, mezőgazdasági technikus szakon érettségiző tanuló ...
|
|
|
Egyre többen érdeklődnek, hogy mikor virágzik a Tisza. A június közepe táján, 10-e és 15-e között esedékes látványos kérészrajzásra sokan kíváncsiak. Kevés hasonló természeti csodában lehet részünk szűkebb pátriánkban. Az idei kérésznász előjelei már csalhatatlanul mutatkoznak a Tisza egyes szakaszain, különösen ott, ahol a folyóvíz sodrása miatt a meder nem tud eliszaposodni. Ilyen ideális, szilárd aljzatú, agyagos medrű tiszavirág-élőhely a Magyarkanizsa ... |
|
|
Első alkalommal adott otthont Szerbia a balneológia és klimatológia területét érintő témák világkongresszusának.
A banja koviljačai gyógyfürdőben megtartott nemzetközi szakmai találkozón a világ számos országából érkezett kutatók és orvosok osztották meg tapasztalataikat a gyógyvizek, gyógyiszapok és a klímaváltozás egészségügyi hatásai kapcsán.
Dr. Klímó Attila, a Magyarkanizsai Gyógyfürdő főorvosa elmondta: ...
|
|
|
|
|
|
|
|
 Magyarkanizsán hetvenéves múltra tekint vissza a felderítőség. Igaz, mára átmódosult cserkészetté, de ami közös, hogy a természet szeretete, az életre nevelés és a közösségi lét megszerettetése a cél.
Szombaton a cserkésztelepen, vagy ahogy még mindig elterjedt a köztudatban, a felderítőknél a Tisza-parton összejövetelt szerveztek azok számára, akik ehhez a közösséghez tartoztak. Mintegy száz felnőtt, sőt idősebb ember is összegyűlt, hogy visszaemlékezzenek fiatalságukra, gyerekkorukra, amikor ehhez a közösséghez tartoztak. Mindenki kicsit visszarepült pár évtizedet, mindenkiből előbújt gyermeki énje. Emléklapokat és köszönőleveleket osztottak a megjelenteknek, majd röviden felidézték a közösség történetét, ezt követően pedig koszorút bocsátottak a vízre. A közös ebéd elköltése után órákon át mesélték egymásnak a régi történeteket, de arra is jutott bőven idő, hogy akik távolabbról érkeztek erre a napra, a rég nem látott ismerősöknek beszámoljanak arról, hogy miként alakult az életük. Az egész kiötlője idősebb Apczi Jenő volt, aki ő maga is örsvezetőként állt helyt évekig és a szívében még mindig fiatal felderítő.
– Hetvenéves évfordulónkat ünnepeltük, hisz 1953-ban alakult Magyarkanizsán a felderítő csapat. A cél az volt, hogy egy helyen találkozzanak az egykori felderítők és cserkészek, akik három generációhoz tartoznak. Mintegy százan biztosan vagyunk, ami nagy örömre ad okot. A természet szeretete, a közösségben tartózkodás, de a fegyelem megtanulása is nagy szerepet játszott. Egykoron ez úgy nézett ki, hogy kora reggel, 4-kor elkeltünk, hatkor már a telepen voltunk és gyalog vagy kenuval, énekszóval jártuk a természetet. Nagyon szerettük a természetet, az erdőt, a Tiszát, tanultunk, de úgy, hogy közben jól éreztük magunkat, barátokat szereztünk – mondta Apczi Jenő.
Az egykori felderítők és a mostani cserkészek, generációk barátkoztak a Tiszánál és adták át egymásnak tapasztalataikat és abban egyeztek meg, hogy ehhez a közösséghez jó volt akkor és most is tartozni.
Hetven éve felderítők, majd cserkészek
|
|
|
|
|
|
