| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.05.08.
Hívogat a magyarkanizsai Tisza-part

Kiváló kikapcsolódási lehetőségekkel és számos programmal várják az idény kezdetével a kikapcsolódni vágyókat a magyarkanizsai Tisza-parton, és megnyitotta kapuit a kemping is.
Nagy volt a nyüzsgés a magyarkanizsai Tisza-parton a majálisi hétvégén. Ez a hangulat a jó idő várható visszatérésével a következő időszakban még jobban jellemző lesz, hiszen a nyár kezdetével még több programmal, kikapcsolódási lehetőséggel várják a pihenni vágyókat.

   2025.05.07.
A legerősebb őzbak Szerbiában

A minap a Kapitány-réti Vadászegyesülethez tartozó Martonos területén ejtették el a legnagyobb trófeával rendelkező őzbakot. A Szerbia-szerte kuriózumnak tekinthető hír vadászberkekben futótűzként terjedt, és a Kapitány-réti vadászok méltán lehetnek büszkék, hisz ilyen csak ritkán adódik, és ilyenre az egész ország vadászai vágynak. Boris Bajić állattenyésztő mérnök, a Kapitány-réti Vadászegyesület elnöke számolt be a nem mindennapi eseményről és ...

   2025.05.05.
Az édesanyákat ünnepelték Martonoson

Anyák napja alkalmából ünnepi szentmisét tartottak Martonoson, a Mária Neve templomban. Megáldották az édesanyákat, és egy kisebb ünnepi műsorral is készültek.
Az anyai méltóságnál nincs nagyobb, a teremtett világnak sem a látható, sem a láthatatlan dolgai között. Egy édesanya szeretete sosem hal meg, aggódása pedig örök - hangzott el a martonosi szentmisén.
A helybeli Holló Bernadett osztotta meg gondolatait: „Édesanyának lenni öröm, boldogság, ...

   2025.05.05.
Magyarkanizsai majális

Magyarkanizsa községben megannyi helyszínen folyt a majálisozás. A község bővelkedik természeti kincsekben, így kézenfekvő volt, hogy a többség a szabadban töltött időt részesítette előnyben. A martonosi Tandari tanyán, a nagy tisztáson és a természetközeli helyszínen minden adott volt a jó majálisozáshoz. Tóthfaluban búcsút tartottak, melynek több évtizedes hagyománya van. Az Orom környéki tónál is nagyon sokan vertek sátrat és a bográcsok is előkerültek, ...

   2025.04.30.
A ballagásra autó nélkül

A biztonságos és felelősségteljes közlekedés fontosságára hívták fel a figyelmet a magyarkanizsai középiskolában. A ballagásra autó nélkül elnevezésű ifjúsági közlekedési fórum a Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban zajlott kedden délben, és elsősorban a végzős középiskolásokat célozta meg. A diákok részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy milyen feltételekkel üljenek volán mögé a friss jogosítványukkal. A látottak és ...

 
Keresés
 

   2023.05.29.
Fénnyel írt Kanizsa - egyelőre két kötetben

Régi arcokat, történeteket őriznek a fiókok mélyén lapuló, sárguló, családi fotóalbumok. A legtöbb helyen drága kincsként óvják ezeket, de az is előfordul, hogy szemétbe kerülnek, amikor utód hiányában üressé válik egy-egy ház. 
Fénnyel írt Kanizsa címmel immár a második kötete jelent meg annak a fotóalbumnak Magyarkanizsán, amelynek szerzői - Bari Attila, Domonkos Ádám, Fejős Sándor, Forró Lajos, Klamár Zoltán, Pósa Mária - nemcsak azt kutatják, hogy kik láthatóak a régi képeken, hanem a fotók történetét is igyekeznek feltárni. Előfordulhat, hogy a könyvet lapozók esetleg családtagjaikra is bukkanhatnak olyan fotókon, amelyek saját tulajdonukban nincs meg, s nem is tudtak a létezésükről. A kiadványt csütörtökön mutatták be a József Attila Könyvtárban. A szerzőcsapatból Forró Lajos történészt kérdeztük a kiadványról. 
Egyre nagyobb az érdeklődés a helytörténet után érdeklődők körében a régi fényképek iránt. Sikerül ezeket megmenteni a pusztulástól és közkinccsé tenni? 
- A Délvidék Kutatóközpontnak gyakorlatilag a kezdetektől fogva egy nagyon fontos küldetése az, hogy a Délvidék szellemi örökségét megőrizze, tovább vigye. Erre rendkívül alkalmasak a fotók, hiszen azok nagyon sokat elmondanak, nagyon sok mindenről árulkodnak. Nem akarom hosszasan ecsetelni, de a divattól kezdve a háborús helyzetekig gyakorlatilag mindenről beszélnek. Fontosnak tartom, hogy ezeknek a fotóknak életet adjunk. Azzal adjunk életet, hogy megnézzük, kit ábrázolnak, s mi történt azokkal a személyekkel. Innentől kezdve élnek úgymond ezek a képek. Ugyanúgy a képeslapok, hisz csak a megírt képeslapok élnek tovább. Nyilván több oka is van, hogy ilyen képeskönyvek jelennek meg. Egyrészt üzeneteket átadni legkönnyebb képaláírással, aminek megvan a szakmai háttere is. Nyilván emellett a könyvbe beloptunk tanulmányokat, hogy a képek mellett tanulmányok is segítsék a megértését az adott kornak. Ez már a második kötetünk, egy sorozatnak szántuk. Kronológiai sorrendbe haladunk a képekkel, a tanulmányokkal. 
Mennyire őrizik a családok ezeket a fotókat? Tudják-e még, hogy kiket ábrázolnak a 70-80-100 éves képek? 
- Amióta ezzel foglalkozom, azóta szembesültem azzal, hogy hatalmas hibát követtem el, mert én nem kérdeztem meg, hogy kik vannak a családi fotókon. Szerencsére vannak nagyon sokan, akik ráírták a kép hátuljára, hogy kiket ábrázolnak vagy egyszerűen tudják, hogy kik vannak a képen, mit lehet tudni róluk vagy a háttérben látszó épületekről. Ahogy elkezdtük a munkát, egyre többen jelentkeztek, s hozták el fotóikat, s ajánlották fel megjelentetésre. Mi ezeket a képeket digitalizáljuk, s utána visszaadjuk, mert tudjuk, hogy mennyire fontosak ezek a fényképek a családoknak. 
Van, amikor közösségi oldalakon tesznek közzé néhány fotót, s kérdezik, van-e, aki felismeri az egyes személyeket. Mennyire sikeresek az ilyen akciók? 
- A közösségi oldalakat tudni kell használni. Magyar Rolandnak a Kanizsa régen elnevezésű kezdeményezése egy fantasztikus ötlet. Bevallom, hogy számos képről mi is ezen oldalon keresztül jutottunk információkhoz. Természetesen a segítőink nevét mindig jelöljük a könyvben egyfajta köszönetként. 
Hány fotó került a kiadványba és a hozzájuk tartozó történeteket mennyire sikerült feltárni? 
- Általában 100 körüli fotó kerül be egy-egy ilyen kötetbe. Ez úgy történik, hogy kiválasztjuk az adott kort, s elkezdjük gyűjteni a képeket. Azok a képek, amikről semmit sem tudunk feltárni, azok kikerülnek a gyűjtésből. Utána a fotókat elkezdjük csoportosítani, tematizálni, hogy ne csak esküvői képek kerüljenek a könyvbe. Utána kiosztjuk a fotókat egymás között, természetesen mindnyájunknak megvan a szakterülete. A fürdővel kapcsolatos képek Fejős Sándorhoz kerülnek, az Orommal kapcsolatos képek Marika nénihez. Utána elkezdődik a kutatómunka. Régi újságokban, könyvekben kutatunk, s elkezdjük feltárni a tényeket. Nem elégszünk meg azzal, hogy az adott személy kicsoda, érdekel bennünket az is, hogy mivel foglalkozott. Egy példa, például a tükörgyári kép. Többé-kevésbé kikutattuk, hogy kik vannak a csoportképen, de emellé írtunk a tükörgyárról egy történetet. Ki volt a vezetője, mivel foglalatoskodtak ott az emberek? Egy kis történetbe foglaljuk ezeket a képeket, s ebben a hozzátartozók is nagyon sokat tudnak segíteni. Ezt ötvözzük a történelmi kutatómunkával, így alakul ki végül egy-egy képaláírás. 
Készül-e már a folytatás? 
- Igen. Azt nem döntöttük még el, hogy az 1941-től induló albumban pontosan melyik évnél zárjuk majd le a kötetbe bekerülő képek sorát. Eredetileg az 1941-45-öt terveztük, de ez mindig attól függ, mennyi kép kerül elő. Minimum két kötetet még biztosan tervezünk, lehet, hogy még többet is. Ez attól függ, hogy továbbra is ekkora lesz-e az érdeklődés, mint eddig, s annyian segítenek-e, mind eddig. Az első kötethez képest ugyanis ez emelkedett, s ha ez így folytatódik, akkor nyilván még sok könyv lesz. 

 




Fénnyel írt Kanizsa - egyelőre két kötetben