| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2023.05.26.
Fontos változások várhatók a jövőben a szerb-magyar határátkelőhelyeken

Bővítésekről, integrált határátlépésről, a Kelebia-Tompa átkelő áteresztőképességének jelentős növeléséről, ezzel együtt az utas- és a teherforgalom felgyorsításáról beszélt a szerb parlamentben Goran Vesić. 
A szerb közműfejlesztési miniszter Újvári Zsombor, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselőjének válaszolt, aki arra vonatkozóan tett fel kérdést, mikor oldódhat meg az évek óta tapasztalt torlódás a Horgos-Röszke autópálya határátkelőn.  
A nyári szabadságok és a vallási ünnepek idején óriási tömeg van a Horgos-Röszke autópálya-határátkelőhelyen, ami megkeseríti a határ menti térségben élő vajdasági emberek mindennapjait, mondta Újvári Zsombor. Emiatt az ingázó munkások és a Magyarországon tanuló diákok és egyetemisták a kis határokat kénytelenek igénybe venni, amelyek gyakran szintén túlterheltek, tette hozzá a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője. A menetrend szerinti buszjáratok, mint amilyen a Szabadka-Szeged, az útlevél- és vámvizsgálaton nem élveznek elsőbbséget, ezért a menetidő kiszámíthatatlan.  
Újvári Zsombor elmondta: „Tekintettel arra, hogy a Horgos-Röszke közúti kishatárforgalmi átkelő már megfelelő infrastrukturális feltételekkel rendelkezik, csak minimális befektetésre és jóváhagyásra lenne szükség, hogy ott fogadni lehessen a menetrend szerinti autóbuszokat. Ezért Vesić miniszter úrtól azt kérdezném, van-e rá lehetőség, hogy az építésügyi, közlekedési és közműfejlesztési minisztérium az elkövetkező időszakban elkészítse a terveket és implementálja a menterend szerinti autóbuszjáratok áthaladásának projektjét a Horgos-Röszke közúti kishatárforgalmi átkelőhelyen?”  
Válaszában Vesić elmondta, infrastrukturális szempontból a tetőszerkezet magassága gátolja jelenleg ennek a lehetőségét, azt növelni kellene a mostani 3,2 méterről. A jelenlegi államközi nemzetközi szerződés ezt nem teszi lehetővé, de mindezen dolgozni fognak. Hozzátette, erről szó volt a Lázár János magyar építési és beruházási miniszterrel folytatott legutóbbi budapesti megbeszélésükön. Eszerint az egyik megoldás a béregi átkelő adaptálása, integrált átkelőhely létrehozása lesz a Béreg–Nákófalva–Szerbcsernye gyorsforgalmi útvonal megépítését követően, amely átveszi majd a horgosi átkelő forgalmának egy részét. Magyarország is kiépíti addig a szükséges útvonalat és hidakat. Kelebián a tervek szerint még egy határt nyitnak, hogy különálló legyen az utas- és a teherforgalom fogadása. Ezzel három nagy átkelő jön majd létre, mondta Goran Vesić. Tervben van a horgosi átkelő integrált átkelővé alakítása is, ami azt jelenti, hogy egy helyiségből történő útlevélkezeléssel dolgoznának.  
Goran Vesić közműfejlesztési miniszter elmondta: „Nemrégiben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a magyar oldalról a magyar-szerb vegyes bizottság társelnöke, a legutóbbi ülésen azt javasolta, hogy Horgosnál integrált átkelés legyen. Ez a magyar fél javaslata, amit mi elfogadunk, mert a legjobb és egyedüli megoldást az integrált átkelők jelentik.”   
A parlament ülésén elhangzott, a határátkelők bővítéséről a soron következő szerb-magyar kormányülésen is szó esik majd. 

 




Fontos változások várhatók a jövőben a szerb-magyar határátkelőhelyeken