| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tanulói rendkívüli történelemórát és megemlékezést tartottak a helyi vasútállomáson a helybeli zsidók deportálásának 79. évfordulója alkalmából.
A haláltáborokba hurcolt magyarkanizsai zsidó családokkal 1944. április 26-án este indult el a vonat. Először Szegedre vitték őket, később szinte mind a 250-en Auschwitzba kerültek. A tanulók nem csak az iskolában hallottak már erről a történelmi eseményről.
A Magyarkanizsáról deportáltak között volt egy néhány hónapos ikerpár és egy 97 éves asszony is. Az elhurcoltak közül mindössze 21-en élték túl a haláltábort.
Kávai Szabolcs történelemtanár elmondta: “Úgy gondoltam, hogy ez a legjobb helyszín, mert az egykori embereknek, a magyarkanizsai polgártársainknak ez volt az utolsó helyszín a szülővárosukban, a kanizsai vasútállomás. A gyerekek maguktól is szerzik ezeket az információkat, és nagyon átérzik. Nagyon mélyen. Ezt onnan veszem észre, hogy amikor ezek az órák vannak, amikor a holokausztról beszélünk, akkor érdeklődőek. Tehát kérdéseket tesznek fel, a saját tudásukat és ismereteiket is megosztják.”
A magyarkanizsai nyolcadikos tanulók körében már tíz éve hagyomány, hogy kimennek a helyszínre, és a sínekre elhelyezett virággal emlékeznek meg azokról a polgárokról, akiket innen deportáltak.
Bővebben:
A magyarkanizsai zsidók deportálására emlékeztek a diákok
|
|
|
|
|
|
