| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.04.19.
Nem látszik az alagút vége a tejtermelők számára

Hiába csökkent a gabona és a takarmány ára, mégis bajban vannak a tejtermelők, hiszen a tej felvásárlási ára is csökkent. Az állam a tejprémium növelésével próbálta orvosolni a gazdák helyzetét, de az sem lendített sokat a helyzeten, hiszen a tejgyárak már március óta kevesebbet fizetnek a tejért.  
Nagy gondot okozott a tavalyi szárazság az állattenyésztőknek, az aszály miatt ugyanis kevés takarmányt tudtak betakarítani, ebből kifolyólag pedig vásárolni kellett a gabonát, a herét és a szénát is. Az ilonafalvi Balázs Tibor is így járt. Nagyon drágán tudta beszerezni a hiányzó takarmányt, a gabonaárak pedig most ugyan csökkentek, de ezzel együtt a tej felvásárlási ára is: „Az az igazság, hogy most már olcsóbban is hozzá lehet jutni. De én, mint tejtermelő beszélek így, bár most ugyanannyit levettek a tejből is, úgyhogy ott tartunk, ahonnan elindultunk, nem mentünk se előre, se hátra. De csökkent, mert már 2500 dinárért lehet venni kukoricát.”
A tejgyárak hónapról hónapra csökkentik a felvásárolt tej árát. Időközben az aflatoxin is megjelent a tejben a rossz minőségű takarmány miatt, ami még nehezebbé tette a gazdák helyzetét. A kispiaci Kovács Géza szerint a tejprémium növelésével számítani lehetett a tej árának csökkenésére is: „A tejprémiumot erre az évre 15 dinárban határozták meg 10 helyett. A tej ára, ami várható is volt, csökkent.”  
A termelők elmondása szerint volt már ennél alacsonyabb is a tej ára, viszont akkor a kiadások összege sem volt ekkora. Választásuk pedig nem sok van, alkalmazkodniuk kell a tejgyárak feltételeihez, ha gazdaságukat továbbra is fenn szeretnék tartani.
Bővebben:

 




Nem látszik az alagút vége a tejtermelők számára