| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
| Vallás |
 

   2023.03.27.
Megkondult Szent Márk és Szent Imre Oromon

Megszentelték, majd a szentmisén felszerelték és megszólaltatták a két új harangot az oromi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templomban. A harangok Szent Márk és Szent Imre nevet kapták, melyeket a templom 50 éves fennállása alkalmából öntöttek.
A március 25-ei, szombat délutáni ünnepi szentmise végén kondultak meg a harangok, melyek ezentúl közösen hirdetik a bánatot, gyászt, az örömöt, az ünnepet, a jeles napokat és a közösség létét a faluban. A két harangot a templom 50 éves fennállása alkalmából vásárolták, ugyanis a Szeplőtelen Szűz Mária Szíve templomot 1972-ben építették. A beruházás értéke 25 ezer euró volt, melyet a hívek másfél éves adományaiból és az igazságügyi minisztérium vallási közösségek egyházakkal megbízott igazgatósága kétmillió dináros támogatásából tudták megvásárolni.
Vajda Bernárd, pasztorális tanácstag elmondta: „Azt hiszem, minden ember számára bármelyik születésnap mérföldkő, az 50. különösképpen, ugyanis fél évszázada, hogy megépült a templomunk, amire nagyon büszkék vagyunk.”
A templom tornya 2003-ban készült el, mely három harangnak ad helyet. Az első harangot, mely 620 kilogramm, akkor fel is szerelték. A két újabb közül a nagyobb harang 322 kilogrammos és a Szent Márk nevet viseli, míg a kisebb, a 210 kilogrammos, és a Szent Imre herceg nevet kapta.
Gombos Ferenc, magyarországi, őrbottyáni harangkészítő elmondta: „A harangok elkészítése hat hónapot vett igénybe, ezen kívül még a tervezés, gyártás és egyéb folyamatok, tovább tartottak. A harangok felszerelése egy órát vett igénybe.”
A helyi plébános, Utasi Jenő atya, aki 45 éve szolgálja a helyi híveket, kiemelte, a lakosok összefogása példaértékű: „Együtt öregedtem a templommal, de a templom tovább fiatalodik. Az ember megöregszik, viszont az gyönyörű gondolat, hogy van kire hagyni, hiszen, ha élő közösség van, aki képes áldozatot hozni, akkor van jövője is a közösségnek.”
Az ünnepi szentmisét egyébként Fazekas Ferenc szabadkai egyházmegyei kormányzó celebrálta, de ez mellett tiszteletét tette Marko Nikolić, az Igazságügyi minisztérium vallásközi kapcsolatokért felelős hivatalának segédigazgatója és Nyilas Mihály igazságügyi államtitkár is.
Bővebben:

 




Megkondult Szent Márk és Szent Imre Oromon

Addig él egy harang, míg a közösség él