| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.12.
Kétszeres ünnep Horgoson

Megemlékezéssel és koszorúzással kezdődött az ünnepély szerda délután Horgoson a Havas Boldogasszony római katolikus templomban és a templomkertben. Március 11-e különleges nap a falu életében, ugyanis 1771-ben Kárász Miklós ezen a napon kapta meg Mária Teréziától a területre és a betelepítésre vonatkozó adománylevelet. Egy új korszak kezdete volt ez, a mai Horgos megszületésének történelmi pillanata. Ezért tartják ezen a napon a falu napját, illetve ilyenkor ...

   2026.03.09.
Hamarosan új pályán a magyarkanizsai atléták

A magyarkanizsai Partizan Atlétikaklubban télen sem áll meg a munka. A Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola tornatermében mintegy 60 gyermek edz szorgalmasan Rekecki Petra és Pósa Tamás edzők, valamint Mészáros Kornél klubelnök és edző irányításával. A sportegyesület hamarosan rekortánborítású atlétikai pályát kap, melynek köszönhetően nemcsak a feltételek javulnak a klubban, hanem a versenyek szervezéséből is kivehetik a részüket. 


Az ...

   2026.03.09.
Oromhegyesen maradt a Vándorbot

Szombaton, március 7-én ismét megtelt az oromhegyesi Faluház olyan emberekkel, akiknek fontosak a hagyományok, a népművészet és a magyar kultúra. A XXXVIII. Gazdag ág, hagyományos, nagy múltú rendezvényt az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezte meg, nagy sikerrel, hisz az egész magyarkanizsai községből érkeztek csapatok, illetve Hajdújárás és Ludas is bekapcsolódott a rendezvénybe.  


A szemle öt teljesítendő feladatból ...

   2026.03.09.
Makraméznak, és bútort festenek

Tudásunkkal kézen fogva a közösségekért – ez az anyaországi A Szakkör mottója. A program már évek óta folyik, és Magyarkanizsán mindig nagy érdeklődés övezi a különféle régi mesterségek újratanulását. Erről szól valójában a program, és természetesen arról is, hogy a hagyományaink megőrzése, újratanulása és továbbadása mellett a résztvevők minden egyes alkalommal közösségben vannak, összekovácsolódnak. Már-már a régi korok szellemét idézi ...

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

 
Keresés
 

   2023.03.17.
Maszk nélküli vallomás Bogdán Józseftől

Még utoljára a címe Bogdán József papköltő tavaly megjelent verseskötetének. A cím mintha búcsúzás lenne. Talán ennek is köszönhető, hogy az aggódó tisztelők csütörtök délután színültig megtöltötték a magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István-termét, ahol a kötetet bemutatták, s ahol a szerzővel Molnár Rózsa beszélgetett.
Bogdán József az író-olvasó találkozó előtt rövid interjút adott a sajtó munkatársainak, s az első kérdés persze arra vonatkozott, hogy miért választotta pont ezt a könyvcímet.
- Most én is úgy érzem, hogy rossz címet adtam a kötetnek. Tavaly született meg a könyvem, de most már úgy gondolom, hogy talán nem kellene még magamat temetnem. Azért adtam ezt a címet, hogy Még utoljára, mert egyrészt megbetegedtem. Két testvérem már meghalt és én temettem el őket, s akkor szembejött velem a halál. Egy olyan szociális otthonban lakom most, ahol naponta meghal valaki. Letakarják és szinte titokban viszik el onnan. Tehát a halál közelebb került hozzám és ez késztetett arra, hogy még mielőtt elmegyek végleg, legyek már pár percig vagy egy pár évig őszinte is. Egyszer már el kell mondani őszintén, hogy ki vagyok, mi vagyok. Nem lehet végig hazudni ezt az egész életet, végig színészkedni. Nem mondom, hogy én ezt tettem volna, de volt időszak, amikor őszintétlen voltam és maszkot viseltem. Most úgy érzem 60-on felüli emberként, hogy most már itt az ideje, hogy őszintén beszéljek magamról, a világról, a világlátásomról, hogy ne kerülgessem a témát, mint macska a forró kását.
Miért, mi az igazság? Miről szól a könyv?
- Arról szól a könyvem, hogy én mindig magyar emberként mutatkoztam be, s a cigányságomat eltitkoltam egész életemben. Magyar verseket írtam, még himnuszt is, magyar himnuszt, amit nem én neveztem himnusznak, hanem mások, amit megzenésítettek és Magyarországon is ismert magyar költő lettem, de mindenhol titkoltam azt, hogy bennem mélyen van egy roma kultúra, van egy roma nyelv, amit kénytelen, kelletlen, de megtanultam, amikor a nevelőszüleim innen Magyarkanizsáról elküldtek és úgyszólván az utcára kerültem cigányok közé. Akkor magamba szívtam ezt a cigány kultúrát azzal, hogy mindig megmaradtam magyarnak. Magyarnak vallom magamat, és mélyen valahol pedig roma embernek.
Mennyiben mások ezek a költemények?
Őszintébbek. Tehát nincs sallang, nincs szóvirág, nincsenek fellengzős mondatok, amik engem végigkísértek a költészetemen. Mos egyszerű mondatokban írtam le azt, amit érzek, amit gondolok magamról és a világról.
Születtek-e még versek az utolsók után? A kérdésre Bogdán József igennel válaszolt, így van remény arra, hogy újabb könyve is megjelenjen még az utolsónak tervezett után is.
Bővebben:

 




Maszk nélküli vallomás Bogdán Józseftől

Vallomás egy könyvbemutatón