| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2023.03.17.
Maszk nélküli vallomás Bogdán Józseftől

Még utoljára a címe Bogdán József papköltő tavaly megjelent verseskötetének. A cím mintha búcsúzás lenne. Talán ennek is köszönhető, hogy az aggódó tisztelők csütörtök délután színültig megtöltötték a magyarkanizsai József Attila Könyvtár Koncz István-termét, ahol a kötetet bemutatták, s ahol a szerzővel Molnár Rózsa beszélgetett.
Bogdán József az író-olvasó találkozó előtt rövid interjút adott a sajtó munkatársainak, s az első kérdés persze arra vonatkozott, hogy miért választotta pont ezt a könyvcímet.
- Most én is úgy érzem, hogy rossz címet adtam a kötetnek. Tavaly született meg a könyvem, de most már úgy gondolom, hogy talán nem kellene még magamat temetnem. Azért adtam ezt a címet, hogy Még utoljára, mert egyrészt megbetegedtem. Két testvérem már meghalt és én temettem el őket, s akkor szembejött velem a halál. Egy olyan szociális otthonban lakom most, ahol naponta meghal valaki. Letakarják és szinte titokban viszik el onnan. Tehát a halál közelebb került hozzám és ez késztetett arra, hogy még mielőtt elmegyek végleg, legyek már pár percig vagy egy pár évig őszinte is. Egyszer már el kell mondani őszintén, hogy ki vagyok, mi vagyok. Nem lehet végig hazudni ezt az egész életet, végig színészkedni. Nem mondom, hogy én ezt tettem volna, de volt időszak, amikor őszintétlen voltam és maszkot viseltem. Most úgy érzem 60-on felüli emberként, hogy most már itt az ideje, hogy őszintén beszéljek magamról, a világról, a világlátásomról, hogy ne kerülgessem a témát, mint macska a forró kását.
Miért, mi az igazság? Miről szól a könyv?
- Arról szól a könyvem, hogy én mindig magyar emberként mutatkoztam be, s a cigányságomat eltitkoltam egész életemben. Magyar verseket írtam, még himnuszt is, magyar himnuszt, amit nem én neveztem himnusznak, hanem mások, amit megzenésítettek és Magyarországon is ismert magyar költő lettem, de mindenhol titkoltam azt, hogy bennem mélyen van egy roma kultúra, van egy roma nyelv, amit kénytelen, kelletlen, de megtanultam, amikor a nevelőszüleim innen Magyarkanizsáról elküldtek és úgyszólván az utcára kerültem cigányok közé. Akkor magamba szívtam ezt a cigány kultúrát azzal, hogy mindig megmaradtam magyarnak. Magyarnak vallom magamat, és mélyen valahol pedig roma embernek.
Mennyiben mások ezek a költemények?
Őszintébbek. Tehát nincs sallang, nincs szóvirág, nincsenek fellengzős mondatok, amik engem végigkísértek a költészetemen. Mos egyszerű mondatokban írtam le azt, amit érzek, amit gondolok magamról és a világról.
Születtek-e még versek az utolsók után? A kérdésre Bogdán József igennel válaszolt, így van remény arra, hogy újabb könyve is megjelenjen még az utolsónak tervezett után is.
Bővebben:

 




Maszk nélküli vallomás Bogdán Józseftől

Vallomás egy könyvbemutatón