A település napját ünnepelte a hétvégén Horgos. Ennek apropóján beszélgettünk Sors Róberttel, a helyi közösség tanácsának régi-új elnökével. Mint ismeretes, a tisztség egy sajnálatos haláleset miatt február elején megüresedett. Sors Róbertet választották meg ismét a tisztségre, aki korábban már vezette a települést. A cél Horgos további fejlesztése lenne, hisz a vasút, akárcsak 150 évvel ezelőtt, most is fellendülést hozhat a településnek, s ennek már látszanak is az első, igaz kisebb, de biztató jelei.
- Azt a munkát kell folytatnunk, s azon tervek megvalósítását, amelyeket az előző időszakban kezdtek el, illetve vázoltak föl - mondja Sors Róbert. - A csatornahálózat lefektetésére gondolok, az ívóvízhálózat cseréjére, valamint a gyalogjárdák javítására. Vannak nagyobb beruházási tervek is. Szeretnénk, ha a kerékpárút építése folytatódhatna a határ felé. Több más olyan projektet tervezünk, amelyek jobbá tennék a polgárok életét, például ilyen a játszótér felújítása. A civil szervezetekkel is szeretnénk minél jobb kapcsolatot kiépíteni, az ötleteiket meghallgatni. Az intézményekkel fontos lenne még szorosabb kapcsolatot kiépíteni, s a terveik alapján közös programokat megvalósítani.
Mekkora mozgástere van egy tanácselnöknek? Önök vannak napi kapcsolatban a polgárokkal, önökhöz érkeznek be a panaszok, megjegyzések, vélemények, de vannak-e eszközök vagy kapcsolatok, hogy pénzhez jussanak a gondok megoldására?
- A helyi közösségeknek nagyon szűk mozgástere van, főleg az utóbbi időkben. Régen volt a helyi közösségeknek elnökük, ez a funkció állami szinten megszűnt, ezáltal a jogkörök és feladatkörök is átszálltak a községekre. A községnél kell tehát indítványozni azokat a dolgokat, amiket szeretnénk megvalósítani. A községgel ezért minél jobb kapcsolatokat kell kialakítani, így tudunk bizonyos elképzeléseket megvalósítani. Mi kigondoljuk, megtervezzük a projekteket, s továbbítjuk a képviselőkhöz, mint ahogyan eddig is, s utána meglátjuk, mi az, amit meg lehet valósítani az eszközök függvényében. Horgoson nincs helyi járulék, így még kevesebb a pénz, amire számíthatunk, de eddig is partner volt Magyarkanizsa község, próbáljuk tartományi és köztársasági szinten is elérni, hogy forrásokhoz jussunk.
Azt mondta, hogy a megkezdett programokat folytatják. Mivel ilyen nagy a projektek esetében az átfutási idő, esetleg terveznek-e már programokat, amiket pár év múlva valósíthat majd meg a település?
- Tudni kell, hogy mi, mint helyi közösség nem tudunk pályázni tartományi, köztársasági és külföldi pályázatokon. A községen keresztül javasolhatunk pályázatokat, azon keresztül tudunk azokon részt venni. Igaz, van néhány kisebb keretösszegű pályázat, amin mi is indulhatunk, de azokon nagyon kevés az elnyerhető összeg.
Hamarosan beindul a vasúti forgalom Szabadka és Szeged között. Ennek máris látszanak a pozitív hatásai, érkeznek már más településekről olyanok, akik ide szeretnének átköltözni. Meg tudja ezt az információt erősíteni?
- Igen. Többen is érdeklődnek, érdeklődtek, meg már költöztek is Horgosra. A határ mentén mi az első település vagyunk, ami Európa kapuja kell, hogy legyen, s az is. Vannak ugyan bizonyos nehézségek, de mégis mi vagyunk a legközelebb a határátkelőhelyhez. Más településekről érdeklődnek az emberek, költöznének ide. Vannak idősebbek, akik szeretnének közelebb lenni a gyermekeikhez, s ezért terveznek Horgoson házat venni. Vagy éppen olyan fiatalokról van szó, akik Szerbiában akarnak lakni, viszont Magyarországon szeretnének dolgozni. Százas nagyságrendben utaznak naponta Magyarországra dolgozni, itt laknak Horgoson vagy a környező településeken. Akik távolabb laknak, azok megpróbálnak Horgoson házat vásárolni, hogy legyen egy kiindulópontjuk. Ezért volt a házvásárlási lehetőségek iránt is nagy érdeklődés, s az is jó, ha a lakatlan, üres házak is gazdára találnak, s növekszik a falu lakossága.
Tervben van az ipari park létrehozása, illetve egy logisztikai központ létesítése. Erről mit lehet tudni?
- Megbeszélések folynak, s bízunk benne, hogy a tervek belátható időn belül megvalósulnak, s megépülhet a logisztikai központ, ami kapocs lenne Szerbia és Magyarország, illetve Európa között. Munkahelyteremtés szempontjából lenne ez nagyon fontos, s segítene, hogy Horgoson végre meginduljon a fejlődés.
Bővebben: