| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2023.03.13.
Reök Ivánra emlékeztek a horgosi falunapon

Horgoson március 11-én, szombat délben, a falunapi ünnepségek keretében felszentelték Greifenbergi Reök Iván Lajos egykori vízügyi mérnöknek, királyi főmérnöknek, a szegedi Reök-palota építtetőjének, tulajdonosának, földbirtokosnak a felújított síremlékét. Reök Iván horgosi birtoka Trianon után az új délszláv államhoz került, s a hatóságok választásra kényszerítették: vagy magyar állampolgárságáról vagy horgosi birtokairól mond le. Reök úgy döntött, hogy Horgoson marad, s ott is hunyt el 68 évesen, 1923. február 7-én. Birtoka egyik szegletében temették el, a sír az általa lecsapolt egykori Láda-tó felé néz.
Reök Iván sírja Csongrád-Csanád vármegye segítségével újult meg, s a felszentelést a család katolikus és evangélikus ágára való tekintettel Gutási Ákos katolikus plébános és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes végezte el. A sírnál megjelentek a Reök-leszármazottak, a magyar diplomácia, a vajdasági magyar közélet képviselői.
A megemlékezés a közeli Reök-villában folytatódott, amelyet a II. világháború után államosítottak. Ez volt a horgosi mezőgazdasági birtok központi épülete, jelenleg pedig, a privatizáció után olasz tulajdonban van.
A villa szalonjában, dr. Reök György, az egykori birtoktulajdonos dédunokája mondott alkalmi beszédet, Gonclik György pedig 48-as dalokat, horgosi népdalokat és Petőfi-verseket énekelt.
Reök György elmondta, hogy 11 évvel ezelőtt volt legutóbb a sírnál, akkor még édesapjával, aki 100 esztendős volt akkoriban, s aki két hónappal később hunyt el. A család is elsősorban az ő elbeszélései alapján őrzi a dédapa emlékét.
- Családon belül is csak jó dolgokat lehetett hallani Reök Ivánról, s a horgosiaktól úgyszintén. Ez nagyon jó érzés. Nehéz megmondani, hogy jó döntés volt-e Trianon után Jugoszláviában maradnia. Nehéz felülbírálni, hisz azt a helyzetet nem tudjuk átélni, borzalmas lehetett. Szerintem nehéz döntés volt, de helyes.
Reök György szerint isteni gondviselés volt az, hogy dédapja 1923-ban elhunyt, s nem élte át mindazt, ami azután történt.
- A halála után legkisebb fia, Andor vette át a birtokot, mert mezőgazdasággal kapcsolatos képzettsége volt. Felvirágoztatta a birtokot, s hosszú évekig minden működött. Azután eljött a II. világháború, Andort elvitték, s tőrbe csalták.
Reök Andor 1944-ben hunyt el. Pontosan nem tudni, mi történt vele. Szabadkai főispán volt a magyar időkben, emiatt állhattak bosszút rajta. Az újvidéki báni palota erkélyéről zuhant le. Vagy lelökték vagy öngyilkos lett. A család szerint megölték.
- Reök Iván felesége a világháború idején halt meg. Az ostrom idején egy orosz katona akarta kirabolni, lerángatta ujjáról a jegygyűrűjét, s ebbe a sokkba halt bele – mondja Reök György, aki szerint megható érzés, hogy újra a villában lehet, ahol édesapja gyermekként játszott, ugyanakkor sajnálatos is, hogy nem a családjuké már az épület.
Sajnos, a leszármazottak a világháború után maguk is üldözötté váltak, egy részük Nyugatra menekült, s később már nem tudták kezdeményezni a kárpótlást. Reök György azonban arra bátorítja összes leszármazottját, hogy jöjjenek el Horgosra, s tekintsék meg családjuk egykori birtokát, s Reök Iván sírját.
A horgosi falunapi rendezvények keretében fényképkiállítás nyílt a művelődési házban a Reök családról, de nem maradtak el a szokásos koszorúzások sem. A Kossuth utcában megkoszorúzták a Kossuth emléktáblát, a templomkertben pedig a Kárász család sírboltját. A program délután falunapi ünnepéllyel folytatódott, az érdeklődők a Bartók Béla MME ünnepi műsorát tekinthették meg.
Bővebben:

 




Reök Ivánra emlékeztek a horgosi falunapon

Megemlékezések sora a falunap keretében Horgoson