| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.24.
A felzárkózás jegyében

A Tisza Menti Információs és Fejlesztési Központ szervezésében október derekán sikeresen lezárult egy két modulból álló képzéssorozat, amely a mesterséges intelligencia, a programozás alapjai és a webalkalmazások fejlesztése témaköröket ölelte fel. A képzésre Magyarkanizsán az Ifjúsági Otthonban került sor, ahol hat előadást hallgathattak meg a résztvevők.
Az esemény különlegessége, hogy a képzés ingyenes volt, így minden érdeklődő számára ...

   2024.10.22.
Komolyan vették a helyzetet

Magyarkanizsa Község Rendkívüli Helyzetek Községi Törzskarának szervezésében és a Szerbiai Városok és Községek Állandó Értekezletének (SKGO) támogatásával és szakmai irányítása mellett szimulációs mentési gyakorlatot tartottak hétfőn az oromhegyesi Arany János Általános Iskolában. A szimuláció földrengés okozta rendkívüli helyzetet irányoz elő, melyben az iskola összes diákját és munkatársait evakuálni kell. A helyszínen a mentési feladatokat ...

   2024.10.21.
Őszidő Kispiacon

A kispiaci nyugdíjasokat látták vendégül a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő rendezvényt a helyi Ékszer Nők Egyesülete szervezte meg. Az eseményen ajándékkal köszöntötték a legidősebb hölgyet és urat.
Jó hangulat és finom falatok várták a kispiaci szépkorúakat a helyi kultúrotthonban. Az Őszidő című rendezvényt másodszor szervezték meg a településen, hogy a zenés-táncos mulatsággal kedvezzen a falu a 70 év feletti lakosainak.   
Az ...

   2024.10.21.
A szobrász, akit megtalálnak a kövek

A Túl a vízen című kiállításon Sárkány Balázs a természetből és a mítoszokból merít ihletet, szobrai egyszerre szilárdak és melegek.
Balázs horgosi születésű és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának szobrászat és tanári szakirányán is végzett. Eddig csoportos kiállításai voltak, mostanra gyűlt össze annyi alkotás, hogy egy önálló anyaggal is bemutatkozhat.
„Ez elég vegyes. Vannak egyetemen készült munkák, egyetem után készült ...

   2024.10.21.
1956-ra emlékeztek Horgoson

1956-ban az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca végül elbukott. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ...

 
Keresés
 

   2023.03.13.
Reök Ivánra emlékeztek a horgosi falunapon

Horgoson március 11-én, szombat délben, a falunapi ünnepségek keretében felszentelték Greifenbergi Reök Iván Lajos egykori vízügyi mérnöknek, királyi főmérnöknek, a szegedi Reök-palota építtetőjének, tulajdonosának, földbirtokosnak a felújított síremlékét. Reök Iván horgosi birtoka Trianon után az új délszláv államhoz került, s a hatóságok választásra kényszerítették: vagy magyar állampolgárságáról vagy horgosi birtokairól mond le. Reök úgy döntött, hogy Horgoson marad, s ott is hunyt el 68 évesen, 1923. február 7-én. Birtoka egyik szegletében temették el, a sír az általa lecsapolt egykori Láda-tó felé néz.
Reök Iván sírja Csongrád-Csanád vármegye segítségével újult meg, s a felszentelést a család katolikus és evangélikus ágára való tekintettel Gutási Ákos katolikus plébános és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes végezte el. A sírnál megjelentek a Reök-leszármazottak, a magyar diplomácia, a vajdasági magyar közélet képviselői.
A megemlékezés a közeli Reök-villában folytatódott, amelyet a II. világháború után államosítottak. Ez volt a horgosi mezőgazdasági birtok központi épülete, jelenleg pedig, a privatizáció után olasz tulajdonban van.
A villa szalonjában, dr. Reök György, az egykori birtoktulajdonos dédunokája mondott alkalmi beszédet, Gonclik György pedig 48-as dalokat, horgosi népdalokat és Petőfi-verseket énekelt.
Reök György elmondta, hogy 11 évvel ezelőtt volt legutóbb a sírnál, akkor még édesapjával, aki 100 esztendős volt akkoriban, s aki két hónappal később hunyt el. A család is elsősorban az ő elbeszélései alapján őrzi a dédapa emlékét.
- Családon belül is csak jó dolgokat lehetett hallani Reök Ivánról, s a horgosiaktól úgyszintén. Ez nagyon jó érzés. Nehéz megmondani, hogy jó döntés volt-e Trianon után Jugoszláviában maradnia. Nehéz felülbírálni, hisz azt a helyzetet nem tudjuk átélni, borzalmas lehetett. Szerintem nehéz döntés volt, de helyes.
Reök György szerint isteni gondviselés volt az, hogy dédapja 1923-ban elhunyt, s nem élte át mindazt, ami azután történt.
- A halála után legkisebb fia, Andor vette át a birtokot, mert mezőgazdasággal kapcsolatos képzettsége volt. Felvirágoztatta a birtokot, s hosszú évekig minden működött. Azután eljött a II. világháború, Andort elvitték, s tőrbe csalták.
Reök Andor 1944-ben hunyt el. Pontosan nem tudni, mi történt vele. Szabadkai főispán volt a magyar időkben, emiatt állhattak bosszút rajta. Az újvidéki báni palota erkélyéről zuhant le. Vagy lelökték vagy öngyilkos lett. A család szerint megölték.
- Reök Iván felesége a világháború idején halt meg. Az ostrom idején egy orosz katona akarta kirabolni, lerángatta ujjáról a jegygyűrűjét, s ebbe a sokkba halt bele – mondja Reök György, aki szerint megható érzés, hogy újra a villában lehet, ahol édesapja gyermekként játszott, ugyanakkor sajnálatos is, hogy nem a családjuké már az épület.
Sajnos, a leszármazottak a világháború után maguk is üldözötté váltak, egy részük Nyugatra menekült, s később már nem tudták kezdeményezni a kárpótlást. Reök György azonban arra bátorítja összes leszármazottját, hogy jöjjenek el Horgosra, s tekintsék meg családjuk egykori birtokát, s Reök Iván sírját.
A horgosi falunapi rendezvények keretében fényképkiállítás nyílt a művelődési házban a Reök családról, de nem maradtak el a szokásos koszorúzások sem. A Kossuth utcában megkoszorúzták a Kossuth emléktáblát, a templomkertben pedig a Kárász család sírboltját. A program délután falunapi ünnepéllyel folytatódott, az érdeklődők a Bartók Béla MME ünnepi műsorát tekinthették meg.
Bővebben:

 




Reök Ivánra emlékeztek a horgosi falunapon

Megemlékezések sora a falunap keretében Horgoson