| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

   2026.11.12.
Líbiában került elő egy Magyarkanizsa közelében meggyűrűzött ugartyúk

Egy 2026 júliusában, Magyarkanizsa közelében fiókaként meggyűrűzött ugartyúkot októberben, egy tudományos kutatás során élve fogtak vissza a líbiai Miszrátában - közölte közösségi oldalán a Riparia Természetbarátok Egyesülete. 

Mindössze 99 nappal később, a gyűrűzés helyétől 1616 km-re került meg. Ez az első dokumentált külföldi megkerülése egy Szerbiában meggyűrűzött ugartyúknak.  

Az ilyen megkerülések értékes ...

   2026.11.12.
Kis csapat, nagy sikerek

Kiemelkedően sikeres évet zártak a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub versenyzői. Az egyesület kajakozói 2026-ban összesen 85 érmet – 46 aranyat, 25 ezüstöt, 14 bronzot – nyertek a hazai és a nemzetközi versenyeken. Az országos bajnokságokon 15 érmet szereztek a magyarkanizsai kajakozók, a szerbiai kupában 8 érem a termés, emellett Apró István vezetőedző tanítványai a nemzetközi regattákon is letették névjegyüket. 

Az Ada Ciganliján ...

   2026.11.10.
Az idei év legjobbjait díjazták

A községi pedagógusegyesület szervezésében Magyarkanizsán november 6-án, pénteken este ünnepelték meg a pedagógusokat, és osztották ki az elismeréseket azoknak a tanároknak, akik az évek során kiváló teljesítményt nyújtottak. A Művészetek Házában a község pedagógusai gyűltek össze, hogy ez a nap most csak róluk szóljon, és még nagyobb lendületet adjanak egymásnak a jó munkavégzéshez, a gyerekek életre neveléséhez, amely nem csupán munka, hanem hivatás. 

 
Keresés
 

   2023.03.08.
A horgosi falunapon szentelik fel a felújított Reök-síremléket

Március 11-én Horgoson, a falunapi ünnepség keretében szentelik fel Greifenbergi Reök Iván Lajos (1855-1923) felújított síremlékét. Az egykori vízügyi mérnök, királyi főmérnök, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa, földbirtokos nagy szerepet játszott Szeged és Horgos életében is, így ezen a napon is közösen emlékeznek majd rá. Vass Zoltán történészt kérdezzük a főmérnök munkásságáról, illetve a tervezett megemlékezésről.  
Csongrád-Csanád vármegyétől kaptuk a felajánlást, hogy szívesen segítenének abban, hogy Reök Iván Horgoson található sírját méltóképpen helyreállítsuk, mondja Vass Zoltán.  
- A támogatásnak köszönhetően a síremlék most eredeti állapotában látható ismét. Ez a horgosiaknak is sokat jelent, de fontos Csongrád-Csanád vármegyének is, hisz Szegeden még mindig sokan tisztában vannak azzal, hogy ki is volt Reök Iván, s nemcsak az ottani Reök-palotának köszönhetően.  
Ki volt valójában Reök Iván?  
- Reök Iván vízépítő mérnök volt, az ő irányításával zajlott az ármentesítés a térségben a Szegedtől délre eső területeken. Horgos és Martonos környékén az itteni réteket, amiket ma művelnek a gazdák, az ő felügyeletével csapolták le. Korábban ott mocsaras, lápos terület volt. Ő irányította annak a védműrendszernek a kialakítását is, amit ma látunk a Holt-Tisza mellett, gát formájában. Később birtokot vásárolt Horgos határában, ott építtetett a maga számára egy villát, s innen irányította a forrásaink szerint mintegy 600 holdas gazdaságát. Ő inkább csak gazdálkodott Horgoson, a társadalmi életbe még nem kapcsolódott bele, mint később a fia. A Reök család befolyásosnak számított az akkori vármegyében, s rendszeresen megválasztották országgyűlési képviselőnek, sőt 1919-ben Szegeden, amikor az egyik ellenforradalmi kormány megalakult, akkor a mögötte lévő bizottmánynak ő volt a korelnöke.  
Mit képviselt, milyen szemléletet az országgyűlésben?  
- Ő a 48-as eszmét vitte tovább, folyamatosan ennek a társaságnak a pártolójaként dolgozott a magyar parlamentben.  
Trianon után hogyan alakult a sorsa?  
- Trianon után a kezdeti politikai szervezkedésekben benne volt, viszont amikor Horgosra, a birtokára haza akart jönni, akkor a jugoszláv hatóságok választás elé állították. Horgost a jugoszláv és a francia hadsereg 1919 februárjában szállta meg, s amikor a birtokának a felügyeletét ismételten át akarta venni, akkor a hatóságok felszólították, vagy lemond az összes magyarországi politikai funkciójáról és akkor megkapja a birtokot, vagy pedig a birtokot zár alá helyezik és kizárják belőle a Reököket. Reök Iván azt választotta, hogy Horgosra költözik, és innentől kezdve 1923-ban bekövetkezett haláláig a horgosi birtokán élt és vezette a gazdaságot.  
Tudni kell azt is, hogy a sírja nem a horgosi temetőben van, hanem az egykori birtokán, a Kamarási erdő mellett. Miért van ez így?  
- A birtoka szélén temették el, a legenda szerint az volt a kérése, hogy egy olyan területre kerüljön a nyughelye, ahonnan úgymond látni fogja azt a munkát, amit elvégzett. Egy olyan magaslaton van a sír, ahonnan néhány méterre egykor már a Láda-tó terült el.  
Mikor lesz a felújított sír újra szentelése?  
- Március 11-én, a Reök birtokon 12 órakor kezdődik a szertartás, amelyre várjuk a család minden tisztelőjét, a jelenlegi és egykori horgosi lakosokat, de a magyarországiakat is. A gyülekező 11.45-kor lesz a horgosi művelődési ház előtt, s innen megyünk majd ki a sírhoz. A szertartás után lehetőség lesz arra is, hogy az érdeklődők megtekintsék a Reök család egykori villáját.  
Bővebben:  

 




A horgosi falunapon szentelik fel a felújított Reök-síremléket