Március 11-én Horgoson, a falunapi ünnepség keretében szentelik fel Greifenbergi Reök Iván Lajos (1855-1923) felújított síremlékét. Az egykori vízügyi mérnök, királyi főmérnök, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa, földbirtokos nagy szerepet játszott Szeged és Horgos életében is, így ezen a napon is közösen emlékeznek majd rá. Vass Zoltán történészt kérdezzük a főmérnök munkásságáról, illetve a tervezett megemlékezésről.  
Csongrád-Csanád vármegyétől kaptuk a felajánlást, hogy szívesen segítenének abban, hogy Reök Iván Horgoson található sírját méltóképpen helyreállítsuk, mondja Vass Zoltán.  
- A támogatásnak köszönhetően a síremlék most eredeti állapotában látható ismét. Ez a horgosiaknak is sokat jelent, de fontos Csongrád-Csanád vármegyének is, hisz Szegeden még mindig sokan tisztában vannak azzal, hogy ki is volt Reök Iván, s nemcsak az ottani Reök-palotának köszönhetően.  
Ki volt valójában Reök Iván?  
- Reök Iván vízépítő mérnök volt, az ő irányításával zajlott az ármentesítés a térségben a Szegedtől délre eső területeken. Horgos és Martonos környékén az itteni réteket, amiket ma művelnek a gazdák, az ő felügyeletével csapolták le. Korábban ott mocsaras, lápos terület volt. Ő irányította annak a védműrendszernek a kialakítását is, amit ma látunk a Holt-Tisza mellett, gát formájában. Később birtokot vásárolt Horgos határában, ott építtetett a maga számára egy villát, s innen irányította a forrásaink szerint mintegy 600 holdas gazdaságát. Ő inkább csak gazdálkodott Horgoson, a társadalmi életbe még nem kapcsolódott bele, mint később a fia. A Reök család befolyásosnak számított az akkori vármegyében, s rendszeresen megválasztották országgyűlési képviselőnek, sőt 1919-ben Szegeden, amikor az egyik ellenforradalmi kormány megalakult, akkor a mögötte lévő bizottmánynak ő volt a korelnöke.  
Mit képviselt, milyen szemléletet az országgyűlésben?  
- Ő a 48-as eszmét vitte tovább, folyamatosan ennek a társaságnak a pártolójaként dolgozott a magyar parlamentben.  
Trianon után hogyan alakult a sorsa?  
- Trianon után a kezdeti politikai szervezkedésekben benne volt, viszont amikor Horgosra, a birtokára haza akart jönni, akkor a jugoszláv hatóságok választás elé állították. Horgost a jugoszláv és a francia hadsereg 1919 februárjában szállta meg, s amikor a birtokának a felügyeletét ismételten át akarta venni, akkor a hatóságok felszólították, vagy lemond az összes magyarországi politikai funkciójáról és akkor megkapja a birtokot, vagy pedig a birtokot zár alá helyezik és kizárják belőle a Reököket. Reök Iván azt választotta, hogy Horgosra költözik, és innentől kezdve 1923-ban bekövetkezett haláláig a horgosi birtokán élt és vezette a gazdaságot.  
Tudni kell azt is, hogy a sírja nem a horgosi temetőben van, hanem az egykori birtokán, a Kamarási erdő mellett. Miért van ez így?  
- A birtoka szélén temették el, a legenda szerint az volt a kérése, hogy egy olyan területre kerüljön a nyughelye, ahonnan úgymond látni fogja azt a munkát, amit elvégzett. Egy olyan magaslaton van a sír, ahonnan néhány méterre egykor már a Láda-tó terült el.  
Mikor lesz a felújított sír újra szentelése?  
- Március 11-én, a Reök birtokon 12 órakor kezdődik a szertartás, amelyre várjuk a család minden tisztelőjét, a jelenlegi és egykori horgosi lakosokat, de a magyarországiakat is. A gyülekező 11.45-kor lesz a horgosi művelődési ház előtt, s innen megyünk majd ki a sírhoz. A szertartás után lehetőség lesz arra is, hogy az érdeklődők megtekintsék a Reök család egykori villáját.  
Bővebben: