| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.06.14.
A horgosi Kékfrankos, amit a polgármester is ajánl

A hétvégén, azaz június 8-án rendezték meg Horgoson a XII. Nagy Honi Borverseny ünnepélyes díjkiosztóját. Az esemény résztvevői ugyanakkor megkóstolhatták a versenyre beérkezett és minősített 180 bort is. Az italok között volt a horgosi Vass borászat Kékfrankosa is, amely a Magyarkanizsai polgármester bora címet viselheti. 
A bormustrát magát még május elején megtartották a horgosi Domus Pacis Ferences Lelkigyakorlatos és Közösségi Házban. A Kárpát-medencei ...

   2024.06.14.
Az önkéntes véradókat ünnepelték Magyarkanizsán

Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére június 14-én ünnepeljük a véradók világnapját. Ezen a napon született ugyanis Karl Landsteiner osztrák-magyar tudós, az ABO vércsoportok felfedezője, aki 1930-ban Nobel-díjat kapott. A magyarkanizsai Vöröskereszt is ehhez a naphoz kapcsolódva minden évben ünnepséget szervez, amelyen a község sokszoros véradóit köszöntik. Elismeréseket is kiosztanak a 35., 50., 75., és a 100. véradásért. ...

   2024.06.11.
Egyre több gazda próbálkozik meg a másodvetéssel

Ennek egyik oka, hogy időben be tudták takarítani a kalászost és a talaj nedvességtartalma még megfelelő. Ilyenkor leginkább kukoricát vetnek a gazdák, amelyet később értékesítenek, vagy pedig a jószágoknak takarmányként használnak fel.
Szépen esett Orom határában. Jól jött a csapadék a kapásnövényekre és azon elvetett magoknak is, amelyek a kalászosok aratását követően kerültek a földbe. Ugyanis egyre több gazda próbál meg ebben az évben másodvetésként, ...

   2024.06.10.
Ízletes pálinka, kalács, birkapörkölt Ilonafalun

Ilonafalu legnagyobb eseményét, a Juhászok és mezőgazdasági termelők találkozóját tartották meg szombaton, június 8-án.
Az esemény legközkedveltebb kísérő programja a birkanyírás. Most is sokan voltak kíváncsiak arra, hogy az előre bejelentkezett birkanyírók közül, ki lesz a leggyorsabb és ki milyen taktikával szabadítja meg az állatot a gyapjútól.
Tóth László 10 éves kora óta nyír birkákat. Szerinte a legfontosabb, hogy az állat jól le legyen ...

   2024.06.10.
Ízletes halászlét főztek és zamatos borokat kínáltak Horgoson

A tematikus rendezvényen finomabbnál finomabb ételeket fogyaszthattak, valamint nemzetközileg elismert és zsűrizett borokat kóstolhattak a kilátogatók.
Az elmúlt évekhez képest valamelyest kevesebben látogattak ki az eseményre, de ennek ellenére is finom falatokkal és ízletes borokkal készültek a szervezők.  
A zentai Hajdú József halászlét főzött: „Először is a hal a fontos és a jó fűszer, mondjuk a horgosi, martonosi pirospaprikák, ezek ...

 
Keresés
 

   2023.03.08.
A horgosi falunapon szentelik fel a felújított Reök-síremléket

Március 11-én Horgoson, a falunapi ünnepség keretében szentelik fel Greifenbergi Reök Iván Lajos (1855-1923) felújított síremlékét. Az egykori vízügyi mérnök, királyi főmérnök, a szegedi Reök-palota építtetője, tulajdonosa, földbirtokos nagy szerepet játszott Szeged és Horgos életében is, így ezen a napon is közösen emlékeznek majd rá. Vass Zoltán történészt kérdezzük a főmérnök munkásságáról, illetve a tervezett megemlékezésről.  
Csongrád-Csanád vármegyétől kaptuk a felajánlást, hogy szívesen segítenének abban, hogy Reök Iván Horgoson található sírját méltóképpen helyreállítsuk, mondja Vass Zoltán.  
- A támogatásnak köszönhetően a síremlék most eredeti állapotában látható ismét. Ez a horgosiaknak is sokat jelent, de fontos Csongrád-Csanád vármegyének is, hisz Szegeden még mindig sokan tisztában vannak azzal, hogy ki is volt Reök Iván, s nemcsak az ottani Reök-palotának köszönhetően.  
Ki volt valójában Reök Iván?  
- Reök Iván vízépítő mérnök volt, az ő irányításával zajlott az ármentesítés a térségben a Szegedtől délre eső területeken. Horgos és Martonos környékén az itteni réteket, amiket ma művelnek a gazdák, az ő felügyeletével csapolták le. Korábban ott mocsaras, lápos terület volt. Ő irányította annak a védműrendszernek a kialakítását is, amit ma látunk a Holt-Tisza mellett, gát formájában. Később birtokot vásárolt Horgos határában, ott építtetett a maga számára egy villát, s innen irányította a forrásaink szerint mintegy 600 holdas gazdaságát. Ő inkább csak gazdálkodott Horgoson, a társadalmi életbe még nem kapcsolódott bele, mint később a fia. A Reök család befolyásosnak számított az akkori vármegyében, s rendszeresen megválasztották országgyűlési képviselőnek, sőt 1919-ben Szegeden, amikor az egyik ellenforradalmi kormány megalakult, akkor a mögötte lévő bizottmánynak ő volt a korelnöke.  
Mit képviselt, milyen szemléletet az országgyűlésben?  
- Ő a 48-as eszmét vitte tovább, folyamatosan ennek a társaságnak a pártolójaként dolgozott a magyar parlamentben.  
Trianon után hogyan alakult a sorsa?  
- Trianon után a kezdeti politikai szervezkedésekben benne volt, viszont amikor Horgosra, a birtokára haza akart jönni, akkor a jugoszláv hatóságok választás elé állították. Horgost a jugoszláv és a francia hadsereg 1919 februárjában szállta meg, s amikor a birtokának a felügyeletét ismételten át akarta venni, akkor a hatóságok felszólították, vagy lemond az összes magyarországi politikai funkciójáról és akkor megkapja a birtokot, vagy pedig a birtokot zár alá helyezik és kizárják belőle a Reököket. Reök Iván azt választotta, hogy Horgosra költözik, és innentől kezdve 1923-ban bekövetkezett haláláig a horgosi birtokán élt és vezette a gazdaságot.  
Tudni kell azt is, hogy a sírja nem a horgosi temetőben van, hanem az egykori birtokán, a Kamarási erdő mellett. Miért van ez így?  
- A birtoka szélén temették el, a legenda szerint az volt a kérése, hogy egy olyan területre kerüljön a nyughelye, ahonnan úgymond látni fogja azt a munkát, amit elvégzett. Egy olyan magaslaton van a sír, ahonnan néhány méterre egykor már a Láda-tó terült el.  
Mikor lesz a felújított sír újra szentelése?  
- Március 11-én, a Reök birtokon 12 órakor kezdődik a szertartás, amelyre várjuk a család minden tisztelőjét, a jelenlegi és egykori horgosi lakosokat, de a magyarországiakat is. A gyülekező 11.45-kor lesz a horgosi művelődési ház előtt, s innen megyünk majd ki a sírhoz. A szertartás után lehetőség lesz arra is, hogy az érdeklődők megtekintsék a Reök család egykori villáját.  
Bővebben:  

 




A horgosi falunapon szentelik fel a felújított Reök-síremléket