| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

   2026.10.12.
Második esély - felnőttoktatás Horgoson

A képzést a helyi Kárász Karolina Általános Iskola koordinálja. A programban az egész község területéről mintegy 50-en vesznek részt. Van, aki tudását szeretné gyarapítani, de sokan az általános iskola befejeztével tudnak elhelyezkedni vagy épp továbbtanulni. 
A program Horgoson már három éve működik. Eddig minden évben nagy volt az érdeklődés, és már a jövő évre is vannak jelentkezők. A résztvevők napi két órát töltenek az iskolapadban október ...

   2026.10.09.
48. éves a Magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola

Az intézmény minden évben egykori diákjait hívja vissza egy-egy vendégszereplésre. Idén a Garden Classic Kamaracsoportra esett a választás.


A Garden Classic tagja, Berec Katinka az iskola egykori diákja és jelenlegi tanára. A kamaracsoport célja, hogy összefogja a vajdasági fiatal zenészeket, és nagyobb kamaraegyüttesekkel is fellépjen: „Hat éve tértem ide vissza Magyarkanizsára. Nagyon meghatározó pillanat volt az életemben, mert stabilitást ...

   2026.10.09.
Együtt az iskola a sportban is

A magyarkanizsai önkormányzat szervezésében minden évben a gyerekhétre időzítik a sport népszerűsítését. Ilyenkor a sportklubok nem csak bemutatkoznak, hanem a sportágakat ki is lehet próbálni. Ezúttal csütörtökön az oromi Arany János Általános Iskolában tartották az egyik Sportválasztó napot, ahol kétszáznál is több gyerek próbálhatta ki például a cselgáncsot, a távolugrást vagy épp a sakkot, illetve az Együtt az iskola program is ezen a napon zajlott. 


 
Keresés
 

   2023.03.06.
Kinek kell a horgosi alma?

Bajban a gyümölcsészek, mert a kistermelők részére nincs szervezett felvásárlás.
Épp csak túl vannak a gyümölcsfák metszésén, a birset például még most metszik Horgoson, Serfőzőéknél, de már azon is gondolkodnak, hogyan és hol értékesítik majd a gyümölcsöt. Az utóbbi időben ez nem egyszerű, sőt! Nem elég, hogy az időjárás viszontagságai is megtizedelik a termést, az egyre szárazabb és szeszélyesebb idő sem segít rajtuk, még az eladással is meggyűlik a bajuk. A horgosi termelő, Serfőző Jenő többféle gyümölcsöt termel már évtizedek óta, és feleségének jól bejáródott vásárlóköre van a piacon, de ez sovány vigasz, mert ötholdnyi almatermést nehéz eladni kicsiben, kilónként. Náluk aztán szinte minden felénk honos gyümölcs megtalálható, még a vitaminbomba naspolyát is termelik, több lábon kell állnia egy gazdának is. A termelő elmesélte, hogy jelenleg a birs metszése folyik a földjein. Tavaly tizenegy holdnyi földön kiszedték a gyümölcsfákat, míg egykoron a legtöbb az húsz hektár volt, amin gyümölcsöt termeltek. Most alma, bodza, borszőlő, szilva, naspolya, birsalma van, ami várja a szép időt. Az elmúlt napokban megtapasztalhattuk az évszak barátságtalanabb arcát is, de a gazda szerint ez még nem ad okot aggodalomra.
– Szerintem még nem tett akkora kárt, mert nem csúszott le annyira mínuszba a hőmérő higanyszála. Ilyen időt még kibír a gyümölcsfa rügyes állapotban. Bízom benne, hogy az almában, birsben nem tett kárt. A kajszibarack már fagyott el több helyen, azt hallottam. Nekünk őszibarackunk van, és az is dudorodott, virágzás előtti állapotban van. Megpermeteztük a közelmúltban, lemosó, rezes permetezést hajtottunk végre – mesélte Serfőző Jenő. – Nálunk napirenden szerepel a zöld, augusztusi metszés is, amivel azt érjük el, hogy pirosabbra érnek be az ágak, és azok érnek be, amire számítunk, nem pedig a csúcsán lévő, amit egyébként is levágnánk – mondta a gazda. Szerinte még bőven érheti őket meglepetés, de ő maga nem követi a meteorológiát, mert mint mondja, olyan dolgokon nem idegeskedik, melyre nincs ráhatása, és bizony az időjárás egy ilyen dolog. – A füstöléssel nem próbálkoztunk, mert láttuk a környezetünkben, hogy nem sok hasznot hozott. Van, akinek van tűzsárkánya, mégsem tudta megmenteni a kajszit. Szeszélyes mostanság az időjárás, aminek ki vagyunk téve. Nálunk a metszés java része már lezajlott: az almásaink, a szőlők meg vannak metszve, most épp a birs van soron, és a szilva. Az őszibarackon majd termésszabályzó metszést végzünk, de azzal meg kell várni a jó időt – magyarázta Serfőző Jenő.
Kicsit előre gondolkodva azt is megkérdeztük a termelőtől, hogy hol lehet a majdani termést értékesíteni, és egyáltalán megéri-e napjainkban gyümölcstermeléssel foglalkozni. – Nagyon fájó pontja a mai gyümölcstermelésnek a lemenő ágba húzó termelés. Különösen az almatermelés van gondban. Az orosz piac nem létezik, a kistermelők bajban vannak. Itt a horgosi homokos vidéken mindig nagyon jóízű almát tudtak termelni. Már akkor húzták a vészharangot, amikor a „tájkunok” elkezdtek ötven- meg százhektáros parcellákat telepíteni a fekete földeken. Felvetődött már akkor a kérdés, hogy akkor mi lesz velünk a homokon. Bár a feketén mennyiségileg több terem, de ízében más a gyümölcs. Nem reagált rá senki, a tájkunoknak mindent lehetett, és lehet azóta is. A vámon azért megy ki Angliába is alma, de csak a nagyoktól, tőlünk, kistermelőktől nincs szervezett felvásárlás, így a piacra vagyunk szorulva. Piacon eladni öt hold almatermést emberfeletti küzdelem, kubikosmunka. Úgy fog járni a horgosi almatermesztés, mint a szőlő. A harmincas évek után hatezer hektár volt, mára legfeljebb tíz-húsz hold maradt. Az alma is erre a sorsra fog jutni – állapította meg a horgosi termelő, Serfőző Jenő.
Bővebben:

 




Kinek kell a horgosi alma?