| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.17.
Verskötél Horgoson

A horgosi Verskötél rendezvényt idén ötödik alkalom szervezték meg. Ennek keretében a település lakói minden évben megemlékeznek József Attila születésnapjáról, és egyben a magyar költészet napjáról. A program a József Attila Könyvtár horgosi fiókkönyvtára és a Művelődési Ház szervezésében valósult meg. 

A szerda délelőtti órákban a helyi óvodások és általános iskolások látogattak ki a Verskötélhez, ahol rendhagyó ...

   2026.04.15.
Tárt karokkal fogadják a turistákat

Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát. 

Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ...

   2026.04.15.
Költészetnapi kalandozás Magyarkanizsán

Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat. 

A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ...

   2026.04.14.
Megfizethetetlen segítség

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ...

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

 
Keresés
 

   2023.03.06.
Kinek kell a horgosi alma?

Bajban a gyümölcsészek, mert a kistermelők részére nincs szervezett felvásárlás.
Épp csak túl vannak a gyümölcsfák metszésén, a birset például még most metszik Horgoson, Serfőzőéknél, de már azon is gondolkodnak, hogyan és hol értékesítik majd a gyümölcsöt. Az utóbbi időben ez nem egyszerű, sőt! Nem elég, hogy az időjárás viszontagságai is megtizedelik a termést, az egyre szárazabb és szeszélyesebb idő sem segít rajtuk, még az eladással is meggyűlik a bajuk. A horgosi termelő, Serfőző Jenő többféle gyümölcsöt termel már évtizedek óta, és feleségének jól bejáródott vásárlóköre van a piacon, de ez sovány vigasz, mert ötholdnyi almatermést nehéz eladni kicsiben, kilónként. Náluk aztán szinte minden felénk honos gyümölcs megtalálható, még a vitaminbomba naspolyát is termelik, több lábon kell állnia egy gazdának is. A termelő elmesélte, hogy jelenleg a birs metszése folyik a földjein. Tavaly tizenegy holdnyi földön kiszedték a gyümölcsfákat, míg egykoron a legtöbb az húsz hektár volt, amin gyümölcsöt termeltek. Most alma, bodza, borszőlő, szilva, naspolya, birsalma van, ami várja a szép időt. Az elmúlt napokban megtapasztalhattuk az évszak barátságtalanabb arcát is, de a gazda szerint ez még nem ad okot aggodalomra.
– Szerintem még nem tett akkora kárt, mert nem csúszott le annyira mínuszba a hőmérő higanyszála. Ilyen időt még kibír a gyümölcsfa rügyes állapotban. Bízom benne, hogy az almában, birsben nem tett kárt. A kajszibarack már fagyott el több helyen, azt hallottam. Nekünk őszibarackunk van, és az is dudorodott, virágzás előtti állapotban van. Megpermeteztük a közelmúltban, lemosó, rezes permetezést hajtottunk végre – mesélte Serfőző Jenő. – Nálunk napirenden szerepel a zöld, augusztusi metszés is, amivel azt érjük el, hogy pirosabbra érnek be az ágak, és azok érnek be, amire számítunk, nem pedig a csúcsán lévő, amit egyébként is levágnánk – mondta a gazda. Szerinte még bőven érheti őket meglepetés, de ő maga nem követi a meteorológiát, mert mint mondja, olyan dolgokon nem idegeskedik, melyre nincs ráhatása, és bizony az időjárás egy ilyen dolog. – A füstöléssel nem próbálkoztunk, mert láttuk a környezetünkben, hogy nem sok hasznot hozott. Van, akinek van tűzsárkánya, mégsem tudta megmenteni a kajszit. Szeszélyes mostanság az időjárás, aminek ki vagyunk téve. Nálunk a metszés java része már lezajlott: az almásaink, a szőlők meg vannak metszve, most épp a birs van soron, és a szilva. Az őszibarackon majd termésszabályzó metszést végzünk, de azzal meg kell várni a jó időt – magyarázta Serfőző Jenő.
Kicsit előre gondolkodva azt is megkérdeztük a termelőtől, hogy hol lehet a majdani termést értékesíteni, és egyáltalán megéri-e napjainkban gyümölcstermeléssel foglalkozni. – Nagyon fájó pontja a mai gyümölcstermelésnek a lemenő ágba húzó termelés. Különösen az almatermelés van gondban. Az orosz piac nem létezik, a kistermelők bajban vannak. Itt a horgosi homokos vidéken mindig nagyon jóízű almát tudtak termelni. Már akkor húzták a vészharangot, amikor a „tájkunok” elkezdtek ötven- meg százhektáros parcellákat telepíteni a fekete földeken. Felvetődött már akkor a kérdés, hogy akkor mi lesz velünk a homokon. Bár a feketén mennyiségileg több terem, de ízében más a gyümölcs. Nem reagált rá senki, a tájkunoknak mindent lehetett, és lehet azóta is. A vámon azért megy ki Angliába is alma, de csak a nagyoktól, tőlünk, kistermelőktől nincs szervezett felvásárlás, így a piacra vagyunk szorulva. Piacon eladni öt hold almatermést emberfeletti küzdelem, kubikosmunka. Úgy fog járni a horgosi almatermesztés, mint a szőlő. A harmincas évek után hatezer hektár volt, mára legfeljebb tíz-húsz hold maradt. Az alma is erre a sorsra fog jutni – állapította meg a horgosi termelő, Serfőző Jenő.
Bővebben:

 




Kinek kell a horgosi alma?