| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.06.30.
Rúgják a bőrt Tóthfaluban

A fiatal tehetségek felkarolását tűzte ki célul idén is a tóthfalusi Nyers István Labdarúgó Akadémia tábora. A nagy érdeklődésre számot tartó programra egész Vajdaságból érkeztek gyerekek. A nyári focitábort 13. alkalommal szervezik meg a héten. 
Az előző évekhez hasonlóan idén is nagy volt az érdeklődés a tóthfalusi focitábor iránt. A szervezők ebben az évben létszámhatárt szabtak meg, ami teljesen be is telt. Összesen száz gyerek rúgja a ...

   2025.06.30.
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt a népmesetábor Adorjánon

Nemcsak a helyiek járnak vissza nagy szeretettel a táborba, hanem a környező falvakból is sokan érkeznek. 
A népmesékben szereplő állatokról és számokról szólt az idei napközis népmesetábor Adorjánon. A Szőke Tisza Művelődési Egyesület minden évben megszervezi ezt az öt napos eseményét, ahol a mesék világa mellett számos foglalkozás és feladat várta a gyerekeket. 
Ebben az évben közel 60 gyerek jár le minden délután az adorjáni régi ...

   2025.06.30.
Közeleg a Kanizsa Feszt!

Már évek óta minden korosztályt megmozgat Magyarkanizsa fesztiválja, nem csak a zene miatt, a rendezvény ugyanis közösségi napokat is tartalmaz, ezenfelül a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára kínál programot. Idén július 4-én és 5-én várják az érdeklődőket a jól megszokott helyszínen, a magyarkanizsai vásártéren, ahol ezúttal is megannyi program, fellépő, kirakodóvásár és újdonságok várják a kilátogatókat. A fesztiválon a délutáni ...

   2025.06.30.
Hármas ünnepség Kispiacon

Vasárnap délelőtt kezdődött és késő délután folytatódott Kispiacon a falu nagy napja. A Péter-Pál-napi búcsúnak nagy hagyománya van Kispiacon, ami ezúttal éppen vasárnapra esett. Ez egyúttal a falu napja is, melyről ünnepi műsor keretében emlékeztek meg, illetve egy multikulturális gyermek néptánc-találkozót is tartottak a település központjában. 
A magyarkanizsai község egyik legkülönlegesebb, emelkedőn lévő téglatemplomában gyűltek össze ...

   2025.06.30.
Virágzó és élhető hely maradjon

Szombaton ünnepelték a helyi közösség napját Magyarkanizsán. Ezen a dátumon, 274 évvel ezelőtt Mária Terézia mezővárosi rangot és vásártartási jogot adományozott Magyarkanizsának, ennek fényében június 28-át ünnepként tartják számon a Tisza-parti városban. A délután kezdődő és éjszakába nyúló programok egyaránt tartalmaztak hivatalos, ünnepélyes és szórakoztató elemeket is. 
Először a helyi közösség épületénél hallhattak történelmi ...

 
Keresés
 

   2023.03.06.
Kinek kell a horgosi alma?

Bajban a gyümölcsészek, mert a kistermelők részére nincs szervezett felvásárlás.
Épp csak túl vannak a gyümölcsfák metszésén, a birset például még most metszik Horgoson, Serfőzőéknél, de már azon is gondolkodnak, hogyan és hol értékesítik majd a gyümölcsöt. Az utóbbi időben ez nem egyszerű, sőt! Nem elég, hogy az időjárás viszontagságai is megtizedelik a termést, az egyre szárazabb és szeszélyesebb idő sem segít rajtuk, még az eladással is meggyűlik a bajuk. A horgosi termelő, Serfőző Jenő többféle gyümölcsöt termel már évtizedek óta, és feleségének jól bejáródott vásárlóköre van a piacon, de ez sovány vigasz, mert ötholdnyi almatermést nehéz eladni kicsiben, kilónként. Náluk aztán szinte minden felénk honos gyümölcs megtalálható, még a vitaminbomba naspolyát is termelik, több lábon kell állnia egy gazdának is. A termelő elmesélte, hogy jelenleg a birs metszése folyik a földjein. Tavaly tizenegy holdnyi földön kiszedték a gyümölcsfákat, míg egykoron a legtöbb az húsz hektár volt, amin gyümölcsöt termeltek. Most alma, bodza, borszőlő, szilva, naspolya, birsalma van, ami várja a szép időt. Az elmúlt napokban megtapasztalhattuk az évszak barátságtalanabb arcát is, de a gazda szerint ez még nem ad okot aggodalomra.
– Szerintem még nem tett akkora kárt, mert nem csúszott le annyira mínuszba a hőmérő higanyszála. Ilyen időt még kibír a gyümölcsfa rügyes állapotban. Bízom benne, hogy az almában, birsben nem tett kárt. A kajszibarack már fagyott el több helyen, azt hallottam. Nekünk őszibarackunk van, és az is dudorodott, virágzás előtti állapotban van. Megpermeteztük a közelmúltban, lemosó, rezes permetezést hajtottunk végre – mesélte Serfőző Jenő. – Nálunk napirenden szerepel a zöld, augusztusi metszés is, amivel azt érjük el, hogy pirosabbra érnek be az ágak, és azok érnek be, amire számítunk, nem pedig a csúcsán lévő, amit egyébként is levágnánk – mondta a gazda. Szerinte még bőven érheti őket meglepetés, de ő maga nem követi a meteorológiát, mert mint mondja, olyan dolgokon nem idegeskedik, melyre nincs ráhatása, és bizony az időjárás egy ilyen dolog. – A füstöléssel nem próbálkoztunk, mert láttuk a környezetünkben, hogy nem sok hasznot hozott. Van, akinek van tűzsárkánya, mégsem tudta megmenteni a kajszit. Szeszélyes mostanság az időjárás, aminek ki vagyunk téve. Nálunk a metszés java része már lezajlott: az almásaink, a szőlők meg vannak metszve, most épp a birs van soron, és a szilva. Az őszibarackon majd termésszabályzó metszést végzünk, de azzal meg kell várni a jó időt – magyarázta Serfőző Jenő.
Kicsit előre gondolkodva azt is megkérdeztük a termelőtől, hogy hol lehet a majdani termést értékesíteni, és egyáltalán megéri-e napjainkban gyümölcstermeléssel foglalkozni. – Nagyon fájó pontja a mai gyümölcstermelésnek a lemenő ágba húzó termelés. Különösen az almatermelés van gondban. Az orosz piac nem létezik, a kistermelők bajban vannak. Itt a horgosi homokos vidéken mindig nagyon jóízű almát tudtak termelni. Már akkor húzták a vészharangot, amikor a „tájkunok” elkezdtek ötven- meg százhektáros parcellákat telepíteni a fekete földeken. Felvetődött már akkor a kérdés, hogy akkor mi lesz velünk a homokon. Bár a feketén mennyiségileg több terem, de ízében más a gyümölcs. Nem reagált rá senki, a tájkunoknak mindent lehetett, és lehet azóta is. A vámon azért megy ki Angliába is alma, de csak a nagyoktól, tőlünk, kistermelőktől nincs szervezett felvásárlás, így a piacra vagyunk szorulva. Piacon eladni öt hold almatermést emberfeletti küzdelem, kubikosmunka. Úgy fog járni a horgosi almatermesztés, mint a szőlő. A harmincas évek után hatezer hektár volt, mára legfeljebb tíz-húsz hold maradt. Az alma is erre a sorsra fog jutni – állapította meg a horgosi termelő, Serfőző Jenő.
Bővebben:

 




Kinek kell a horgosi alma?