| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2023.02.08.
Támadnak a vírusok és a baktériumok is aktívak az idén

Sok gyermek került felsőlégúti fertőzésekkel az orvoshoz a tél első felében. A kemény fagyok lelassítják a fertőzések terjedését, de a felmelegedéssel ismét szárnyra kapnak majd a kórokozók. Elsősorban vírusokról van szó, de baktériumok is okoznak megbetegedéseket. Az esetszámok az enyhe idő ellenére is átlagosnak mondhatók. Dr. Győri Ilona magyarkanizsai gyermekorvost kérdeztük az idei járványtapasztalatokról.
Az idei tél sokáig enyhe időjárása valószínűleg kihatással lehetett arra is, hogy jobban szaporodjanak, jobban terjedjenek a vírusok, véli dr. Győri Ilona.
- Az iskolákban és az óvodákban a szünidő kezdetével egy kicsit leállt a járványok terjedése, három hétig nem voltak a gyermekek közösségben. Lecsökkent a betegek száma, majd újra beindult az oktatás, s amikor ismét egy terembe került sok gyerek, egy hét után ismét megindult a terjedés.
Valójában most a megszokott, téli betegségeket regisztráljuk, amelyeknek a java része vírusos megbetegedés, felsőlégúti gyulladások, cseppfertőzéssel terjednek, zárt helyeken. Hideg van, az emberek összezárkóznak benn, a melegben, s keveset szellőztetünk. Főleg az olyan helyeken, ahol sok személy tartózkodik, óvodák, iskolák, kollégiumok, idősek otthona, mindenki fázik, nem akarunk sokat szellőztetni, de a szabály az lenne, hogy minden két óra hosszában 5 perces kereszthuzatot kellene csinálni, hogy kicserélődjön a levegő. Hála istennek, hogy lecsökkent a hőmérséklet, s hideg van, fagyokkal, mert a vírusok a fagyot nem sokáig bírják. Ha még hó is lenne, s a gyerekek is kint lennének, a felsőlégutak áttisztulnának.
A tünetek ismertek, lázzal járhatnak. Fejfájás, szédülés, torokfájás, orrfolyás, köhögés, általános fáradékonyság fogja el őket, izomfájdalmat tapasztalhatnak. A láz körülbelül három napig tart minden vírusos nyavalya esetében a felsőlégúti fertőzéseknél. Utána a láz elmúlik, viszont marad a köhögés. Komolyabb gyógyszer erre nincs, viszont tákolgatjuk egy kicsit a szervezetet elsősorban azzal, hogy ágynyugalmat szoktunk tanácsolni. A felnőttek ne menjenek el dolgozni, a gyerekeket ne küldjük iskolába. Fontos a sok meleg folyadék, a teák fogyasztása mézzel, citrommal. Ehetünk narancsot, almakompótot. Leveseket is szoktunk ajánlani. Amikor az ember izzad a magas láznál, akkor a só veszik el. A levesekkel pedig a sót is tudjuk pótolni, illetve szoktuk ajánlani a nem szénsavas ásványvizeket is. Fontos a helyes étkezés is. Együnk minél több savanyú káposztát. Ez segít a bélnek is, mert elszaporodnak a hasznos probiotikumok. Nem tesz rosszat a szervezetnek, ha egy kis C-vitaminnal segítünk neki. A Covid ideje alatt sokat beszéltünk a D-vitamin hatásáról. Nemcsak a csontokat erősíti, hanem az immunrendszert is. Hasonlóan jótékony a cink, a magnézium, kálcium.
Vannak bakteriális torokgyulladások is, amelyek az idén jobban elharapództak az óvodákban és iskolákban, mondja a doktornő.
- Gennyes mandulákkal járó, magas lázzal és nagyon komoly torokfájással kísért fertőzések ezek. A gyerekek alig bírnak nyelni. Streptococcus baktérium okozza ezt a torokgyulladást, megnagyobbodnak a nyaki mirigyek is. Ebben az esetben nincs sem orrfolyás, sem köhögés, viszont magas lázzal járnak, a gyerekek le vannak törve, fáradékonyak, se nem esznek, se nem isznak. Viszont nem sokáig tart a betegség, s nagyon jól lehet gyógyítani. Ha még kiütés is társul hozzá, akkor azt hívjuk skarlátnak vagy magyarul vörhenynek. Ez valójában egyfajta himlő. Az egyetlen himlő, amit gyermekkorban el lehet kapni és baktérium okoz, s nem vírus. A többit mind vírus idézi elő. Ezeket tíz napig antibiotikummal kell kezelni. Levesszük a toroktörletet, megnézzük a vérképet, habár már, ha egy közösségben megjelenik a betegség, akkor már a klinikai képből is rájöhetünk, hogy miről van szó. Ilyenkor szükséges az antibiotikum elegendő dózisban és elegendően hosszú ideig, mert nem vírusról van szó, hogy ne legyen hatásos ellene. Ez is egy téli betegség, késő ősszel, télen és kora tavasszal szaporodik ez a baktérium, s terjed ezekben a közösségekben, amiket már említettem. Nem is kell, hogy a gyerekek egymásra köhögjenek, sőt a szüleik is elkaphatják a fertőzéseket. Az idén is voltak ilyen fertőzések. Nem mondom, hogy nagyon nagy számban, de előfordultak, ahogyan az ősszel volt bárányhimlő is. Az is minden évben meg szokott jelenni. Pár évente komolyabb megbetegedéseket okoz, csúnyábbak a kiütések, van, amikor kevésbé súlyos, s könnyen elmúlik.
Bővebben:

 




Támadnak a vírusok és a baktériumok is aktívak az idén

Mit tegyek, ha beteg a gyermekem?