| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.03.28.
Varrni tanulnak Magyarkanizsán

A Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben már régóta foglalkoznak felnőttoktatással. Jelenleg nők informatikai képzése zajlik, ugyanakkor egy varrótanfolyam is elindult néhány hete. Erről Búzás Hedvig oktatásszervezővel beszélgettünk. 
– Intézményünkben már a 70-es évek végén és a 80-as évek elején is létezett varrótanfolyam. Akkoriban húsz-harminc varrógéppel dolgoztunk egyszerre, illetve előfordult, hogy akár három csoport is járt ...

   2024.03.28.
Új épülettel bővül a magyarkanizsai Batthyáneum

Az év végéig elkészül és megnyílhat a magyarkanizsai Batthyáneum Idősek Egyházi Otthonának második épülete. Ebben az épületszárnyban 30 új idős lakót tudnak majd fogadni. 
Az utolsó munkálatok zajlanak az idősek otthona második épületében. A Magyarország kormánya által biztosított 5 millió forintos támogatás lehetővé tette, hogy az objektumban kiépítsék a biztonsági rendszert. A következő lépés a megnyitáshoz szükséges dokumentációk ...

   2024.03.28.
Tojásfák díszítik Horgost

Színes tojásokkal díszítették fel a horgosi Napraforgó óvoda gyermekei a Művelődési Ház előtti fákat. A tojásfadíszítés egyébként már hagyománynak számít a településen. 
Színes, hímes vagy épp filccel díszített, de modern műanyagtojások is kerültek a fákra és bokrokra, a helyi óvodások jóvoltából. A közösségépítő program célja, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgassanak. A szervező, azaz a horgosi Művelődési Ház fontosnak ...

   2024.03.27.
Már készül a kamarási vasútállomás felújítási terve

Magyarkanizsa közgyűlése kérvényezte, hogy a szerb kormány ruházza át a horgosi-kamarási vasútállomás használati jogát a községre. A Szerbiai Vasutak nem volt érdekelt a romos épület felújításában, annak lebontása is szóba került már, viszont az épület felbecsülhetetlen építészeti értékkel bír. Tervezőjét, Magyar Edét „magyar Gaudínak” is nevezik. Legismertebb műve a szegedi Reök-palota, de a kamarási vasútállomás is egy igazi gyöngyszem, ...

   2024.03.25.
A mi környezetünk - A mi jövőnk

Ezzel a címmel indított el fásítási akciót a VMSZ Ifjúsági Fórum. A következő egy hónapban 9 vajdasági községben 1200 facsemetét ültetnek el. A megmozdulás Magyarkanizsa községben kezdődött. 
Március 23-án, szombat reggel a Tisza-menti község több településén is fásítási akciót szerveztek. Fehér nyárfák, szibériai szilfák és kőrisfák kerültek a földbe, attól függően, hogy út mellé, fásítási területre vagy pedig a már meglévő, ...

 
Keresés
| Oktatás |
 

   2023.01.30.
Régi mesterségek új köntösben

A magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény épületében olyan sokféle tevékenység folyik, hogy azt nemcsak számon tartani, hanem még felsorolni is nehéz lenne. Pezseg az élet, mert bár azt mondják, hogy Kanizsa a csend városa, szép csendben azért történnek a dolgok, csak jobban ki kell nyitni a szemünket, vagy, ahogyan mondani szokás, a dolgok mögé nézni. Értő szemmel, nyitott lélekkel, a felszín alatt kapirgálva olyan sok összefüggés lelhető fel, amelyek révén sok mindent meg is érthetünk, feltéve, ha nyitottak vagyunk minderre. Egyebek között azt is, hogy az új jóga – ahogyan az egyik felnőtt tanuló fogalmazott – feltölt, kikapcsol és új lendületet is ad a résztvevőknek. Ez pedig nem más, mint a Szakkör, amelynek foglalkozásai egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a magyarkanizsaiak és a környékbeliek körében.
Az anyaországi kezdeményezésbe mi, vajdaságiak is bekapcsolódhattunk, és szerencsére ez a tevékenység folyamatosan zajlik. Magyarkanizsán olyannyira népszerű, hogy egyes csoportokból kettőt is kellett indítani, sőt a résztvevők között olyan is akad, aki Adáról jár át hetente, hogy megtanuljon egy-egy régi mesterséget, közösségben legyen, és a későbbiekben esetleg kamatoztathassa is a tudását.
Jelenleg gyertyaöntés, papírcsík-technika, azaz quillig, illetve makramézás is folyik a Cnesában, ahol a hangulat olyan, mint az egykori kukoricafosztásoknál lehetett. Némi édesség az asztalon, a kezek ügyesen járnak, a szájak is csacsogásra nyílnak és az eredmény sem marad el. A magyarkanizsai szakkörök koordinátora Keszég Anett, aki az egész Vajdaság területén koordinálja a munkát.
– A tavalyi és az idei évben nagy örömünkre mi is bekapcsolódhattunk a Szakkörbe, amelynek koordinálását rám bízták. Összesen 105 csoport létezik, amelyeknek létrehoztunk egy Facebook-oldalt is Szakkör Vajdaság néven, hogy a 2023-ra vonatkozó fontos információk mindenkihez eljussanak, köztük azokhoz is, akik most még nem kapcsolódtak be a programba. Egyéb hasznos, érdekes tartalommal is igyekszünk megtölteni az oldalt, amelynek céljai között szerepel továbbá az is, hogy a kézművesek megismerjék egymást és egymás munkáit Vajdaság-szerte – hangsúlyozta a koordinátor.
A csütörtöki összejövetelükkor szét is néztünk a dolgos szakkörösök között. Egyik helyiségben éppen a gyertyát öntötték, lilát, sárgát, zöldet, és már elő is volt készítve minden a további munkához. Lányok, asszonyok tüsténkedtek jókedvűen, nyugalomban, mégis ügyesen, nevetgélve. Korom Sarolta, az egyik résztvevő elmesélte, hogy összesen tízen tanulják a gyertyaöntés fortélyait, két csoportra osztva.
– Októberben kezdtük a tanulást, és most a hetedik gyakorlatunknál, összejövetelünknél tartunk. Összesen húsz foglalkozásból áll a tanulási fázis, és minden alkalommal egy-két órát töltünk együtt. Legelőször megtanultuk az alapgyertyát, a mártogatós gyertyát, fölmelegítettük a paraffint és mártogattuk az egy szál gyertyánkat, ez elég hosszú folyamat volt, a formába öntés viszont, ahol most tartunk, már sokkal könnyebb. Eddig inkább az alapokat tanultuk, most pedig már méhviaszt öntünk, ugyanakkor készíteni fogunk még lépből feltekert gyertyát és úszósat is, amit vízre rakunk és úszni fog – magyarázta Sarolta, aki mellett a többiek is örömmel dolgoztak. Sarnyai Márta már többször is felfigyelt a gyertyaöntésre és kedvet kapott hozzá, az alkalom meg egyenesen kapóra jött neki.
A gyertyaöntőktől a makramésokhoz látogattunk, ahol Muhi Zsuzsanna, a Dobó Tihamér Képtár vezetője fogadott minket, aki – mint megtudtuk – több csoportot is felügyel és vezet, nemcsak Magyarkanizsán, hanem egyéb helyszíneken is. A most működő hat csoport résztvevőit kivétel nélkül ismeri.
– A Képtárban és a Cnesában több foglalkozás folyik jelenleg. Két makramé, egy gyöngyfűzés és egy quilling szervezője vagyok, Oromon pedig tojásdíszítő és gyöngyszakkört is tartunk. Online oktató videókat nézünk, onnan tanulunk. Az alapoktól indulunk, így reményeink szerint mindenki tökéletesen elsajátítja majd ezeket a régi alkotási formákat. Felsorolni is nehéz lenne, hogy mi minden készül. Csak hogy néhányat említsek: kulcstartó, fali díszek, virágtartó, mécsestartók, stb. – magyarázta Zsuzsanna, és mindezt megerősítette a civilben óvónő Bohata Pósa Zsanett is.
Szinte művészpalánták nőnek ki a szakkörből Vajdaság-szerte. Magyarkanizsára vonatkozóan mindez az első kézből szerzett tapasztaltak és a saját szemmel látottak alapján bizton állítható. Aki nem hiszi, ne járjon utána, elég lesz, ha eljön arra a kiállításra, amit a szakkörösök munkáiból szerveznek a tavasz folyamán. Minden bizonnyal hírt kell adni majd róla, hiszen már most látszik, hogy remek alkotásokat csodálhatunk majd meg, aki pedig kedvet kap hozzá, be is kapcsolódhat majd a következő csoportmunkába. Meg- vagy újratanulhat régi mesterséget, barátkozhat és feltöltheti a lelkét, úgy, mint ahogyan azt egykor őseink tették, csak éppen mai köntösbe öltöztetve.
Bővebben:

 




Régi mesterségek új köntösben