| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ... |
|
|
Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében.
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak.
|
|
|
A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ... |
|
|
Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
|
|
|
Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ... |
|
|
|
|
|
|
|

2023-ban is folytatódik a Zöld kajak elnevezésű projekt, amit Tiszta folyó mottóval valósít meg a magyarkanizsai Testvériség Kajakklub két észak-macedón, egy horvát és egy bolgár partner közreműködésével egy európai uniós Erasmus+ program révén.
Tavaly a Green Kayak keretében környezetvédelmi akciót szerveztek a Tisza-parton, s sportfelszerelést vásároltak, idén elkészítik a kajakklubok vajdasági kataszterét. Csőke Rudolf projektkoordinátorral beszélgettünk.
– A projekt ötlete egy szkopjei civil szervezettől származik, ők keresték meg először a macedón kajakklubot. Mi ezzel a sztrugai kajakklubbal sportbaráti viszonyban vagyunk már hosszú évek óta, evidens volt tehát, hogy bennünket kerestek meg Szerbiából, mint lehetséges projektpartnert. Az összekötő kapocs a vízi sport, illetve a vizek, amire ráépül a környezettudatos gondolkodás, ami fő vezérfonalnak számít.
Magyarkanizsán milyen programokat szerveztek eddig?
– Magyarkanizsán tavaly egy program került megvalósításra, ami a Tisza-parthoz kötődött. Szeptember derekán közel 60 egyesületi taggal és aktivistával szedtük össze a szemetet egy közel 2 kilométeres szakaszon a teljes ártér szélességében a magyarkanizsai Tisza-parton, nem kis eredménnyel.
2023-ban hogyan folytatódik tovább az együttműködés?
– Különféle tematikus események lesznek, például a szerbiai kajakklubok és annak a feltérképezése, hogy hol lehet vízi eszközöket bérelni vízitúrázásokra, terepbejárásokra. Ezt fogjuk egy egységes adatbázisba integrálni a többi projektpartnerrel együtt. Ez egy köztes aktivitás lesz, a fő aktivitás pedig májusban Sztruga városában, az Ohridi-tó partján egy hatnapos konferencia, szemináriumokkal, kajakversennyel, hulladékgyűjtő akciókkal...
Említette, hogy elkészítik a szerbiai vízisport-katasztert. Mit mutatnak az első adatok? Mennyire népszerű például a kajak Szerbiában? Hány kajakklub működik?
– Mi elsősorban a síkvízi kajakklubokkal foglalkozunk, amik a földrajzi adottságok miatt elsősorban Vajdaság területén jellemzőek. Közel 30 egyesületről beszélünk, az igazolt versenyzők száma pedig eléri csaknem az ezer főt.
Magyarkanizsán hány tagjuk van és milyen a felszereltségük?
– Az egyesület 60 igazolt versenyzőt jegyez, ebben a számban nincsenek benne a sportmunkások, illetve a különféle aktivisták, korábbi versenyzők, veteránok, akik azért meghatározóak a klub működtetése szempontjából. Tudni kell, hogy a kajak az egy drága sport, az eszközök ára, azok anyagösszetétele miatt. Nem állunk túl rosszul, de a hajóparkunknak a korszerűsítése mindig aktuális.
A projektnek köszönhetően sikerült-e felszereléshez jutni?
– Igen, a projekt első fele forráskeretének köszönhetően két vadonatúj, úgynevezett átülő hajó, kis súlyú versenykajak lett megvásárolva, amit a tavaszi időszakban újabb 2-3 darab követ majd.
Milyen lesz várhatóan az idei idény? Mikor kezdik a felkészülést és milyen versenyeken szeretnének ott lenni?
– Ami a versenycsapatot illeti, gyakorlatilag minden jelentősebb hazai versenyen szeretnénk ott lenni, elsősorban a legnagyobb szövetségi versenyeken, azok pedig a vajdasági bajnokság, a szerbiai kupa és az országos bajnokság. A magyarországi versenyekre is elmegyünk, illetve a korcsoportos válogatottba bejutó magyarkanizsai versenyzők a nemzetközi versenyeken való sikeres részvételre is számíthatnak.
Milyen volt a tavalyi évük a sikerek szempontjából?
– Sikeres volt 2022, a legnagyobb sikernek talán a minikajak országos bajnokságon elért csapatbajnoki második helyezést emelném ki.
Bővebben:
2023-ban a vízisportokat népszerűsítik a magyarkanizsai kajakosok
|
|
|
|
|
|