| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ... |
|
|
Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra.
A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott.
A rajzpályázatra ...
|
|
|
A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ... |
|
|
Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.
Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...
|
|
|
– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A Művelődési Házban megtartott rendezvényen fiatalok és idősek egyaránt részt vettek. A Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület által szervezett táncházba Luca-pogácsa volt a belépő.
A népi szokások és hiedelmek éltetése céljából jött létre a mulatság. A Luca-napi táncház fontosságát és az ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmeket már a legkisebbek is jól tudják. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Luca napján búzaszemeket kell csíráztatni, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. A Luca-búza keltetéssel a következő év termését próbálták megjósolni. A legismertebb szokás a lucaszék készítése. Ez a mulatság pedig kiváló alkalom arra, hogy a gyermekek ezeket elsajátítsák.
Szécsi Zsolt művészeti vezető elmondta: „Ezt a hagyományt, a Lucázásnak és annak köré főződő kultúrkörnek az eszméjének éltetésének érdekében találtuk ki ezt a táncházat, ahol már a gyerekeket is bevonjuk azokba a szokásokba, illetve elmondjuk nekik, ami lehet, hogy feledésbe merültek az mellett, hogy kicsit megtáncoltatjuk őket.”
Az eseményen idősek és fiatalok egyaránt részt vettek, akik közösen elevenítették fel a hagyományokat és ropták a táncot.
Bővebben:
Luca-napi táncházat tartottak Horgoson
|
|
|
|
|
|
