| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi.
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ... |
|
|
|
|
|
|
|
 A Művelődési Házban megtartott rendezvényen fiatalok és idősek egyaránt részt vettek. A Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület által szervezett táncházba Luca-pogácsa volt a belépő.
A népi szokások és hiedelmek éltetése céljából jött létre a mulatság. A Luca-napi táncház fontosságát és az ehhez a naphoz kapcsolódó hiedelmeket már a legkisebbek is jól tudják. Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni. Nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Luca napján búzaszemeket kell csíráztatni, amelyek karácsony tájára zöldültek ki. A Luca-búza keltetéssel a következő év termését próbálták megjósolni. A legismertebb szokás a lucaszék készítése. Ez a mulatság pedig kiváló alkalom arra, hogy a gyermekek ezeket elsajátítsák.
Szécsi Zsolt művészeti vezető elmondta: „Ezt a hagyományt, a Lucázásnak és annak köré főződő kultúrkörnek az eszméjének éltetésének érdekében találtuk ki ezt a táncházat, ahol már a gyerekeket is bevonjuk azokba a szokásokba, illetve elmondjuk nekik, ami lehet, hogy feledésbe merültek az mellett, hogy kicsit megtáncoltatjuk őket.”
Az eseményen idősek és fiatalok egyaránt részt vettek, akik közösen elevenítették fel a hagyományokat és ropták a táncot.
Bővebben:
Luca-napi táncházat tartottak Horgoson
|
|
|
|
|
|
