| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Mikulás napján a martonosi tűzoltók szerencsére nem a megszokott munkájukat végezték. A magyarkanizsai község egyik legrégebbi egyesülete, az önkéntes tűzoltók már 1891 óta dolgoznak töretlenül, és most úgy döntöttek, hogy mivel a körülmények is a kezükre játszottak, megörvendeztetik a falu gyermekeit. Nem mindennapi látvány volt, ahogy a feldíszített tűzoltóautó bejárta a falut, most azért, hogy ne csak tűzoltással szerezzen örömöt, hanem ajándékozással is. A környék lakói az utcára sereglettek, hogy megcsodálják a szokatlan látványt, az meg már csak plusz volt, hogy a lajtos kocsiból a Mikulás szállt ki, a Mikulás-ruhába bújt tűzoltó, Bajtai Balázs, aki elmondta, hogy szervezkedés és támogatás előzte meg az akciót.
– Már terveztük, hogy a Mikulás a tűzoltókkal együtt elmegy a tűzoltók gyerekeihez, de idén sikerült megvalósítanunk. Nagyon nagy segítségünkre volt ebben Zsinka Andrea óvónő, aki összeszedte a gyerekcsapatokat. Összesen huszonhat kislány és kisfiú tűzoltóskodik, akikkel versenyekre is járunk. Mind a két csapatunk első helyezést ért el rangos versenyen, amiatt is nagyon büszkék vagyunk rájuk – mondta a parancsnok, aki kiemelte, hogy szerették volna meglepni és megajándékozni a szorgalmas gyerekeket.
– Vasárnap világítós fénysorokkal díszítettük fel az autónkat, és a sötétben ez még látványosabb akciót eredményezett. Minden gyermekhez elmentünk házról házra, és kis ajándékokat osztottunk. Ebbe egy németországi bajtársunk is besegített, csokicsomagokat kaptunk tőle, és ezeket is szétosztottuk – mesélte Bajtai Balázs.
A martonosi önkéntes tűzoltó-egyesület 1891 óta tevékenykedik, még a világháborúk sem szakították meg a működést, és azon dolgoznak, hogy ez így is maradjon. Az utánpótlást még így is ösztönzik, mert azt mutatják, hogy nemcsak a bajban, hanem ünnepekkor is összetartanak.
Bővebben:
Több mint száz éve oltják a tüzet
|
|
|
|
|
|
