Befektetési lehetőségek a határmenti régióban címmel szerveztek magyarországi és vajdasági vállalkozók számára konferenciát november 23-án Horgoson. A rendezvényre Horgos helyi Közösség és Lakitelek önkormányzatának együttműködése keretében került sor. Számos területen van lehetőség befektetésre és együttműködésre, például a mezőgazdaság mellett az energiatermelés terén is, hangzott el a tanácskozáson, amelyen mások mellett megjelent Csallóközi Eszter szabadkai magyar főkonzul is. 

Bányai Gábor kormánybiztos a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna képviseletében vett részt a konferencián, aki beszélt korunk új kihívásáról, az öntözővíz biztosításának projektjeiről, illetve a mind fontosabbá váló alternatív energiaforrások kiaknázásáról. 

A sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a két ország szabályzórendszerei eltérnek egymástól, bár a két kormány közötti megállapodások lehetővé teszik azt, hogy Magyarország befektessen Szerbia Vajdasági részén mindenképpen, s ennek volt támogatási nyoma az elmúlt években. 

- Amit érdemes lenne a két ország vállalkozóinak elérni, mivel nem rossz a szomszédos országban befektetni, az az, hogy nagyobb számban kellene Magyarországról magyar tőkét Szerbiába vagy vajdasági tőkét Magyarországon befektetni vagy közösen itt Vajdaságban beruházásokat kezdeményezni. Az elkövetkező évek mindenképpen az energiáról szólnak majd, ugyanakkor az élelmiszer-ellátásról is, s e két térség, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye déli része és Észak-Vajdaság jelentős potenciálokkal bírnak ebben a tekintetben, nem beszélve a mezőgazdasági termőterületről, hisz egészen Újvidékig ez egy fantasztikus agrárterület. Mindenféleképpen érdemes volna itt a magyar vállalkozásoknak megjelenni, illetve közös beruházásokat folytatni, hisz, ha a két ország kapcsolatai így fejlődnek, akkor Szerbiának nem kell uniós tagálammá válni ahhoz, hogy a kapcsolatok minden területen kiterjedjenek egymás irányába, azon felül pedig az a befektetési környezet, amit az európai közösség tudott szolgáltatni a múltban, azt mi uniós belépés nélkül is tudnánk egymás számára biztosítani, ami megnyitná a tőkealapokat, meg a tőke szabad áramlását a két ország között. 

A tanácskozáson elhangzott, hogy számos területen van itt befektetési lehetőség a magyar vállalkozások számára. Akkor mégis miért nincs több befektető? Hogyan lehetne ösztönözni a befektetéseket? 

- Szerintem a jó bornak is kell a cégér, tehát a befektetőket meg lehetne találni marketingeszközökkel, s ez fontos lenne. Például, ha valahol van eladásra, magánosításra ítélt üzem, erről nem nagyon tudnak Magyarországon. Itt kellene egy jó marketinges. Ki kell találni, hogy ne feltétlenül csak Ázsiából érkezzenek beruházók Szerbiába vagy Magyarországra. Másrészt minden országnak van fejlesztési forrása, a mai pénzügyi rendszerekbe a beruházásokat a költségvetésben is könnyebben el lehet számolni, tehát volna mindkét országban forrás arra, hogy kezdeményezzen fejlesztéseket, beruházásokat. Bár minden kimondott milliárd dollár és euró soknak tűnik számunkra, volna lehetőség további nagy beruházásokra, de sok kicsire is – nyilatkozta a sajtónak Bányai Gábor. 

Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester szerint az önkormányzatnak és a vállalkozóknak is megvan a saját feladatuk a gazdasági együttműködés felvirágoztatása terén. 

- Örülök a konferenciának, hisz az önkormányzatnak az a feladata, hogy megpróbálja összehozni a vállalkozókat és ösztönözze az együttműködést, esetünkben Magyarország és Szerbia között. Azután persze már a vállalkozókon múlik, hogy megtalálják-e a számításaikat, megtalálják-e egy mást, érdemes-e együttműködniük, esetleg Magyarországról ide áttelepülve és céget alapítva munkához juttatni a helyi embereket. Községünk területén nagyon kevés zöldberuházásos beruházási lehetőség van, hiszen területileg nagyon kevés olyan terület maradt, ahová új épületeket lehet építeni, hiszen például a horgosi ipari zóna előre van látva egy vasúthoz kötődő logisztikai központnak, tehát a teljes 20 hektár már foglalt a szerb és a magyar állam együttműködésének köszönhetően. A cégeknek kell tehát egymásra találni és a piaci réseket megkeresni, hogy új piacokon meg tudjanak jelenni vagy pedig a meglévő piacaikon meg tudják erősíteni a pozícióikat - hangsúlyozta a magyarkanizsai polgármester. 

Molnár Csaba, a szegedi MOLTECH AH Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2001 óta van Szabadkán is vállalkozása, kereskedelmi jellegű, viszont most termelőkapacitásra keres lehetőséget. Tapasztalata szerint Vajdaság egy befogadó környezet, kedves emberek élnek itt, lát lehetőségeket a további üzletre. Úgy véli, hogy a magyar vállalkozók körében sok a sztereotípia, ezért jönnek ide viszonylag kevesen, de el kell jönni Vajdaságba, el kell tölteni itt néhány napot, s meg fog változni a vélemény. Mint mondta, terjeszkedni fog a Vajdaságban, ez már eldöntött tény. 

A konferencián Dobó István, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat irodavezetője a szerbiai befektetési környezetet mutatta be, Kaszás Anikó, a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke a szerbiai befektetési tapasztalatokról beszélt, Fejsztámer Kornélia, a magyarkanizsai közigazgatási hivatal Gazdasági és helyi gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője a határ menti régió infrastrukturális adottságait ismertette, Vass Zoltán, a magyarkanizsai községi tanács tagja pedig a horgosi beruházásra alkalmas helyszínekről beszélt. Vass Zoltán elmondta, hogy tervben van az ipari parkban egy terminál létesítése, ami igazán nagy méretű beruházásnak ígérkezik, s ami felértékeli majd ezt a területet, de beszámolt arról is, hogy miként tervezik az ipari területek számának a bővítését, illetve a kapcsolódó szolgáltatások megteremtését. 

Bővebben: 

A tervezett vasúti logisztikai központ számos befektetési lehetőséget jelenthet Horgoson

A határ menti régióban rejlő lehetőségek

Befektetési lehetőségek a határ menti régióban