| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.03.
Többszörös ünnep Oromon

Az Arany János nevét viselő általános iskola három épületébe öt kistelepülés diákjai járnak: az oromhegyesi, az oromi és a tóthfalui tagozatra utaznak még a völgyesi és az újfalusi diákok is elsajátítani a nyolc osztály tananyagát. Az iskolanapot már tizenegy éve a magyar költőóriás születésének napján tartják. Az ünnepség alkalmából ezúttal hétfőn az oromi épületben gyűltek össze az eminens vendégek, a testvériskolák képviselői és természetesen ...

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

 
Keresés
 

   2022.11.18.
Sokak otthona a 60 éves magyarkanizsai könyvtár

Fennállásának 60 éves jubileumát ünnepelte november 17-én este a magyarkanizsai József Attila Könyvtár. Az alkalmi műsorban fellépett a Mécsvirág együttes, és átadták az intézmény irodalmi és képzőművészeti pályázatának díjait is, illetve köszöntötték az utóbbi 10 évben nyugdíjba vonult egykori dolgozóikat. 

A haza legjobb meghatározása: a könyvtár. Esterházy Péter gondolatával köszöntötte a vendégeket Bús Csaba, a könyvtár igazgatója, majd az író gondolatmenetét folytatva elmondta: a 60 éves József Attila Könyvtár az intézmény megalakulása óta igyekszik mindenki otthona lenni. Nemcsak élettelen gyűjtemény, az információk, a tudás, a szép szó, a művészetek múzeuma, hanem élettel teli, újra és újra megújulni tudó, az igényeket – érdeklődőket mindig készségesen kiszolgáló könyvtár, melynek falai közt jól érzi magát az ember. 

Elmondta, az első írásos emlék, amely város könyvtárának működéséről tanúskodik egy tintával írt szöveg egy könyv előlapján 1863-ból, miszerint a könyv az Ó-Kanizsai Olvasóegylet tulajdona volt. 

- Jövőre tehát már azt mondhatjuk, hogy városunkban a könyvtártörténet – írásos dokumentummal igazolt – gyökerei 160 évre nyúlnak vissza. A 19. század végén városunk és a környék gazdasági és társadalmi fellendülését a vasút megjelenéséhez tudjuk kötni. Az egyre dinamikusabb életmódnak köszönhetően sorra jöttek létre a különböző egyesületek, amelyek keretében könyvtárak is működtek, 100-200 könyvvel, de a 20. század elején már különálló könyvtárak alapítása is megtörtént. Az olvasói kör egyre szélesedett, a könyvállományt pedig egyesületi rendezvények adománygyűjtéséből, ill. jómódú adományozók segítségével tudták bővíteni. 

Az 1940-es évek második felében a kis egyesületi könyvtárak állományainak értékesebb anyagából központi könyvtár létesült: a Városi Könyvtár 1948-ban kezdte meg – rövid – működését, hiszen csupán három év múlva könyveit szétosztották a városban működő magyar és szerb egyesület között. Így ismét egyesületi keretek között működő könyvtárai voltak a városnak – bár ez sem tartott sokáig: 1956-ban a két egyesületet és így könyvtáraikat is egyesítették. Ez a könyvtár 1958-ban Népkönyvtár és Olvasókör néven önálló társadalmi szervezetté vált. Ekkor már 4500 darabos állománnyal rendelkezett, mintegy 220 taggal. Az ifjúsági osztály keddenként várta olvasóit, míg a felnőttek hetente háromszor kölcsönözhettek könyveket. A Népkönyvtár és Olvasókör irányítását egy 5 tagú igazgatóbizottság és egy 17 tagú tanács végezte. 

A közben 6500 kötetesre nőtt állománnyal rendelkező könyvtár 1961-ben Községi Könyvtárrá lépett elő és felvette a József Attila nevet. Működését ugyanakkor csak egy évvel később, 1962-ben kezdte meg – elsősorban a költözéssel járó feladatok miatt, hiszen ekkor foglalta el a könyvtár a helyét a valamikori Munkásegyetem épületében. 

- A magyarkanizsai József Attila Könyvtár jelenleg, fennállásának 60. évében a korszerű nemzetközi szabványok szerint működő intézmény. Közkönyvtár, melynek alapvető feladata az ismeretek, a tudás, a műveltség terjesztése a lehető legszélesebb körben. Emellett kiemelt figyelmet szentel az olvasóvá nevelés programjának és minőségi gyermek-foglalkozások szervezője. Könyvtári tevékenységünk a felnőtt- és a gyermekosztályon, illetve a horgosi fiókkönyvtárunkban valósul meg. Jelenlegi állományunk összesen 72 ezer könyvből áll - ismertette Bús Csaba. 

Az intézmény jelenéről szólva elmondta, hogy különösen fontosnak tartják azon törekvéseiket, melyek a folyamatosan fejlődő digitális környezet részévé tudják tenni a könyvtárt – ez elsősorban azt jelenti, hogy lépést tartanak a szakmai és felhasználói elvárásokkal az állományunk informatikai feldolgozása terén. 

- Büszkék vagyunk rá, hogy elkészültünk a helytörténeti anyag legjelentősebb részének digitalizálásával, azaz, hogy kereshető pdf fájlokban tettük elérhetővé a rendelkezésünkre álló kiadványokat és dokumentumokat. Ugyanilyen fontos lépésnek tartom, hogy idén elkezdtük a teljes könyvállomány vonalkódokkal való ellátását, ami a jövőben leegyszerűsíti majd a kölcsönzés folyamatát, egy anyaországi támogatásnak köszönhetően pedig magyar nyelvű adatbázisok, elektronikus könyvek és folyóiratok is elérhetővé váltak a helyi olvasók számára. Könyvtárunk honlapján megtalálható és böngészhető a feldolgozott könyvállomány elektronikus adatbázisa, de az interaktivitás és az új promóciós csatornák kihasználása érdekében a József Attila Könyvtár jelen van a közösségi médiában is. 

A könyvtár viszont csak akkor telik meg élettel, ha vannak olvasói is, mondta Bús Csaba, s szerencsére él a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, hisz az olvasók érdeklődése folyamatos az olvasnivaló iránt. 

Bővebben: 

Sokak otthona a 60 éves magyarkanizsai könyvtár

60 éves a magyarkanizsai József Attila Könyvtár

Hatvanéves a József Attila Könyvtár