| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.13.
Készen áll a fogadásra!

Magyarkanizsa község tizenhárom településének egyik legkisebbje Újfalu, mely Orom Helyi Közösséghez tartozik. Az egykor sűrűn lakott falucska fő vonzereje a helyben működő mezőgazdasági létesítmény volt, mely szinte az összes lakosnak munkát adott. Mára azonban az ott élők száma is megcsappant, a birtoknak sincs már meg az eredeti funkciója, de még mindig ugyanolyan kis, szerethető falu, mint volt egykoron. Az emberek ismerik egymást, szinte kis családként élnek, ...

   2025.10.13.
Rajzokkal telt meg a kispark

A Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény óvodásai pénteken színes aszfaltrajzokkal díszítették ki a magyarkanizsai városháza előtti teret. Minden évben a gyermekhét keretében az aszfaltrajzolás is egy program a kicsiknek, amit általában ajándékokkal köszön meg nekik az önkormányzat. Fejsztámer Róbert munkatársaival együtt látogatott ki a városháza előtti térre, ahol gyerekeket labdákkal és játékokkal ajándékozták meg.  
Márta Ottilia, ...

   2025.10.09.
Továbbra is igényelhető az üzemanyag-támogatás

Továbbra is igényelhetik a megvásárolt üzemanyag után a literenkénti 50 dináros támogatást a mezőgazdasági termelők, valamint a bérleti szerződések meghosszabbítása is aktuális. A falugazdászok arra kérik a bejegyzett gazdaságokat, hogy ezeket a folyamatokat ne hagyják az év végére, hiszen az eAgrár rendszernek is idő kell, míg az adatokat feldolgozza. 
Folyamatosan érkeznek a gazdák a magyarkanizsai falugazdász irodába. Ugyanis egész éven át figyelemmel ...

   2025.10.08.
Újra Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

A Vajdasági Magyar Mozgókép Napja alkalmából újra megszervezik a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját október 8. és 10. között. A filmeket Szabadkán, Magyarkanizsán, Újvidéken, Adán, Zentán, Topolyán és Zomborban is megtekinthetik az érdeklődők. Bemutatják a Szolgának született című erdélyi dokumentumfilmet, a Forró Lajos által rendezett Levél a halálsorról című 24 perces kisfilmet, Fejős Csilla alkotását, a Tűszúrásokat, amelyben Tolnai Ottóra emlékeznek, ...

   2025.10.06.
Megnyílt a Martonosi Kulturális Fotókiállítás

A Mi Kis Falunk Martonos Egyesület szervezésében megvalósult bemutató a helyi élet pillanatait, értékeit, valamint közösségi élményeit állítja középpontba. 
A pályázatot külön gyermek- és felnőtt kategóriában értékelték, az első három helyezett díjazásban részesült, emellett különdíjakat is osztottak. A 11 éves Berkó Zalán is beküldte fotóját, amivel a második helyet érdemelte ki: „A pecaversenyen jöttek a hattyúk és láttam, hogy ...

 
Keresés
 

   2022.11.18.
Sokak otthona a 60 éves magyarkanizsai könyvtár

Fennállásának 60 éves jubileumát ünnepelte november 17-én este a magyarkanizsai József Attila Könyvtár. Az alkalmi műsorban fellépett a Mécsvirág együttes, és átadták az intézmény irodalmi és képzőművészeti pályázatának díjait is, illetve köszöntötték az utóbbi 10 évben nyugdíjba vonult egykori dolgozóikat. 

A haza legjobb meghatározása: a könyvtár. Esterházy Péter gondolatával köszöntötte a vendégeket Bús Csaba, a könyvtár igazgatója, majd az író gondolatmenetét folytatva elmondta: a 60 éves József Attila Könyvtár az intézmény megalakulása óta igyekszik mindenki otthona lenni. Nemcsak élettelen gyűjtemény, az információk, a tudás, a szép szó, a művészetek múzeuma, hanem élettel teli, újra és újra megújulni tudó, az igényeket – érdeklődőket mindig készségesen kiszolgáló könyvtár, melynek falai közt jól érzi magát az ember. 

Elmondta, az első írásos emlék, amely város könyvtárának működéséről tanúskodik egy tintával írt szöveg egy könyv előlapján 1863-ból, miszerint a könyv az Ó-Kanizsai Olvasóegylet tulajdona volt. 

- Jövőre tehát már azt mondhatjuk, hogy városunkban a könyvtártörténet – írásos dokumentummal igazolt – gyökerei 160 évre nyúlnak vissza. A 19. század végén városunk és a környék gazdasági és társadalmi fellendülését a vasút megjelenéséhez tudjuk kötni. Az egyre dinamikusabb életmódnak köszönhetően sorra jöttek létre a különböző egyesületek, amelyek keretében könyvtárak is működtek, 100-200 könyvvel, de a 20. század elején már különálló könyvtárak alapítása is megtörtént. Az olvasói kör egyre szélesedett, a könyvállományt pedig egyesületi rendezvények adománygyűjtéséből, ill. jómódú adományozók segítségével tudták bővíteni. 

Az 1940-es évek második felében a kis egyesületi könyvtárak állományainak értékesebb anyagából központi könyvtár létesült: a Városi Könyvtár 1948-ban kezdte meg – rövid – működését, hiszen csupán három év múlva könyveit szétosztották a városban működő magyar és szerb egyesület között. Így ismét egyesületi keretek között működő könyvtárai voltak a városnak – bár ez sem tartott sokáig: 1956-ban a két egyesületet és így könyvtáraikat is egyesítették. Ez a könyvtár 1958-ban Népkönyvtár és Olvasókör néven önálló társadalmi szervezetté vált. Ekkor már 4500 darabos állománnyal rendelkezett, mintegy 220 taggal. Az ifjúsági osztály keddenként várta olvasóit, míg a felnőttek hetente háromszor kölcsönözhettek könyveket. A Népkönyvtár és Olvasókör irányítását egy 5 tagú igazgatóbizottság és egy 17 tagú tanács végezte. 

A közben 6500 kötetesre nőtt állománnyal rendelkező könyvtár 1961-ben Községi Könyvtárrá lépett elő és felvette a József Attila nevet. Működését ugyanakkor csak egy évvel később, 1962-ben kezdte meg – elsősorban a költözéssel járó feladatok miatt, hiszen ekkor foglalta el a könyvtár a helyét a valamikori Munkásegyetem épületében. 

- A magyarkanizsai József Attila Könyvtár jelenleg, fennállásának 60. évében a korszerű nemzetközi szabványok szerint működő intézmény. Közkönyvtár, melynek alapvető feladata az ismeretek, a tudás, a műveltség terjesztése a lehető legszélesebb körben. Emellett kiemelt figyelmet szentel az olvasóvá nevelés programjának és minőségi gyermek-foglalkozások szervezője. Könyvtári tevékenységünk a felnőtt- és a gyermekosztályon, illetve a horgosi fiókkönyvtárunkban valósul meg. Jelenlegi állományunk összesen 72 ezer könyvből áll - ismertette Bús Csaba. 

Az intézmény jelenéről szólva elmondta, hogy különösen fontosnak tartják azon törekvéseiket, melyek a folyamatosan fejlődő digitális környezet részévé tudják tenni a könyvtárt – ez elsősorban azt jelenti, hogy lépést tartanak a szakmai és felhasználói elvárásokkal az állományunk informatikai feldolgozása terén. 

- Büszkék vagyunk rá, hogy elkészültünk a helytörténeti anyag legjelentősebb részének digitalizálásával, azaz, hogy kereshető pdf fájlokban tettük elérhetővé a rendelkezésünkre álló kiadványokat és dokumentumokat. Ugyanilyen fontos lépésnek tartom, hogy idén elkezdtük a teljes könyvállomány vonalkódokkal való ellátását, ami a jövőben leegyszerűsíti majd a kölcsönzés folyamatát, egy anyaországi támogatásnak köszönhetően pedig magyar nyelvű adatbázisok, elektronikus könyvek és folyóiratok is elérhetővé váltak a helyi olvasók számára. Könyvtárunk honlapján megtalálható és böngészhető a feldolgozott könyvállomány elektronikus adatbázisa, de az interaktivitás és az új promóciós csatornák kihasználása érdekében a József Attila Könyvtár jelen van a közösségi médiában is. 

A könyvtár viszont csak akkor telik meg élettel, ha vannak olvasói is, mondta Bús Csaba, s szerencsére él a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, hisz az olvasók érdeklődése folyamatos az olvasnivaló iránt. 

Bővebben: 

Sokak otthona a 60 éves magyarkanizsai könyvtár

60 éves a magyarkanizsai József Attila Könyvtár

Hatvanéves a József Attila Könyvtár