| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.07.01.
Ünnepi műsorral zárult a Szent Péter és Pál-napi búcsú Kispiacon

A település számára ez a nap kiemelt jelentőségű, hiszen hagyományosan az aratás ünnepéhez kapcsolódik. A kulturális műsor mellett ezúttal is köszöntötték az elmúlt egy évben született kispiaci babákat. 


A nagy hőség ellenére hamar megtelt a kispiaci művelődési ház. A színpadon a legkisebbektől a felnőttekig, néptáncosok és népdalénekesek léptek fel, a nézőtéren pedig kispiaciak és környékbeliek is együtt ünnepeltek. A Péter-Pál-napi ...

   2026.06.29.
Kánikula ide vagy oda, a kispiaci vásár nem maradhatott el

A hónap utolsó vasárnapján ismét megrendezték a jószág- és kirakodóvásárt Kispiacon. A nyári meleg ezúttal sem tartotta távol a vásárlókat, bár az árusok szerint kevesebben voltak a megszokottnál. A hőség érezhető volt, a vásártéren ennek ellenére számos árus kínálta portékáit, a látogatók pedig bőséges választékból válogathattak. A helyiek mellett a környező településekről is érkeztek látogatók. 


A kispiaci vásárban szinte ...

   2026.06.29.
Ünnepelt Magyarkanizsa helyi közössége

Kultúr- és szórakoztató műsorral várták a kikapcsolódni vágyókat, és kiosztották az elismeréseket. Ebben az évben Tóth Vilmos építész, Bosznai Sára és az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület érdemelt ki díjat. 


Magyarkanizsa helyi közösség napját minden év június 28-án ünneplik. Mária Terézia 1751. június 28-án adományozott kiváltságlevelet a településnek, mellyel az kiérdemelte a mezővárosi rangot.  
A ...

   2026.06.26.
Népmesetábor Adorjánon

A hagyományőrző és közösségépítő tábor ezúttal is gazdag élményeket kínál a résztvevőknek, akik a délutáni foglalkozások során a népmesék varázslatos világában kalandozhatnak. 


Mesék, játékok, kézműves foglalkozások és önfeledt szórakozás várja a gyerekeket az adorjáni Népmese Táborban. Az idei program középpontjában a királylányok és királyfik világa áll, a résztvevők pedig a mesék feldolgozása mellett számos kreatív ...

   2026.06.26.
Gyógyító illatok

Nagy Elvira neve a környéken, de már messzebb is egyet jelent a levendulával. Minden vásár állandó részvevője, legyen az nyári vagy téli, messziről lehet látni és érezni, hogy a levendulás stand is megérkezett. Ki gondolná, hogy egy ilonafalvi tanyán szökkentek szárba annak idején, tizenkét éve az akkor még ritkaságszámba menő bokrok, amelyek mára már hatalmas, lila Pannon-tengerré álltak össze? Ahhoz, hogy a termés szép legyen, gondos kezek is kellenek, amelyekből ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon