| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.07.10.
13. Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctábor Horgoson

Horgos ad otthont az idén is a Talentum Gyermek- és Ifjúsági Néptánctábornak, amelyet immár 13. alkalommal szerveztek meg. A táborban a néptáncoktatást neves szakemberek vezetik egészen csütörtökig, amikor gálaműsorral zárul a tábor.  


A Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület szervezésében mintegy 200 résztvevővel zajlik a néptáncoktatás három korcsoportban. A legidősebbek hajdúsági táncokat tanulnak, a középkorosztály bodrogközi ...

   2025.07.10.
Életre kel a régmúlt

Mit mesél egy több mint ezer éve elhunyt fiatal nő arca? Milyen hitvilágban éltek a honfoglalás előtti magyarok, és kik vándoroltak előttük a Kárpát-medencében? A Magyarkanizsán még a hétvégéig megtekinthető „Őseinket felhozád” című kiállítás ezekre a kérdésekre próbál választ adni, és olyan múltbéli világot elevenít meg, amelynek emlékei sokáig csak a föld alatt rejtőztek. A Dobó Tihamér Képtárban megrendezett tárlat az Óbecsei Városi ...

   2025.07.09.
Elismerésben részesült Tillinkó Luca

Miskolcon tartották meg a Dunán innen, Tiszán túl Kárpát-medencei gyermek- és ifjúsági verseny döntőjét, amelyre az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, azok, akik a területi válogatókon jogot szereztek a döntőben való részvételre. 


Vajdaságot mintegy 140 gyermek képviselte számos arany minősítést szerezve. Közülük a legeredményesebb a horgosi Tillinkó Luca volt, aki két kategóriában is indult, s mindkettőben - egyedüliként ...

   2025.07.09.
Átadták az Arany Búzaszem díjakat

A Kárpát-medencei Asszonytalálkozó záróakkordjaként megtartották az Arany Búzaszem díjátadó ünnepséget az adai Szentháromság plébániatemplomban. A vajdasági kitüntetett Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke. 


Az ünnepélyes díjátadó gálán Mártai Angéla, a bácsalmási Kulturális Híd a Térségek Között Alapítvány elnöke, valamint Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke, a VASZ elnökségi tagja, illetve a Szerbiai ...

   2025.07.09.
Alacsony a Tisza vízállása

A vízügyi szakemberek szerint a helyzet stabil, és egyelőre nincs ok az aggodalomra. A folyó továbbra is hajózható, az öntözővíz biztosítása pedig zavartalanul zajlik. 


A magyarkanizsai tiszai térség vízszintjének stabilizálásában fontos szerepet játszik az óbecsei zsilip is. A Tisza ezen szakaszán található vízlépcső szabályozza a folyó vízszintjét, és segít abban, hogy az ne süllyedjen kritikus szint alá. 


A létesítmény ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon