| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.08.20.
Megkezdődött a szüret Horgos határában

Ahol a gyümölcs elég nedvességhez jutott, ott minőségi szőlőt tudnak a termelők betakarítani. A cukortartalom magas, a savasságát igyekeznek a gazdák megőrizni, így várhatóan az idei borok is igen ízletesek lesznek. 
Már kora hajnal óta szedik a szőlőt Horgos határában. Bíró Nándor szőlészetében ugyanis már beérett a gyümölcs szinte mindegyik fajtája. Bizonyos szőlőket még augusztusban be kell takarítani, ugyanis, ha túlérik, a hőség kiégeti ...

   2025.08.20.
A tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött

A hétvégén, a Szent István-napi ünnepségsorozat részeként, a tóthfalusi tájház Magyarkanizsára költözött. A Dobó Tihamér Képtár falai között most olyan tárgyak láthatók, amelyek korábban Tóthfaluban meséltek a múltról. 
Az érdeklődők megtekinthetik a paraszti világ mindennapjait idéző használati eszközöket, bútorokat, berendezéseket, dísztárgyakat, valamint korabeli ruházati cikkeket. A kiállítás célja, hogy közelebb hozza a látogatókhoz ...

   2025.08.18.
A hagyományaink éltető ereje

Másodszor ad otthont a népi kézműves tábornak Tóthfalu, ahol mintha a múlt találkozna a jövővel, hisz egyik szegletben muzsikálnak, a másikban kosarat fonnak, a harmadikban a népi viseletekről van szó. A túloldalon népzene szól, míg távolabb meg épp a kis focisták rúgják a bőrt. A népi kézműves tábor szerdától vasárnapig tart, így épp a munka kellős közepébe csöppentünk bele csütörtökön, amikor meglátogattuk a tábor résztvevőit. A Hagyományok Háza ...

   2025.08.18.
Nagycsaládok Magyarkanizsán

Szombaton, augusztus 16-án tartották az V. Szent István-napi magyarságismereti vetélkedőt és II. Ifjúsági napot a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetségének és a magyarkanizsai Kuckó Nagycsaládosok Egyesületének szervezésében.  
A délelőtt folyamán zajlott le a magyarságismereti vetélkedő, melyben háromtagú csapatok mutatták be tudásukat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc témakörében.  
A csapatokat a Vajdasági ...

   2025.08.15.
Táncra hívták a nyarat a mazsorettek Horgoson

Horgoson idén először szervezték meg a nyári mazsorett tábort, amelyet a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület mazsorettcsoportja szervezett. 
A négy nap során 15 résztvevő ismerkedhetett meg a tánc világával, voltak kezdők és olyanok is, akik már tapasztalt táncosok. A gyerekek a mazsoretten kívül más táncstílusokat is kipróbálhattak, miközben játékos, kreatív foglalkozásokon vettek részt. 
A tánctábort Szabadkán már több alkalommal ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon