| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.04.23.
Nagy érdeklődés a tervezett szakok iránt

Nyílt napot tartottak április 22-én a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban és a tangazdaságban. 
Az iskolának két szakiránya van, a műszaki és a mezőgazdasági, a diákok ezeken bejül három- illetve négyéves képzésekre jelentkezhetnek. 
Nagy volt az érdeklődés a középiskola által kínált lehetőségek iránt. Nem csak a környező településekről érkeztek pályaválasztás előtt álló fiatalok, hanem ...

   2024.04.19.
Tréfás tanári hangverseny Magyarkanizsán

A könnyedebb hangvételű előadás a magyarkanizsai Alapfokú Zeneiskola és az óbecsei Petar Konjović Alapfokú Zeneiskola tanárainak és diákjainak közreműködésével jött létre a magyarkanizsai Művészetek Háza színpadán. 
Nagy volt az érdeklődés a tréfás hangversenyre, amelyen a könnyedebb zenék mellett modernebb hangzású dallamok is felcsendültek. A színpadon közel 100 tanár és diák előadásában tekinthették meg a szórakoztató programot az érdeklődők. 

   2024.04.18.
A cselgáncs öt évtizede

A cselgáncs ötven éve van jelen Magyarkanizsán. Öt évtizeddel ezelőtt az újvidéki Branko M. Dragić dzsúdómester megismerkedett a székvárosban tanuló Kasza Milicával és Rade Petrovićtyal, akik tanulmányaik befejezése után hazaköltöztek Magyarkanizsára, és bemutatták a cselgáncsot a fiataloknak. Az elmúlt ötven évben a cselgáncs minden nehézséget átvészelt, és a sportág egyetlen pillanatra sem szűnt meg Magyarkanizsán.


A későbbiekben a két ...

   2024.04.18.
Kis olimpiai játékokat tartottak Tóthfaluban

A megmérettetésen a község általános iskolájának mintegy 90 alsó osztályos diákja vett részt.
A község két iskolája, az Arany János és a Jovan Jovanović Zmaj Általános iskola tanulói versenyeztek, narancssárga és kék felsőben. Az a csapat győzött, amely a leggyorsabban és a legkevesebb hibával teljesítette az ügyességi pályát. A gyerekek élvezték a megmérettetést, ahol a gyorsaság mellett a pontosság is nagy szerepet játszott.
A szerbiai ...

   2024.04.18.
Bemutatkozó edzést tartott a Vajdasági Birkózó Akadémia Kúlán

A kúlai Petőfi Brigád Általános Iskola sportcsarnokában tartott bemutatkozó edzést a Vajdasági Birkózó Akadémia. A látogatás fő célja az volt, hogy az ottani diákok is megismerjék a birkózás alapjait.
A magyarkanizsai Dobó Dániel, az akadémisták csapatának egyik tagja az U-15-ös és U-17-es korosztályban versenyez, és nagyon szereti ezt a sportágat:  
„A fogások nagyon jók és növeli az önbizalmat, a fizikai erőnléten segít. Igazából ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon