| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.25.
Szebbnél szebb díszek Horgoson

Ünnepi műsor keretén belül nyitotta meg A Szakkör kiállítás kapuit Horgoson. Közel 200 dísz és egyéb tárgy került kiállításra csütörtök este a horgosi Művelődési Házban. 
Szebbnél szebb díszeket, tárgyakat készítettek a 2025-2026-os évadban a horgosi Szakkör tagjai. Alexa Klára már a kezdetek óta tagja a csapatnak. Mint mondja, szeret kézműveskedni és kreatívkodni. 
„- Több éve már, hogy jelentkeztem a gyöngyfűzésre, több ...

   2026.05.25.
„A fejemben nem létezik az a lehetőség, hogy valamit feladjak”

Nem sokszor találja szemben magát az ember ambiciózus fiatalokkal, akik évekre előre tudják, milyen utat szeretnének bejárni az életben. Kis Botondot, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium diákját röviden úgy lehetne jellemezni: céltudatos. Kitartása irigylésre méltó, eddig elért eredményei alapján pedig joggal látjuk benne a jövő rakétamérnökét. 
A magyarkanizsai fiatalemberrel először 2024 júliusában beszélgettem, akkor a CanSat ...

   2026.05.25.
Pünkösdi vásár Magyarkanizsán

Pünkösdvasárnapon az idén is sokan látogattak ki a magyarkanizsai vásártérre, és a portékáikat kínáló árusokból sem volt hiány. A verőfényes napsütésben a vásári forgatag ismét megtöltötte élettel a teret: mindenfelé színek, illatok és hangok keveredtek. A standokon megjelentek a dísznövényeket, virágokat és facsemetéket kínáló árusok, mellettük pedig ott sorakoztak a cukorkák, ruhaneműk és használt cikkek eladói is. Így mindenki találhatott kedvére ...

   2026.05.25.
Közös cél a lap megőrzése

A József Attila Könyvtár adott otthont lapunk élőújságjának szerdán este Magyarkanizsán, azon a településen, ahol évtizedek óta a legtöbb Magyar Szót vásárolják. A szívélyes fogadtatás és a társszervezés adott volt a könyvtár részéről, ahol még ráadásprodukciókkal is gazdagították a délutánt. Bús Csaba könyvtárigazgató köszöntőszavai után gordonkajáték és szavalat között a Magyar Szó munkatársai a lap működéséről, a kiadványokról és ...

   2026.05.25.
Fodrozik a Tisza vize

Népzenétől volt hangos Adorján - 20. alkalommal tartották meg a Fodrozik a Tisza vize elnevezésű népzenei találkozót a helyi Szőke Tisza Művelődési Egyesület szervezésében. A község egyesületei léptek fel. 
A program ünnepi szentmisével kezdődött, közösen énekeltek, majd ezután az énekcsoportok és a zenészek átvonultak a helyi Művelődési Otthonba. Itt már többnyire azok a dalok csendültek fel, amelyeket az egyesületek a Gyöngyösbokrétára ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon