| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2022.11.14.
Kis falu nagy ünnepe

A három települést magában foglaló Orom helyi közösség falunapját minden év novemberében tartják, amikor beindult a vasúti forgalom és benépesedett a környék. Történt mindez 1889-ben, azóta pedig a vonatok nyolcvannal járnak át Szabadka és Zenta irányába.
A csütörtökön megtartott falunapi rendezvényen megnyitották azt a vasút- és helytörténeti kiállítást, melyet erre az alkalomra időzítettek, ugyanis a falunapot a vasúti forgalom beindulásához kötik, azaz minden év novemberében tartják. A múzeumnak is beillő állomás belterét kitakarították, régi, a vasúthoz köthető tárgyakkal és leírásokkal csinosították ki a vasúttársasággal való megbeszélés alapján.
– A vasút a kezdetek kezdetétől fontos szerepet töltött be Orom életében, olyannyira, hogy annak létrejöttétől számítjuk a falunk keletkezését is. 1889-ben indult meg a vasúti forgalom, és ezután népesültek be a környező földterületek, alakult ki maga a falu. „A Szabadka–Zenta vasútvonal egyik jelentős megállóhelye a vasút és a Kanizsát Csantavérrel összekötő széles országút metszésében, a mai Oromnál épült meg. Ott, ahol kitérők létesítésére is alkalmas terep volt. A megálló szabadkai oldalára a 6-os, az út és vasút metszése mellé a 7-es számú őrház került… A térségbe érkező vasútvonal az építésén túl új munkahelyek megnyitását is eredményezte. Oromon vasúti kocsikat karbantartó műhely létesült. Ez az 1930-as évek végéig működött. A vasútállomáson meginduló gazdasági pezsgésnek köszönhetően az állomás tájékán, az iskolánál, illetve a térség más-más pontján, egymáshoz közel egyre több ház, tanya épült” – írja Pósa Mária az oromi monográfiában.
A vasút épületét azonban nem használták az elmúlt években, így adta magát az ötlet, hogy azt újra tartalommal kellene megtölteni. Ebben partner volt a vasúttársaság, és a Zentai Történelmi Levéltár is az ügy mellé állt, így lehet most már Oromnak vasút- és helytörténeti múzeuma. Az állomásnál Nyilas Mihály, a helyi közösség alelnöke mondott beszédet, illetve ifj. Fodor István, a levéltár igazgatója is üdvözölte a jelenlevőket. Ezt követően a művelődési egyesületbe vonultak át a falunapot ünneplők, ahol kultúrműsorral készültek a helyiek.
A helyi közösség tanácsának új elnöke, Erdélyi Olivér tartott ünnepi beszédet, melyben hangsúlyozta, hogy az elődje által megkezdett úton kíván tovább haladni:
– Több mint százéves történelem a miénk, melyre joggal lehetünk büszkék. Ezen a színpadon mint Orom helyi közösség tanácsának elnöke falunapon első alkalommal intézhetem szavaimat önökhöz. Nagy feladat ez számomra, nemcsak azért, mert gyerekként én is itt léptem fel, óvodásként, iskolásként és kamaszként is, hanem azért is, mert egy olyan megkezdett úton haladok tovább, amely nagy kihívás számomra. Elődöm, Lékó Róbert emlékét őrizve, az általa megalkotott és megálmodott tervei nyomán újabb és újabb törekvéseket is meg kell valósítanunk. Biztos vagyok benne, hogy ő is így szeretné, hogy imádott helyi közössége a fejlődés útján haladjon. Ezen dolgozom a helyi közösség tanácsának tagjaival karöltve. Alelnökünk, Nyilas Mihály útegyengető, gondos odafigyelését és segítségét is köszönöm, melyet irányomba és a településeink érdekeit szem előtt tartva tanúsít – fogalmazott Erdélyi Olivér, majd beszámolt az újításokról, a befektetésekről és azokról a fontos rendezvényekről, amelyek Orom nevét fémjelzik, majd elmondta, hogy idén egy sikeres együttműködésnek köszönhetően a vasútállomás épületét is új tartalommal töltötték meg.
– A vasúttársaság, a zentai levéltár, a magyarkanizsai önkormányzat és a helyiek összefogásával kialakíthattuk a mi kis múzeumunkat, ami a turisztikai kínálatunk részét képezi, csakúgy mint a malomnál tervben lévő, hasonló jellegű kiállítás létrehozása. Értékeink megőrzése elsődleges feladatunk, vigyázunk arra, amink van, ilyen az oromi nép, ahogy mifelénk mondják. Szorgalmas, dolgos, nem ijed meg a munkától. Ehhez a vezetőségnek is természetesen igazodnia kell, ezért amellett, hogy értékmentő feladatokat végzünk, a jobb életfeltételek megteremtése is a kötelességünk. Ehhez mérten folyamatosan azon gondolkodunk, hogy mivel tehetnénk még vonzóbbá a településeinket, ezért is örülünk annak, hogy hamarosan egy új befektetőcsoportot is Völgyesen tudhatunk, akik vélhetően több család megélhetését biztosítják majd az általuk létrehozott munkahelyek révén. Az egyén, a család, a közösség – egy emberként egyformán fontos mind. Mindannyian, akik itt vagyunk, ezt a helyet választottuk, nézzünk körbe, és láthatjuk, hogy olyan hely a miénk, ahol 1889 óta töretlen a vasúti forgalom, a gazdag múltú Oromon, Völgyesen és Újfaluban generációk nőttek fel, és a falunk napján az elődeink álmát nemcsak álmodjuk tovább, hanem erőfeszítéseinkkel dolgozunk is rajta – mondta el a helyi közösség tanácsának elnöke.
Az est végén kiosztották az elismeréseket: Lékó Róbertet posztumusz Orom díszpolgára címmel tüntették ki, amit a családja vehetett át, illetve az idén 70 éves Petőfi Sándor Művelődési Egyesület az Oromért díjat kapta, amit Kádár Judit jelenlegi elnök vett át.
Bővebben:

 




Kis falu nagy ünnepe

Helytörténeti kiállítással ünnepli Orom a falunapot

Vasúttörténeti kiállítás és falunapi ünnepség Oromon