| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2022.11.07.
Hatalmas migránstanya van Horgosnál

Tovább fokozódik az észak-bácskai határvidékre nehezedő migrációs nyomás. Becslések szerint jelenleg mintegy 6-8 ezer illegális bevándorló parkol ebben a térségben. A migránsok jelenléte leginkább Horgos lakóit érinti, ahol a település külterületén, az autópálya mellett egy hatalmas migránstanya van. 
Rengeteg migráns közlekedik a horgosi Alkonyat utcán. Valóban alkonyat van a horgosiak számára, hiszen ebben a térségben a helyiek állítása szerint már többezer migráns torlódott fel. Ennek az utcának a túloldalán van az autópálya, ahonnan az úgynevezett Guci-tanyáról csaknem ezer migráns közlekedik mindennap a falu irányába bevásárolni, hiszen nem kevesebben vannak azon az állítólagos migránstanyán.  
A Pannon RTV forgatócsoportjának ott jártakor is kisebb-nagyobb csoportokban legalább százan tartottak Horgos központja felé. Hatalmas migránstábor van a Szabadka-Szeged vasútvonal szomszédságában, a magyar határhoz közeli Bácska birtok most is működő magán mezőgazdasági szövetkezete szomszédságában. Sátorváros, megbontott tetőszerkezet, amelynek gerendáit éppen eltüzelik, ez csak a szokásos látvány az arra járók és ott élők számára. Onnan a vasút nyomvonalán járnak be a faluba. A horgosiak tartanak az egyre hidegebbre forduló időtől és a közelgő téltől. 
A horgosi Rózsa Béla elmondta: „Migránsok a mi utcánkban is vannak elég sokan, és mikor ő eljön mezítlábas japán papucsban, gondolom, ha ő télen is így lesz, én nem tudom, mi lesz ezekkel az emberekkel. Csakis a házakba fognak behúzódni. Itt elég nagy baj ez. Úgyhogy a fiatalok, a gyerekek se nem mernek már este az iskolából hazajönni, a szülők mennek értük, mert sose tudni, hogy mi történik velük.” 
A helyiek szerint a fiatal lányok vannak leginkább veszélyben, állítólag már több erőszaktevési kísérlet is történt. 
Napi szinten érkeznek újabbnál újabb hívatlan vendégek Horgosra. Egy kisebb csoport most próbál meg nekivágni a magyar határkerítésnek. Azt mondták, úti céljuk Franciaország vagy Németország. „Mert nincs munka az országunkban. Az a probléma, hogy a családunknak sincs pénze, nincs munkájuk, ez a legnagyobb gond. Segítenünk kell nekik. Ez minden.” 
A települést érintő egyre súlyosabb migránshelyzet is napirenden szerepel a november 17-re összehívott horgosi falugyűlésen, mivel a helyiek egyre kevésbé érzik magukat biztonságban. 
Stojanović Emília helyi lakos: „Látni itt is ezt a helyzetet, hogy teljesen kiszorulunk már ebből a kisboltból, mert a környékbeliek ide jártak. Mindannyian ide jövünk, és már nem tudjuk megvenni azt, amire szükségünk van, mert egyszerűen kimegy a fejünkből. Mert bemegyünk, ők meg ott turkálnak mindent, mindent megfogdosnak, és hogy szeretnénk, a falu szeretné, de majd elválik 17-én, hogy mennyien jövünk össze, de, hogy eldőljön, hogy valahova őket kitenni.” 
A boltok többségébe valóban nem tudnak bejutni a helyiek, mert a horgosi üzleteket szinte egész nap ellepik a migránsok. 
Bővebben: 

 




Hatalmas migránstanya van Horgosnál