| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.03.02.
A Folyami Polgárnaszád Magyarkanizsán

A Magyar Nemzeti Tanács szervezésében február 27-én, pénteken este a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Birkózóakadémián telt ház előtt zajlott le a Folyami Polgárnaszád eseménye, majd az azt követő Kormorán-nagykoncert. A tényfeltáró rendezvény alkalmat adott a találkozásra, a párbeszédre és a közösségi kapcsolatok megerősítésére is. A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) országjáró programja még tavaly ...

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

 
Keresés
 

   2022.11.01.
Migránsok a Szelevényi-erdőben is

Károkat okoznak az illegális bevándorlók nemcsak az észak-bácskai gyümölcsösökben és gazdasági épületekben, de szemetelnek és kárt tesznek a természetvédelem alatt álló Szelevényi-erdő növény- és állatvilágában is. A magyar határkerítés mentén húzódó erdősávban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezren lehetnek. 
Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. Az erdő tele van szemétkupacokkal, és ez azt jelzi, hogy migránsok vannak az erdő minden szegletében. Stábunk egy nagyjából húsz fős táborra bukkant, ott magukat szíriainak valló migránsok tartózkodtak. 
A Szelevényi-erdő védett, az illegális sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak. Sokan több hetet töltenek ezekben a táborokban, tönkre téve az értékes és egyedi növényvilágot, tűzifának kivágva a védett fákat. Az erdő minden talpalatnyi részén eldobált műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Az erdővel szomszédos gyümölcsösökben áramot lopnak, telefonjaikat töltik az illegális bevándorlók. 
„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök visszakísértek a határkerítésen Szerbiába” - mesélte egyikük. 
A királyhalmi Bata Csaba gyümölcsöse is a Szelevényi-erdővel határos. Azt mondta, a helyiek már be sem mernek menni az erdőbe. 
„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe, mert egyrészt gusztusom sincs, pláne itt az erdő szélén látszik, hogy mennyi szemét szanaszét van dobálva, másrészt nem tudom, hogy milyen hülyével akadok össze, mert hiába természetvédelmi terület, tele van migránsokkal, az biztos.” 
Egyszer a tanyáján is megjelentek a hívatlan vendégek. 
„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni.” 
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódhatott fel a Királyhalomtól a Szelevényi-erdőn keresztül a Horgosig húzódó határsávban. 
Bővebben: 

 




Migránsok a Szelevényi-erdőben is