| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.10.24.
Egy nép szívdobbanása

Október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepén a horgosiak is tisztelegtek a hősök emléke előtt. A falu központjában lévő emléktáblánál az egybegyűltek közösen elénekelték nemzeti himnuszunkat. Ezt követte a horgosi diákok megemlékező összeállítása, majd Vass Zoltán történész ünnepi beszédét hallgathatták meg a tiszteletadók. 
– Nem egyszerű ünnep ez. Nehezebb hozzá kulcsot találni, mint más történelmi pillanatokhoz. ...

   2025.10.24.
A munkából még mindig meg lehet élni

Milutinovity Attila oromi termelő még 2009-ben kiérdemelte a dohánybajnok elismerő címet, akkor ugyanis ő adta át a legtöbb és kiváló minőségű burley típusú dohányt a JTI vállalatnak. Akkoriban nyolc hold jó oromi földbe palántálta a növényt, mára pedig csak az változott, hogy még nagyobb területen termel, de a minőség továbbra is kifogástalan. Ahogy Attila elmesélte, munka az aztán bőven van, és meg lehet belőle élni. A falu szélén lévő takaros házuk ...

   2025.10.23.
Felnőttoktatás Horgoson korszerű eszközökkel

A második generáció kezdte meg az idén ősszel a tanulmányait Horgoson a felnőttoktatásban. Idén 52 tanuló jár a helybeli Fészek napközibe, hogy esti tagozaton fejezze be az általános iskolát. Diákok nemcsak Horgosról, hanem a környező településekről is érkeznek. A tartományi oktatási titkárság támogatásának köszönhetően mostantól korszerű digitális eszközök segítik a tanítást.   
Gulyás Oldal Anitát, a horgosi Kárász Karolina Általános ...

   2025.10.23.
A méhek megtartásának kilátástalan helyzete

A magyarkanizsai Nektár Méhészegyesület meghívására Dr. Hegedűs Dénes, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szakmai elnökhelyettese tartott előadást a városháza dísztermében. A méhészeti témák mellett, szót ejtett a mezőgazdasági termelők felelősségvállalásáról is.  
Dr. Hegedűs Dénes hosszú és részletes előadásában azokra az extrém környezeti változásokra is kitért, amelyek a méhlegelőket érintik. Rámutatott, hogy a méhek ...

   2025.10.23.
Dömötörözés Ilonafalván

Magyarkanizsa község kis települése, Ilonafalva két nagy rendezvényt tudhat magáénak. Az egyik a juhászok találkozója, a másik pedig a behajtási ünnep. Mindkettőre igény mutatkozik, és nagy a látogatottsága, többen jönnek el ezekre a rendezvényekre, mint amennyien a faluban laknak. Legutóbb múlt vasárnap telt meg a Járás emberekkel, valamint jószággal is, hisz másodszor tartották meg a Behajtási Ünnepet és Csikósfesztivált, amely kezdetben Tóthfaluban zajlott, ...

 
Keresés
 

   2022.11.01.
Migránsok a Szelevényi-erdőben is

Károkat okoznak az illegális bevándorlók nemcsak az észak-bácskai gyümölcsösökben és gazdasági épületekben, de szemetelnek és kárt tesznek a természetvédelem alatt álló Szelevényi-erdő növény- és állatvilágában is. A magyar határkerítés mentén húzódó erdősávban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezren lehetnek. 
Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. Az erdő tele van szemétkupacokkal, és ez azt jelzi, hogy migránsok vannak az erdő minden szegletében. Stábunk egy nagyjából húsz fős táborra bukkant, ott magukat szíriainak valló migránsok tartózkodtak. 
A Szelevényi-erdő védett, az illegális sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak. Sokan több hetet töltenek ezekben a táborokban, tönkre téve az értékes és egyedi növényvilágot, tűzifának kivágva a védett fákat. Az erdő minden talpalatnyi részén eldobált műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Az erdővel szomszédos gyümölcsösökben áramot lopnak, telefonjaikat töltik az illegális bevándorlók. 
„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök visszakísértek a határkerítésen Szerbiába” - mesélte egyikük. 
A királyhalmi Bata Csaba gyümölcsöse is a Szelevényi-erdővel határos. Azt mondta, a helyiek már be sem mernek menni az erdőbe. 
„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe, mert egyrészt gusztusom sincs, pláne itt az erdő szélén látszik, hogy mennyi szemét szanaszét van dobálva, másrészt nem tudom, hogy milyen hülyével akadok össze, mert hiába természetvédelmi terület, tele van migránsokkal, az biztos.” 
Egyszer a tanyáján is megjelentek a hívatlan vendégek. 
„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni.” 
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódhatott fel a Királyhalomtól a Szelevényi-erdőn keresztül a Horgosig húzódó határsávban. 
Bővebben: 

 




Migránsok a Szelevényi-erdőben is