| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2022.11.01.
Migránsok a Szelevényi-erdőben is

Károkat okoznak az illegális bevándorlók nemcsak az észak-bácskai gyümölcsösökben és gazdasági épületekben, de szemetelnek és kárt tesznek a természetvédelem alatt álló Szelevényi-erdő növény- és állatvilágában is. A magyar határkerítés mentén húzódó erdősávban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezren lehetnek. 
Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. Az erdő tele van szemétkupacokkal, és ez azt jelzi, hogy migránsok vannak az erdő minden szegletében. Stábunk egy nagyjából húsz fős táborra bukkant, ott magukat szíriainak valló migránsok tartózkodtak. 
A Szelevényi-erdő védett, az illegális sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak. Sokan több hetet töltenek ezekben a táborokban, tönkre téve az értékes és egyedi növényvilágot, tűzifának kivágva a védett fákat. Az erdő minden talpalatnyi részén eldobált műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Az erdővel szomszédos gyümölcsösökben áramot lopnak, telefonjaikat töltik az illegális bevándorlók. 
„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök visszakísértek a határkerítésen Szerbiába” - mesélte egyikük. 
A királyhalmi Bata Csaba gyümölcsöse is a Szelevényi-erdővel határos. Azt mondta, a helyiek már be sem mernek menni az erdőbe. 
„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe, mert egyrészt gusztusom sincs, pláne itt az erdő szélén látszik, hogy mennyi szemét szanaszét van dobálva, másrészt nem tudom, hogy milyen hülyével akadok össze, mert hiába természetvédelmi terület, tele van migránsokkal, az biztos.” 
Egyszer a tanyáján is megjelentek a hívatlan vendégek. 
„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni.” 
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódhatott fel a Királyhalomtól a Szelevényi-erdőn keresztül a Horgosig húzódó határsávban. 
Bővebben: 

 




Migránsok a Szelevényi-erdőben is