| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.05.15.
Mindannyiunk tükre

Néptáncszínházi előadást láthatott a közönség május 13-án, szerda este Magyarkanizsán, a Művészetek Házában, ahol a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncszínház lépett fel Tükör című előadásával, mely a székely vidékek megannyi táncát mutatja be Erdővidékről, Sóvidékről, Gyimesből, a mezőségi székelyektől, a Gyergyói- és a Csíki-medencéből. 


A rendező-koreográfus, ifj. Zsuráfszky Zoltán régi gyűjtőutakra, nagy találkozásokra ...

   2026.05.13.
A Vöröskereszt munkájáról tanultak az adorjáni kisdiákok

A Vöröskereszt magyarkanizsai szervezete mutatkozott be az adorjáni elsősöknek kedd reggel. A gyerekek megismerhették a szervezet történetét, célkitűzéseit. Az esemény a Vöröskereszt hete programsorozat részeként valósult meg, amelynek célja, hogy közelebb hozza a szervezet munkáját a legfiatalabb generációhoz is. 


Mesén keresztül ismerhették meg az elsősök a Vöröskereszt történetét és mindennapi munkáját, játékosan sajátíthatták ...

   2026.05.13.
Iskolanapot ünnepelt a horgosi Kárász Karolina Általános Iskola

A horgosi Kárász Karolina Általános Iskola hétfőn ünnepelte az iskola napját. A diákok a diákszínjátszó fesztiválokon is sikerrel bemutatott Fehérlófia című előadással, énekszámokkal, a pedagógusok pedig zenés meglepetésprodukcióval készültek az ünnepi műsorra. 


Az esemény alkalmat adott arra is, hogy az intézmény vezetősége és Magyarkanizsa önkormányzata visszatekintsen az elmúlt időszak eredményeire, fejlesztéseire és az iskola ...

   2026.05.13.
Vándormadarak világnapja

Szombaton, május 9-én ünnepeltük a vándormadarak világnapját, ebből az alkalomból a törökkanizsai Tisza Ökológiai Központ madármegfigyelésre hívta a természetjáró, madárkedvelő embereket a Kispiac alatt, a magyarkanizsai Járáson elterülő Kapitány-rét halastóra. Az összegyűlt több mint egy tucat madárkedvelőt Mirjana Rankov törökkanizsai ornitológus, a Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület szakmunkatársa vezette körbe a tavon.  


   2026.05.13.
Bicskei Zoltán az idei Herceg János-díjas

A dr. Silling István nyelvész, író, néprajzkutató, a dr. Mák Ferenc író, irodalom- és művelődéstörténész, a L. Móger Tímea költő alkotta bírálóbizottság 2026. március 20-án egyhangúlag meghozott döntése alapján a zombori Bielitzky Károly Városi Könyvtár a 2026. évre szóló Herceg János Irodalmi Díjat eddigi életművének jelentősége elismeréséül Bicskei Zoltán filmrendezőnek, grafikusművésznek, esszéírónak adományozza.  


 
Keresés
 

   2022.11.01.
Migránsok a Szelevényi-erdőben is

Károkat okoznak az illegális bevándorlók nemcsak az észak-bácskai gyümölcsösökben és gazdasági épületekben, de szemetelnek és kárt tesznek a természetvédelem alatt álló Szelevényi-erdő növény- és állatvilágában is. A magyar határkerítés mentén húzódó erdősávban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezren lehetnek. 
Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. Az erdő tele van szemétkupacokkal, és ez azt jelzi, hogy migránsok vannak az erdő minden szegletében. Stábunk egy nagyjából húsz fős táborra bukkant, ott magukat szíriainak valló migránsok tartózkodtak. 
A Szelevényi-erdő védett, az illegális sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak. Sokan több hetet töltenek ezekben a táborokban, tönkre téve az értékes és egyedi növényvilágot, tűzifának kivágva a védett fákat. Az erdő minden talpalatnyi részén eldobált műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Az erdővel szomszédos gyümölcsösökben áramot lopnak, telefonjaikat töltik az illegális bevándorlók. 
„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök visszakísértek a határkerítésen Szerbiába” - mesélte egyikük. 
A királyhalmi Bata Csaba gyümölcsöse is a Szelevényi-erdővel határos. Azt mondta, a helyiek már be sem mernek menni az erdőbe. 
„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe, mert egyrészt gusztusom sincs, pláne itt az erdő szélén látszik, hogy mennyi szemét szanaszét van dobálva, másrészt nem tudom, hogy milyen hülyével akadok össze, mert hiába természetvédelmi terület, tele van migránsokkal, az biztos.” 
Egyszer a tanyáján is megjelentek a hívatlan vendégek. 
„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni.” 
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódhatott fel a Királyhalomtól a Szelevényi-erdőn keresztül a Horgosig húzódó határsávban. 
Bővebben: 

 




Migránsok a Szelevényi-erdőben is