| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.15.
Tárt karokkal fogadják a turistákat

Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát. 

Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ...

   2026.04.15.
Költészetnapi kalandozás Magyarkanizsán

Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat. 

A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ...

   2026.04.14.
Megfizethetetlen segítség

A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ...

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

 
Keresés
 

   2022.11.01.
Migránsok a Szelevényi-erdőben is

Károkat okoznak az illegális bevándorlók nemcsak az észak-bácskai gyümölcsösökben és gazdasági épületekben, de szemetelnek és kárt tesznek a természetvédelem alatt álló Szelevényi-erdő növény- és állatvilágában is. A magyar határkerítés mentén húzódó erdősávban a legóvatosabb becslések szerint is legalább ezren lehetnek. 
Pár száz méterre a magyar határkerítéstől húzódik a Szelevényi-erdő, Királyhalomtól egészen Horgosig. Az erdő tele van szemétkupacokkal, és ez azt jelzi, hogy migránsok vannak az erdő minden szegletében. Stábunk egy nagyjából húsz fős táborra bukkant, ott magukat szíriainak valló migránsok tartózkodtak. 
A Szelevényi-erdő védett, az illegális sátortáborokban meghúzódó migránsok nagy károkat okoznak. Sokan több hetet töltenek ezekben a táborokban, tönkre téve az értékes és egyedi növényvilágot, tűzifának kivágva a védett fákat. Az erdő minden talpalatnyi részén eldobált műanyagflakonok, konzervek, műanyagzacskók és egyéb hulladék. Az erdővel szomszédos gyümölcsösökben áramot lopnak, telefonjaikat töltik az illegális bevándorlók. 
„Afganisztáni vagyok, Németországba szeretnék menni. Átmentem a határon, de visszaküldtek ide Szerbiába. A magyar rendőrök visszakísértek a határkerítésen Szerbiába” - mesélte egyikük. 
A királyhalmi Bata Csaba gyümölcsöse is a Szelevényi-erdővel határos. Azt mondta, a helyiek már be sem mernek menni az erdőbe. 
„Itt nőttem fel, ezen a tanyán, szinte napi szinten kijártunk az erdőbe, ismertünk minden fát, minden bokrot, minden kanyart. Most nem merek bemenni az erdőbe, mert egyrészt gusztusom sincs, pláne itt az erdő szélén látszik, hogy mennyi szemét szanaszét van dobálva, másrészt nem tudom, hogy milyen hülyével akadok össze, mert hiába természetvédelmi terület, tele van migránsokkal, az biztos.” 
Egyszer a tanyáján is megjelentek a hívatlan vendégek. 
„Beköltöztek a tanyába, meg még ilyen vendégváró husángokat is bekészítettek az ajtó mögé, hogy ha véletlenül jön a gazda, hogy szívélyesen tudják fogadni.” 
Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt hetekben már ezernél is több migráns torlódhatott fel a Királyhalomtól a Szelevényi-erdőn keresztül a Horgosig húzódó határsávban. 
Bővebben: 

 




Migránsok a Szelevényi-erdőben is