Az 1956-os forradalomra emlékeztek október 22-én este Horgoson is. 1956-ban a magyar forradalom letörése után megindult a menekülthullám. A hazájuk elhagyására kényszerülő tömegek egy jelentős része Horgos környékén lépte át a határt. A falu központjában egy emlékmű figyelmeztet 2015 óta az akkor történtekre. 
A megemlékezésen Danyi Bernadett történészt idézte fel a forradalom utáni napokat. 
- 1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek akaratuk nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritásuk kinyilvánítására. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A magyar nemzet tagjai, fiatalok és idősek, munkások és értelmiségiek, földművesek, vidékiek és fővárosiak, vagyis a nemzet egésze föllázadt az ellen, hogy mások mondják meg, mi a jó nekik, hogy mások döntsék el helyettük, mit is jelent a szabadság és függetlenség. Az akkori hatalom kemény kézzel csapott le. A kezdeti békés tüntetésből végül véres szabadságharc lett. Budapest utcái csatatérré változtak. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. November 4-ét követően pedig a szovjet csapatok bevonulását követően az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma végül elbukott. Számos forradalmár menekült külföldre, számosan pedig az azt követő megtorlások áldozatai lettek. A véres következmények ellenére nem a kudarc, nem a sötétség, nem a hallgatás kapcsolódott 1956-hoz, hanem a szabadság, az igazságérzet, a hazaszeretet, egy nemzet közös szívdobbanása. Az 56-os hősök ebben való hite, a belé vetett reménye adott, és adhat példát és erőt azóta is a nemzet számára. A félelem, az elnyomás elviselhetetlen érzése ellen ki lehet állni, és ki is kell. 
Ez utóbbi gondolat, érzés valahogy egyre aktuálisabbá kezd válni a számunkra is, mondta Danyi Bernadett. 
- Az elmúlt néhány év jelentős változást hozott Horgos életében. Az évek óta egyre erőteljesebb migráció hatása rányomta a bélyegét a településünk arcára is. A betörések, zaklatások, lopások, az utóbbi időben hallható fegyverropogások hangja a félelem és a bizonytalanság érzését ültették el bennünk. Nálunk nincs háború, de Horgosra érve mintha egy menekülttábor kellős közepén találná magát az ideérkező, az itt élőkről nem is beszélve. Lassan a szabadon, békében, félelem nélkül való élet illúzió lesz számunkra. Egyre többen emelik fel a hangjukat, egyre többen sürgetik a megoldáskeresést, látszólag mindhiába. Két bátor ember mindennapi helytállása kevés, a valós gondok sokaságát nem tudja megakadályozni és megoldani. Vajon meddig lehet és meddig kell így élni? Vajon a felsőbb hatalom meddig vár a megoldásokkal, miközben a mi jogaink sérülnek? A migránsok által elkövetett törvénytelenségek elnézésével épp az itt élő törvénytisztelőket diszkriminálják - fogalmazott a történész. 
Az ünnepi beszéd után az ünneplők megkoszorúzták az emlékművet. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának képviseletében Ferhan Alida konzul asszony, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Veselinov Ibolya, Magyarkanizsa Község Önkormányzata nevében Vörös Turu Anita, a Vajdasági Magyar Szövetség községi és helyi szervezetének nevében Huzsvár Ervin és Rövid Jenő, Horgos Helyi Közösség képviseletében pedig Tóth Zoltán, a tanács elnöke helyezte az emlékmű talapzatához ez emlékezés virágait. 
A koszorúzás után az ünneplők a művelődési ház előcsarnokában megtekintették Sárkány Márk fiatal horgosi képzőművész Sérelmek-önfelismerés-elfogadás című tárlatát, majd a Rügyfakadás című irodalmi előadást Szabó Lőrinc életéről, amit az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör és a Perem Magyar Színházi Egyesület készített. 
Bővebben: