| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.01.23.
Lélekablak Magyarkanizsán

Lélekablak – A szabadság ára címmel tartott nagy sikerű előadást Rékasi Károly színművész január 20-án, kedden este Magyarkanizsán. A Cnesában lezajlott eseményre sokan eljöttek. Voltak, akik Márai Sándor írói munkássága előtt tisztelegtek, mások kifejezetten Rékasi Károly miatt érkeztek. A magyarországi szappanoperából is ismert színész előadását látva azonban senkinek nem jutott eszébe egykori szerepével azonosítani, hisz olyan produkciót láthattak ...

   2026.01.22.
Fényes Vince, tele pince - ködös Vince, üres pince

Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében. 
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak. 

   2026.01.21.
A Rómeó és Júlia Magyarkanizsán

 A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.  
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ...

   2026.01.21.
Drágább sertéshús, elégedetlen tenyésztők

Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak. 
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is. 
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően. 

   2026.01.20.
Szerb–magyar útirányjelző táblák Magyarkanizsán is

Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint. 
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ...

 
Keresés
 

   2022.10.14.
Ha van pénz, nálunk is születhetnek jó filmek

Arcélek - Vajdasági Triptichon, Antika, Magyarok a Miljacka partján - Irma asszony története, Nagyon köll már az eső, Szerémi borvidék... Néhány cím az idei vajdasági magyar filmtermésből. Kilenc új filmet mutatnak be idén a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja tegnap kezdődött, s hat településen vannak vetítések, köztük Magyarkanizsán. Iván Attilával, a szervező Cinema Filmműhely munkatársával itt beszélgetünk a fesztivál programjáról, lehetőségekről.

Milyen az idei filmtermés? Miből sikerült válogatni?

- Minden évben megszervezzük a rendezvényt és minden évben változó, hogy mennyi filmet tudunk összegyűjteni, attól függően, hogy a vajdasági magyar filmes alkotók mennyi új filmet készítenek. Ennek a rendezvénynek ugyanis az a lényege, hogy az előző évben készült filmeket, illetve az adott évben már befejezett filmeket tűzi programjára, mégpedig hat helyen: Magyarkanizsán, Zentán, Szabadkán, Topolyán, Újvidéken és Zomborban. Idén főleg dokumentumfilmeket mutatunk be, s van egy animációs film is a kilenc film között.

Ha Kárpát-medencei szinten nézzük a vajdasági magyar film helyzetét, akkor hol vagyunk most?

- Részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak, hisz folyamatosan születnek új filmek, s ezeket különféle fesztiválokon bemutatják, díjakat is nyernek. Tehát én nem választanám szét, hogy anyaországi meg határon túli filmesek, hanem egyszerűen részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak. Az, hogy melyik évben mennyi film születik, az nagyban függ attól, hogy ezek az alkotók milyen anyagi segítséget tudnak kapni ezekre a filmekre. Természetesen egy nagyjátékfilm sokkal költségesebb, mint egy dokumentum- vagy egy kisjátékfilm. Biztos, hogy az anyagiak miatt van sokkal több dokumentumfilm vagy kisjátékfilm, viszont azzal a jó hírrel is szolgálhatok, hogy jövőre Tolnai Szabolcs is és Bicskei Zoltán is nagyjátékfilmet forgat. Reményeink szerint, ha nem is a jövő évi fesztiválon, de a két év múlva sorra kerülő rendezvényen mi is be tudjuk mutatni ezeket.

Vannak-e fiatal filmesek és miként sikerülnek a próbálkozásaik?

- Mindig vannak új filmesek, most is 2-3 új filmes alkotását is bemutatjuk. Itt van ezen kívül a Bolyai Filmműhely, ott is folyik oktatás, s úgy tudom, hogy Szabadkán, a Kosztolányi gimnáziumban is indulni fog egy filmes tagozat. Folyamatos a fiatalok érdeklődése a filmezés iránt, mégpedig azért, mert egyre közelebb kerül hozzánk ez a művészeti ág annak köszönhetően, hogy a technika sokkal elérhetőbb áron beszerezhető, illetve akár már egy jobb mobil telefonnal is lehet filmet forgatni. Fő az, hogy legyen egy jó ötlet és egy kivitelező csapat hozzá.

Ki tudnak itt bontakozni ezek a fiatalok? Gondolok itt arra, hogy a nagy sikerű Branka című rövidjátékfilmet olyan filmesek készítették, akik Budapesten és Szabadkán élnek, illetve magyarkanizsai is volt közöttük.

- Erre utaltam az előbbiekben, hogy minden attól függ, hogy mekkora anyagi keretet tudnak összehozni egy filmforgatásra. A Branka című film is tudosmásom szerint magyarországi pénzekből készült. Ha van elegendő pénz, s van stáb is, akkor nincs akadálya, hogy itt a határokon túl is szülessenek jó filmek. 
Persze akkor kerek a történet, ha ezeket a filmeket megnézik az emberek. Mekkora az érdeklődés a fesztivál iránt?

- Ez minden évben változó, s minden városban változó. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiváljának kezdetét október 13-ára tettük, mivel ekkor van a vajdasági magyar mozgókép napja, s ma folytatódik a rendezvény. Kisebb-nagyobb a látogatottság, de általában 5-600 ember nézi végig ezeket a filmeket, amelyeket a hat városban levetítünk.

 

Bővebben:

 




Iván Attila: Ha van pénz, a határokon túl is születhetnek jó filmek

Vajdasági magyar dokumentumfilmek a magyarkanizsai moziteremben