| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

   2026.04.02.
Gyerekdíszek a horgosi tojásfákon

Ünneplőbe öltözött a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ugyanis tojásfákat díszítettek a helyi gyerekek. Mindenki a saját kézzel készült díszeit hozta el magával és helyezte fel a fákra. A kreatív alkotások mindegyike egyedi, és a közelgő húsvét hangulatát idézi. 
Ismét gyerekzsivajtól volt hangos a horgosi Művelődési Ház előtti tér, ahol ezúttal a húsvétra hangolódtak a legkisebbek. A sajátkezűleg létrehozott, színes papír- és hímes ...

 
Keresés
 

   2022.10.14.
Ha van pénz, nálunk is születhetnek jó filmek

Arcélek - Vajdasági Triptichon, Antika, Magyarok a Miljacka partján - Irma asszony története, Nagyon köll már az eső, Szerémi borvidék... Néhány cím az idei vajdasági magyar filmtermésből. Kilenc új filmet mutatnak be idén a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja tegnap kezdődött, s hat településen vannak vetítések, köztük Magyarkanizsán. Iván Attilával, a szervező Cinema Filmműhely munkatársával itt beszélgetünk a fesztivál programjáról, lehetőségekről.

Milyen az idei filmtermés? Miből sikerült válogatni?

- Minden évben megszervezzük a rendezvényt és minden évben változó, hogy mennyi filmet tudunk összegyűjteni, attól függően, hogy a vajdasági magyar filmes alkotók mennyi új filmet készítenek. Ennek a rendezvénynek ugyanis az a lényege, hogy az előző évben készült filmeket, illetve az adott évben már befejezett filmeket tűzi programjára, mégpedig hat helyen: Magyarkanizsán, Zentán, Szabadkán, Topolyán, Újvidéken és Zomborban. Idén főleg dokumentumfilmeket mutatunk be, s van egy animációs film is a kilenc film között.

Ha Kárpát-medencei szinten nézzük a vajdasági magyar film helyzetét, akkor hol vagyunk most?

- Részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak, hisz folyamatosan születnek új filmek, s ezeket különféle fesztiválokon bemutatják, díjakat is nyernek. Tehát én nem választanám szét, hogy anyaországi meg határon túli filmesek, hanem egyszerűen részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak. Az, hogy melyik évben mennyi film születik, az nagyban függ attól, hogy ezek az alkotók milyen anyagi segítséget tudnak kapni ezekre a filmekre. Természetesen egy nagyjátékfilm sokkal költségesebb, mint egy dokumentum- vagy egy kisjátékfilm. Biztos, hogy az anyagiak miatt van sokkal több dokumentumfilm vagy kisjátékfilm, viszont azzal a jó hírrel is szolgálhatok, hogy jövőre Tolnai Szabolcs is és Bicskei Zoltán is nagyjátékfilmet forgat. Reményeink szerint, ha nem is a jövő évi fesztiválon, de a két év múlva sorra kerülő rendezvényen mi is be tudjuk mutatni ezeket.

Vannak-e fiatal filmesek és miként sikerülnek a próbálkozásaik?

- Mindig vannak új filmesek, most is 2-3 új filmes alkotását is bemutatjuk. Itt van ezen kívül a Bolyai Filmműhely, ott is folyik oktatás, s úgy tudom, hogy Szabadkán, a Kosztolányi gimnáziumban is indulni fog egy filmes tagozat. Folyamatos a fiatalok érdeklődése a filmezés iránt, mégpedig azért, mert egyre közelebb kerül hozzánk ez a művészeti ág annak köszönhetően, hogy a technika sokkal elérhetőbb áron beszerezhető, illetve akár már egy jobb mobil telefonnal is lehet filmet forgatni. Fő az, hogy legyen egy jó ötlet és egy kivitelező csapat hozzá.

Ki tudnak itt bontakozni ezek a fiatalok? Gondolok itt arra, hogy a nagy sikerű Branka című rövidjátékfilmet olyan filmesek készítették, akik Budapesten és Szabadkán élnek, illetve magyarkanizsai is volt közöttük.

- Erre utaltam az előbbiekben, hogy minden attól függ, hogy mekkora anyagi keretet tudnak összehozni egy filmforgatásra. A Branka című film is tudosmásom szerint magyarországi pénzekből készült. Ha van elegendő pénz, s van stáb is, akkor nincs akadálya, hogy itt a határokon túl is szülessenek jó filmek. 
Persze akkor kerek a történet, ha ezeket a filmeket megnézik az emberek. Mekkora az érdeklődés a fesztivál iránt?

- Ez minden évben változó, s minden városban változó. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiváljának kezdetét október 13-ára tettük, mivel ekkor van a vajdasági magyar mozgókép napja, s ma folytatódik a rendezvény. Kisebb-nagyobb a látogatottság, de általában 5-600 ember nézi végig ezeket a filmeket, amelyeket a hat városban levetítünk.

 

Bővebben:

 




Iván Attila: Ha van pénz, a határokon túl is születhetnek jó filmek

Vajdasági magyar dokumentumfilmek a magyarkanizsai moziteremben