| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.08.24.
Segítettek az oltásban

Magyarkanizsa község szinte majdnem minden településén jó szolgálatot tesznek az önkéntes tűzoltók. A hivatásosak nincsenek elegen, ezért sokszor az önkéntesek segítenek kisebb és nagyobb tűzeseteknél is. A községben ebben az évben is sok munkájuk akadt, ugyanakkor arra is van erejük, hogy távolabbra is elmenjenek, hisz a tűzoltó ott segít, ahol csak tud. Ahol nagy a baj, ott minden segítő kéz jól jön. A közelmúltban értesülhettünk az országban pusztító ...

   2026.08.24.
Minigolf Magyarkanizsán

Évek óta a magyarkanizsai strandot tartják a legrendezettebbnek és legszebbnek a Tisza szerbiai szakaszán. Igazán bőséges a pluszkínálat is, nem csupán a fürdési lehetőség csalogatja a felfrissülni vágyókat. A közelmúltban egy minigolfpálya is megnyitotta kapuit. Nagy Anikó és Csanádi Bertalan családi vállalkozása, az Amigo egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ahogy a család tagjai mesélték, már régóta kacérkodtak ezzel a lehetőséggel, és az idén belevágtak, ...

   2026.08.24.
A határőrség DNS-e tartja őket össze

A horgosi karaula valamikor a határőrség fontos bázisa volt, most már csak szeméttel van tele. 
Ha átengednék a vadászegyesületeknek, meg lehetne menteni a karaulák épületeit, mondta Srđan Arsić, a horgosi határőrház (karaula) előtt állva, nem tagadva, ma is erős érzelmek kötik a területhez, ugyanis ő volt ennek a karaulának a parancsnoka. Nagyot sóhajtott, majd kiemelte: innen lefelé egészen a Holt-Tiszáig, a másik irányban egészen fel, Királyhalomig, ...

   2026.08.21.
Martonoson is megemlékeztek az államalapításról

Szent István királyra és az államalapításra emlékezett a martonosi közösség tegnap. A Mária Neve római katolikus templomban megtartott ünnepi szentmisén az új kenyeret is megáldották. 


Az ünnep a martonosiak számára nemcsak a történelmi örökség felidézéséről szól, hanem a hit és a hagyományok továbbadásának fontosságára is ráirányítja a figyelmet. 


A martonosiak számára augusztus 20-a évről évre fontos alkalom ...

   2026.08.21.
Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Horgoson is

Az augusztus 20-i ünnep ezúttal is a Havas Boldogasszony-templomban kezdődött. A hívek közösen vonultak be, az új búzából készült kenyeret pedig gyerekek vitték a szentmisére. A kenyér a horgosi közösség összetartozását is kifejezte, az idei évtől ugyanis új hagyományt kezdeményeztek: a kenyeret minden évben más helyi lakos készíti el, így az ünnephez évről évre egy-egy horgosi család is személyesen hozzáteheti a maga részét. 


A szentmisét ...

 
Keresés
 

   2022.10.14.
Ha van pénz, nálunk is születhetnek jó filmek

Arcélek - Vajdasági Triptichon, Antika, Magyarok a Miljacka partján - Irma asszony története, Nagyon köll már az eső, Szerémi borvidék... Néhány cím az idei vajdasági magyar filmtermésből. Kilenc új filmet mutatnak be idén a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja tegnap kezdődött, s hat településen vannak vetítések, köztük Magyarkanizsán. Iván Attilával, a szervező Cinema Filmműhely munkatársával itt beszélgetünk a fesztivál programjáról, lehetőségekről.

Milyen az idei filmtermés? Miből sikerült válogatni?

- Minden évben megszervezzük a rendezvényt és minden évben változó, hogy mennyi filmet tudunk összegyűjteni, attól függően, hogy a vajdasági magyar filmes alkotók mennyi új filmet készítenek. Ennek a rendezvénynek ugyanis az a lényege, hogy az előző évben készült filmeket, illetve az adott évben már befejezett filmeket tűzi programjára, mégpedig hat helyen: Magyarkanizsán, Zentán, Szabadkán, Topolyán, Újvidéken és Zomborban. Idén főleg dokumentumfilmeket mutatunk be, s van egy animációs film is a kilenc film között.

Ha Kárpát-medencei szinten nézzük a vajdasági magyar film helyzetét, akkor hol vagyunk most?

- Részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak, hisz folyamatosan születnek új filmek, s ezeket különféle fesztiválokon bemutatják, díjakat is nyernek. Tehát én nem választanám szét, hogy anyaországi meg határon túli filmesek, hanem egyszerűen részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak. Az, hogy melyik évben mennyi film születik, az nagyban függ attól, hogy ezek az alkotók milyen anyagi segítséget tudnak kapni ezekre a filmekre. Természetesen egy nagyjátékfilm sokkal költségesebb, mint egy dokumentum- vagy egy kisjátékfilm. Biztos, hogy az anyagiak miatt van sokkal több dokumentumfilm vagy kisjátékfilm, viszont azzal a jó hírrel is szolgálhatok, hogy jövőre Tolnai Szabolcs is és Bicskei Zoltán is nagyjátékfilmet forgat. Reményeink szerint, ha nem is a jövő évi fesztiválon, de a két év múlva sorra kerülő rendezvényen mi is be tudjuk mutatni ezeket.

Vannak-e fiatal filmesek és miként sikerülnek a próbálkozásaik?

- Mindig vannak új filmesek, most is 2-3 új filmes alkotását is bemutatjuk. Itt van ezen kívül a Bolyai Filmműhely, ott is folyik oktatás, s úgy tudom, hogy Szabadkán, a Kosztolányi gimnáziumban is indulni fog egy filmes tagozat. Folyamatos a fiatalok érdeklődése a filmezés iránt, mégpedig azért, mert egyre közelebb kerül hozzánk ez a művészeti ág annak köszönhetően, hogy a technika sokkal elérhetőbb áron beszerezhető, illetve akár már egy jobb mobil telefonnal is lehet filmet forgatni. Fő az, hogy legyen egy jó ötlet és egy kivitelező csapat hozzá.

Ki tudnak itt bontakozni ezek a fiatalok? Gondolok itt arra, hogy a nagy sikerű Branka című rövidjátékfilmet olyan filmesek készítették, akik Budapesten és Szabadkán élnek, illetve magyarkanizsai is volt közöttük.

- Erre utaltam az előbbiekben, hogy minden attól függ, hogy mekkora anyagi keretet tudnak összehozni egy filmforgatásra. A Branka című film is tudosmásom szerint magyarországi pénzekből készült. Ha van elegendő pénz, s van stáb is, akkor nincs akadálya, hogy itt a határokon túl is szülessenek jó filmek. 
Persze akkor kerek a történet, ha ezeket a filmeket megnézik az emberek. Mekkora az érdeklődés a fesztivál iránt?

- Ez minden évben változó, s minden városban változó. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiváljának kezdetét október 13-ára tettük, mivel ekkor van a vajdasági magyar mozgókép napja, s ma folytatódik a rendezvény. Kisebb-nagyobb a látogatottság, de általában 5-600 ember nézi végig ezeket a filmeket, amelyeket a hat városban levetítünk.

 

Bővebben:

 




Iván Attila: Ha van pénz, a határokon túl is születhetnek jó filmek

Vajdasági magyar dokumentumfilmek a magyarkanizsai moziteremben