| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.11.19.
Kötelező az istállóregisztráció

November 17-én délelőtt a magyarkanizsai városháza kistermében tartottak előadást a kötelező istállóregisztrációról. Mivel a gazdáknak ez még új információ, ugyanis eddig nem kérték szigorúan, ezért fontos, hogy megfelelően tájékozódjanak a folyamat pontos menetéről. A kisterem színültig megtelt érdeklődőkkel, hisz tudják, hogy a mezőgazdasági támogatások feltételhez kötöttek. Az egyik ilyen feltétel az istállóregisztráció.


Minderről ...

   2026.11.19.
Oktatási projekt és közösségépítő erő is

Magyarkanizsán évek óta zajlik az a program, mely sokak tetszését elnyerte. Amellett, hogy hagyományainkat élteti, újra is tanítja és tovább viszi. A hatodik éve zajló A Szakkörről Sarnyai Károllyal, a program délvidéki főkoordinátorával beszélgettünk, aki egyben a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény igazgatója is, ahol a program magyarkanizsai része zajlik. Sarnyai hangsúlyozta, hogy a 2021 őszén indult program új lendületet adott a Kárpát-medence különböző ...

   2026.11.17.
Rangos asztalitenisz-torna Oromon

Az Oromi Asztaliteniszezők Baráti Köre harmadik alkalommal szervezett nemzetközi asztalitenisz-tornát, amelyen Újvidéktől Horgoson át Magyarországig összesen harmincöten vettek részt. A helyi általános iskola tornatermében rendezett versenyen szabadidősportolók, amatőr sportolók és 70 éven felüli asztaliteniszezők mérték össze ügyességüket.


A szabadidősportolók versengéséből Sándor Ákos került ki győztesen, a második helyen Berec Attila ...

   2026.11.16.
„Az ereimben vízzel felhígított agyag volt”

A magyarkanizsai községi képviselő-testület szeptemberi ülésén hirdették ki az idei Pro Urbe díjasok névsorát. A legnagyobb elismerést, a Pro Urbe érdemérmet dr. Kaszás Károly kapta az idén. Erről lapunk hasábjain is beszámoltunk, és a hír a közösségimédia-oldalunkra is felkerült. A képviselő-testületi ülések nem sok reakciót szoktak kiváltani az olvasókból, hisz általában határozatok, a költségvetést érintő döntések, intézményi beszámolók alkotják ...

   2026.11.13.
Fontos botanikai felfedezés a magyarkanizsai Járáson

Jelentős természetvédelmi sikerről számolt be a Ludas Ökológiai Oktatótábor - olvasható a Riparia Természetbarátok Egyesületének Facebook-bejegyzésében. A védett területként nyilvántartott magyarkanizsai Járáson Szigetvári Csaba egy rendkívül ritka növényfajt, a Cyperus pannonicust, azaz a magyar palkát azonosította.  

A megállapítást eljuttatták a védett terület kezeléséért felelős Palics-Ludas Közvállalathoz, amely továbbította ...

 
Keresés
 

   2022.10.14.
Ha van pénz, nálunk is születhetnek jó filmek

Arcélek - Vajdasági Triptichon, Antika, Magyarok a Miljacka partján - Irma asszony története, Nagyon köll már az eső, Szerémi borvidék... Néhány cím az idei vajdasági magyar filmtermésből. Kilenc új filmet mutatnak be idén a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja tegnap kezdődött, s hat településen vannak vetítések, köztük Magyarkanizsán. Iván Attilával, a szervező Cinema Filmműhely munkatársával itt beszélgetünk a fesztivál programjáról, lehetőségekről.

Milyen az idei filmtermés? Miből sikerült válogatni?

- Minden évben megszervezzük a rendezvényt és minden évben változó, hogy mennyi filmet tudunk összegyűjteni, attól függően, hogy a vajdasági magyar filmes alkotók mennyi új filmet készítenek. Ennek a rendezvénynek ugyanis az a lényege, hogy az előző évben készült filmeket, illetve az adott évben már befejezett filmeket tűzi programjára, mégpedig hat helyen: Magyarkanizsán, Zentán, Szabadkán, Topolyán, Újvidéken és Zomborban. Idén főleg dokumentumfilmeket mutatunk be, s van egy animációs film is a kilenc film között.

Ha Kárpát-medencei szinten nézzük a vajdasági magyar film helyzetét, akkor hol vagyunk most?

- Részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak, hisz folyamatosan születnek új filmek, s ezeket különféle fesztiválokon bemutatják, díjakat is nyernek. Tehát én nem választanám szét, hogy anyaországi meg határon túli filmesek, hanem egyszerűen részei vagyunk az egyetemes magyar filmgyártásnak. Az, hogy melyik évben mennyi film születik, az nagyban függ attól, hogy ezek az alkotók milyen anyagi segítséget tudnak kapni ezekre a filmekre. Természetesen egy nagyjátékfilm sokkal költségesebb, mint egy dokumentum- vagy egy kisjátékfilm. Biztos, hogy az anyagiak miatt van sokkal több dokumentumfilm vagy kisjátékfilm, viszont azzal a jó hírrel is szolgálhatok, hogy jövőre Tolnai Szabolcs is és Bicskei Zoltán is nagyjátékfilmet forgat. Reményeink szerint, ha nem is a jövő évi fesztiválon, de a két év múlva sorra kerülő rendezvényen mi is be tudjuk mutatni ezeket.

Vannak-e fiatal filmesek és miként sikerülnek a próbálkozásaik?

- Mindig vannak új filmesek, most is 2-3 új filmes alkotását is bemutatjuk. Itt van ezen kívül a Bolyai Filmműhely, ott is folyik oktatás, s úgy tudom, hogy Szabadkán, a Kosztolányi gimnáziumban is indulni fog egy filmes tagozat. Folyamatos a fiatalok érdeklődése a filmezés iránt, mégpedig azért, mert egyre közelebb kerül hozzánk ez a művészeti ág annak köszönhetően, hogy a technika sokkal elérhetőbb áron beszerezhető, illetve akár már egy jobb mobil telefonnal is lehet filmet forgatni. Fő az, hogy legyen egy jó ötlet és egy kivitelező csapat hozzá.

Ki tudnak itt bontakozni ezek a fiatalok? Gondolok itt arra, hogy a nagy sikerű Branka című rövidjátékfilmet olyan filmesek készítették, akik Budapesten és Szabadkán élnek, illetve magyarkanizsai is volt közöttük.

- Erre utaltam az előbbiekben, hogy minden attól függ, hogy mekkora anyagi keretet tudnak összehozni egy filmforgatásra. A Branka című film is tudosmásom szerint magyarországi pénzekből készült. Ha van elegendő pénz, s van stáb is, akkor nincs akadálya, hogy itt a határokon túl is szülessenek jó filmek. 
Persze akkor kerek a történet, ha ezeket a filmeket megnézik az emberek. Mekkora az érdeklődés a fesztivál iránt?

- Ez minden évben változó, s minden városban változó. A Vajdasági Magyar Filmek Fesztiváljának kezdetét október 13-ára tettük, mivel ekkor van a vajdasági magyar mozgókép napja, s ma folytatódik a rendezvény. Kisebb-nagyobb a látogatottság, de általában 5-600 ember nézi végig ezeket a filmeket, amelyeket a hat városban levetítünk.

 

Bővebben:

 




Iván Attila: Ha van pénz, a határokon túl is születhetnek jó filmek

Vajdasági magyar dokumentumfilmek a magyarkanizsai moziteremben