| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.04.08.
Népviseletben érkeztek a táncosok a húsvéti misére Horgoson

Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot. 

A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ...

   2026.04.07.
A több évszázados piac

1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul. 

A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ...

   2026.04.07.
Megnyílt az 54. MIRK Magyarkanizsán

A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg. 

A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ...

   2026.04.07.
A jövő rakétamérnöke

Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait. 
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ...

   2026.04.07.
Él még a locsolkodás hagyománya Adorjánon

A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.  

Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ...

 
Keresés
 

   2022.10.17.
Kukoricafesztivál Magyarkanizsán

A vasárnap esti néptáncgálával zárult Magyarkanizsán október 16-án a XVII. Nemzetközi Kukoricafesztivál. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy bemutassa, újra életre keltse a kukoricához, a kukorica betakarításához kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat. Voltak kiállítások, kézműves foglakozások. Péntek este a Bodros tamburazenekar szórakoztatta a közönséget, majd táncházat tartottak. Szombaton az egésznapos programot vajdasági népzenészek gálaműsora koronázta, vasárnap pedig a háromnapos rendezvényt hazai és külföldi néptáncegyüttesek gálaműsora búcsúztatta.

A rendezvény szervezője a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület volt, a támogató pedig az önkormányzat, az MNT, a tartományi oktatási és művelődési titkárságok.

Mikuska Judit szervezőt, a Tisza Néptáncegyesület alelnökét kérdeztük a rendezvényről.

- Nálunk a kukorica az a haszonnövény, amit nagyon sokan termesztenek. Mivel mi néptáncegyesület vagyunk, ezért a néptánc és népzene köré építettük a kukoricához kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat, de bemutatjuk a kukoricából készült étkeket is. A célunk az volt, hogy a családok minden generációjának tudjunk színes programot biztosítani. Szerveztünk már kézi kukoricatörő, kukoricamorzsoló vetélkedőt, kukoricafosztást. Meghirdettünk már görhesütő versenyt is, hogy felelevenítsük, újból ismertté tegyük ezt a szokást. Az édes mellett sós ételek is készültek kukoricából, sőt még pálinkát is főztek. Valóban nagyon sokrétű volt a kukorica felhasználása. Ez az a növény, aminek minden részét felhasználták, még a szárát, a gyökerét is eltüzelték régen. Semmit nem dobtak ki, semmi nem veszett kárba. Pont a fesztivál előtt beszélgettünk az édesapámmal a kukoricapálinkáról és mondtam neki, jó ötlet lenne, ha a következő fesztiválra keresnénk valakit, aki készítene ilyet, hogy az is része legyen a fesztiválunknak.

Gyermekjátékok is készültek kukoricából. Pontosan mely részeiből?

- Csutkából, de csuhéból is sokfajta játék készült, főleg babák, a szárból állatfigurák, de használati tárgyak is készültek az edényalátéttől kezdve a táskán át egészen különféle dekoratív elemekig. 
Mikuska Károly szervezőt a kukoricapálinka készítésének a módjáról faggattuk.

- Többféle módja van a kukoricapálinka készítésének. Van, aki megsüti kiskenyérnek a kukoricadarát, s utána búza csírából csinálnak oltót, azzal lehet megindítani a forrását, de úgy is készülhet, hogy csak kukoricadarát használnak, s a búza csírából készült búzamálét öntenek rá, s elfolyósul az egész. Nagyon sok pálinkát lehet a kukoricából főzni.

Milyen íze van a kukoricapálinkának?

- Kukoricaíze. Van, aki nagyon szereti, van, aki egyáltalán nem issza. Főztünk egyszer kukoricapálinkát. Valaki meghallotta, hogy főzünk, eljött, hogy neki kellene öt liter, mert utoljára legénykorában ivott ilyet, s még mindig a szájában van az íze. A hitványabb pálinkák közé tartozik, a gyümölcspálinka az mégiscsak gyümölcspálinka.

Zvara Edit martonosi kézműves kukoricacsuhéból készült tárgyakat árult a magyarkanizsai Kukoricafesztiválon.

- Hosszadalmas folyamata van a csuhétárgyak készítésének. Először ősszel begyűjtjük a csuhét. Megszárítjuk, zsákba rakjuk, feltesszük a padlásra szellőzni. Amikor akarok vele foglalkozni, kiválogatom, megvizezem.

Hányféle tárgyat készít?

- Harmincvalahányat. Kisebb-nagyobb dísztárgyakat, használati tárgyakat. Készül kistáska, ami nagyon praktikus a zacskó helyett, fakanáltartó a konyhába, ami nagyon szép. Van kenyereskosár, szakajtó, alátét. A vevők általában megkeresnek, hogy mit szeretnének, nem kell nekem piacokra mennem, otthon fogadom a rendeléseket. Van érdeklődés. Nem sokan foglalkoznak csuhéfonással. Én ezt egy idős nénitől tanultam, sajnos már meghalt, de ő is itt van köztünk minden tárgyban, technikában.

A gyerekek is örömmel vettek részt a Kukoricafesztivál különféle foglalkozásain. Van tehát remény arra, hogy az a tudás, ami a kukorica felhasználásának különféle módjaihoz kapcsolódik, tovább hagyományozódik. Egyelőre csak csutkavárakat készítettek, csuhét fontak, de biztos, hogy később sokan megpróbálnak majd görhét sütni, esetleg kukoricapálinkát főzni is.

 

Bővebben:

 




A hétvégén minden kukoricából készült Magyarkanizsán

A kukoricának minden részét felhasználták

Színes programok a XVII. Nemzetközi Kukoricafesztiválon

Díjesővel kezdődött a Kukoricafesztivál

A lábujjtól a fejbúbig – a csutkától a szemig