| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2025.11.17.
„Visszaadni valamit a földnek, ahol nevelkedtünk…”

Csorba-Bagi Valentina huszonhét éves, martonosi származású népi ének tanárnő, népdalénekes, szociálpedagógus és mentálhigiénés szakember. Középiskolai tanulmányait a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium angol szakán és a Szabadkai Zeneiskolában végezte. 2020-ban szociálpedagógia alapszakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán, majd 2023-ban mesterdiplomát szerzett mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő ...

   2025.11.17.
Felelevenítették a magyar lakodalmi szokásokat

Megszervezték a Vőfénybált, amelynek házigazdája hagyományosan a martonosi Fény Civil Szervezet. A résztvevők erre az eseményre egyrészt a szórakozás miatt érkeznek, másrészt pedig az adakozás szándéka vezérli őket. A rendezvényen árult tombolából és a személyes adományokból befolyt összeggel beteg gyermekeket segítenek minden évben ezzel a rendezvénnyel. 
Nagy Veronika, a martonosi Fény Civil Szervezet elnöke elmondta: 
– A bálról ...

   2025.11.17.
A közösség ereje az összetartásban mutatkozik meg

Az oromiak pénteken, november 14-én ünnepelték meg falujuk kialakulásának ünnepét, melyet ahhoz a dátumhoz igazítanak minden évben, amikor az első vonat áthaladt a településen. Ebből az alkalomból már évtizedek óta novemberben művelődési műsorra gyűlnek össze a helyiek, ahol a falu apraja-nagyja megmutatja tudását és szebbé teszi az ünnepet. Ezúttal jelen volt Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott ...

   2025.11.17.
Hagyományaink éltetése

Szombaton, november 15-én tartották Oromon azt a találkozót, ahol a tánc és az ének kapta a fő szerepet. Az V. Zengő Gyermek Néptánctalálkozót az oromi Zengő Tájház Nők és Fiatalok Kézműves Egyesülete szervezte, és mintegy nyolcvanan léptek fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Varjú Potrebić Tatjana, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának oktatással megbízott tagja, továbbá Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai községi tanács művelődéssel és ...

   2025.11.14.
Egy nap a színház jegyében

Egész napos színházi élménnyel, irodalmi csemegékkel gazdagodhattak november 13-án, csütörtökön a magyarkanizsaiak. A legkisebbtől a felnőttig mindenki megtalálhatta a kedvére való előadást a Határtalan Déryné programban, mely Ada után Magyarkanizsán szólt a közönséghez. A Művészetek Házában a részleg vezetője, Nadrljanski Tornai Erika mesélte el, hogy mi minden fért bele ebbe az egy napba. 
– Nagy örömünkre szolgál, hogy a Déryné Program ...

 
Keresés
 

   2022.10.17.
Kukoricafesztivál Magyarkanizsán

A vasárnap esti néptáncgálával zárult Magyarkanizsán október 16-án a XVII. Nemzetközi Kukoricafesztivál. A háromnapos rendezvény célja az volt, hogy bemutassa, újra életre keltse a kukoricához, a kukorica betakarításához kapcsolódó hagyományokat, népszokásokat. Voltak kiállítások, kézműves foglakozások. Péntek este a Bodros tamburazenekar szórakoztatta a közönséget, majd táncházat tartottak. Szombaton az egésznapos programot vajdasági népzenészek gálaműsora koronázta, vasárnap pedig a háromnapos rendezvényt hazai és külföldi néptáncegyüttesek gálaműsora búcsúztatta.

A rendezvény szervezője a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület volt, a támogató pedig az önkormányzat, az MNT, a tartományi oktatási és művelődési titkárságok.

Mikuska Judit szervezőt, a Tisza Néptáncegyesület alelnökét kérdeztük a rendezvényről.

- Nálunk a kukorica az a haszonnövény, amit nagyon sokan termesztenek. Mivel mi néptáncegyesület vagyunk, ezért a néptánc és népzene köré építettük a kukoricához kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat, de bemutatjuk a kukoricából készült étkeket is. A célunk az volt, hogy a családok minden generációjának tudjunk színes programot biztosítani. Szerveztünk már kézi kukoricatörő, kukoricamorzsoló vetélkedőt, kukoricafosztást. Meghirdettünk már görhesütő versenyt is, hogy felelevenítsük, újból ismertté tegyük ezt a szokást. Az édes mellett sós ételek is készültek kukoricából, sőt még pálinkát is főztek. Valóban nagyon sokrétű volt a kukorica felhasználása. Ez az a növény, aminek minden részét felhasználták, még a szárát, a gyökerét is eltüzelték régen. Semmit nem dobtak ki, semmi nem veszett kárba. Pont a fesztivál előtt beszélgettünk az édesapámmal a kukoricapálinkáról és mondtam neki, jó ötlet lenne, ha a következő fesztiválra keresnénk valakit, aki készítene ilyet, hogy az is része legyen a fesztiválunknak.

Gyermekjátékok is készültek kukoricából. Pontosan mely részeiből?

- Csutkából, de csuhéból is sokfajta játék készült, főleg babák, a szárból állatfigurák, de használati tárgyak is készültek az edényalátéttől kezdve a táskán át egészen különféle dekoratív elemekig. 
Mikuska Károly szervezőt a kukoricapálinka készítésének a módjáról faggattuk.

- Többféle módja van a kukoricapálinka készítésének. Van, aki megsüti kiskenyérnek a kukoricadarát, s utána búza csírából csinálnak oltót, azzal lehet megindítani a forrását, de úgy is készülhet, hogy csak kukoricadarát használnak, s a búza csírából készült búzamálét öntenek rá, s elfolyósul az egész. Nagyon sok pálinkát lehet a kukoricából főzni.

Milyen íze van a kukoricapálinkának?

- Kukoricaíze. Van, aki nagyon szereti, van, aki egyáltalán nem issza. Főztünk egyszer kukoricapálinkát. Valaki meghallotta, hogy főzünk, eljött, hogy neki kellene öt liter, mert utoljára legénykorában ivott ilyet, s még mindig a szájában van az íze. A hitványabb pálinkák közé tartozik, a gyümölcspálinka az mégiscsak gyümölcspálinka.

Zvara Edit martonosi kézműves kukoricacsuhéból készült tárgyakat árult a magyarkanizsai Kukoricafesztiválon.

- Hosszadalmas folyamata van a csuhétárgyak készítésének. Először ősszel begyűjtjük a csuhét. Megszárítjuk, zsákba rakjuk, feltesszük a padlásra szellőzni. Amikor akarok vele foglalkozni, kiválogatom, megvizezem.

Hányféle tárgyat készít?

- Harmincvalahányat. Kisebb-nagyobb dísztárgyakat, használati tárgyakat. Készül kistáska, ami nagyon praktikus a zacskó helyett, fakanáltartó a konyhába, ami nagyon szép. Van kenyereskosár, szakajtó, alátét. A vevők általában megkeresnek, hogy mit szeretnének, nem kell nekem piacokra mennem, otthon fogadom a rendeléseket. Van érdeklődés. Nem sokan foglalkoznak csuhéfonással. Én ezt egy idős nénitől tanultam, sajnos már meghalt, de ő is itt van köztünk minden tárgyban, technikában.

A gyerekek is örömmel vettek részt a Kukoricafesztivál különféle foglalkozásain. Van tehát remény arra, hogy az a tudás, ami a kukorica felhasználásának különféle módjaihoz kapcsolódik, tovább hagyományozódik. Egyelőre csak csutkavárakat készítettek, csuhét fontak, de biztos, hogy később sokan megpróbálnak majd görhét sütni, esetleg kukoricapálinkát főzni is.

 

Bővebben:

 




A hétvégén minden kukoricából készült Magyarkanizsán

A kukoricának minden részét felhasználták

Színes programok a XVII. Nemzetközi Kukoricafesztiválon

Díjesővel kezdődött a Kukoricafesztivál

A lábujjtól a fejbúbig – a csutkától a szemig