| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
A szombati nappal véget ért az idei Malomfesztivál. A hajrában is külföldi, magyarországi és vajdasági előadók váltották egymást a színpadon. A népi hangzásvilágtól egészen az elektronikus zene különböző ötvözetéig számos műfaj helyet kapott a programban.
A fesztivál minden évben sok fiatalt vonz. A horgosi Berényi Bálint még csak tízéves, de ez már a harmadik idénye a Malomfesztiválon. „A harmadik Malomfesztiválom, és azért ...
|
|
|
A helyi hívek mellett a környező településekről érkezők is részt vettek a szentmisén, amelyen a közösség összetartozásának fontosságát hangsúlyozták, valamint azt, hogy a búcsú a lelki megújulást és az új kezdetet jelképezi.
A templombúcsú minden évben fontos esemény a település életében, hiszen nemcsak vallási ünnep, hanem a közösség összetartozásának jelképe is. Az ünnepi szentmisére számos hívő érkezett a környező településekről ...
|
|
|
Rekkenő, embert próbáló hőségben rendezték meg Martonoson a 24. Nemzetközi Halászléfőző Versenyt, melyen összesen 85 hazai, magyarországi és felvidéki csapat ragadott fakanalat.
Már a kora délelőtti órákban benépesült a helyi közösség épülete mögött lévő park. A csapatok többsége a pontyot filézte, mások a bogrács alá gyújtottak, de olyanok is akadtak, akik a jó halászléhez elengedhetetlen fűszerek előkészítésével foglalatoskodtak. ...
|
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották az oromi helyi közösség szervezésében az V. Sörfesztivált és az Oromiak Kilencedik Nagy Világtalálkozóját a helyi általános iskola udvarában. A programok már délután elkezdődtek és egészen éjszakába nyúlóan tartottak. Most már hagyománnyá vált, hogy a szomszédos kiserdőben főzőversenyt tartanak ezen a napon, és ez így volt idén is, amikor tizenkilenc csapat mérte össze tudását a gasztronómia terén. Főttek a paprikások, ... |
|
|
Szombaton, augusztus 1-én tartották meg Magyarkanizsán, a focipályán a kismotorfecskendő-szerelési bajnokságot. A nálunk még szokatlan elnevezést lassan, de biztosan meg kell tanulnunk, hisz egy ekkora esemény nem maradhat szó nélkül. A magyarországi országos kismotorfecskendő-szerelési bajnokság egyik fordulóját első alkalommal szervezték meg Vajdaságban, de valószínűleg nem utoljára. Tavaly már volt egy főpróba, amikor ezt a fajta versenyzést kipróbálták, ... |
|
|
|
|
|
|
|
 Ahogy sokasodnak a magyar államiság mögöttünk hagyott évei, úgy látszik egyre tisztábban az alapító király alkotásának maradandósága, hangzott el augusztus 19-én, péntek délután Horgoson, a Szent István szobornál megtartott ünnepségen, amit a Juvenior Polgárok Egyesülete és az Órás Villa Polgári Egyesület szervezett augusztus 20-a tiszteletére.
Az alkalmi beszédet Kenyeres Klaudia könyvtáros tartotta, aki elmondta, hogy az államalapító Szent István király ünnepe a magyarság legmeghatározóbb történelmi eseményét idézi a jelen embere számára. A kérdés ugyanaz volt, mint azóta annyiszor: megmaradunk vagy elveszünk? Öröksége egy évezrede határozza meg nemcsak nemzetünk sorsát, de mindennapjainkat is. Nekünk magyaroknak Szent István óta élő követelésünk mind a mai napig, hogy azok, akikkel egy sors-, érték- és érdekközösséget alkotunk itt Európában, tisztelettel viseltessenek irántunk. Szent István vívta ki számunkra a nemzeti önrendelkezést, amit a magyar nemzet idegen megszállókkal szemben is védelmezett, sőt, ha úgy hozta a sors, a legnagyobb hadseregekkel is volt bátorságunk szem beszállni, mint ahogy arra másik két nemzeti ünnepünk, március 15-e és október 23-a emlékeztet.
Szent István számára világos volt az is, hogy a magyarok jövője nem vethető alá semmilyen más földi hatalom érdekeinek. Ma sajnos sokak számára sem Európa keresztény identitása, sem a magyar érdek elsődlegessége nem magától értetődő. Sőt sokan azt akarjak elhitetni, hogy a nemzeti érdek és a keresztyén értékek már nem jelentenek megfelelő talapzatot az európai jövő számára. Mi ezt éppen fordítva gondoljuk: az a jövő nem európai, amelyet nem a keresztyénség értékvilágát mérceként elfogadó nemzetek közössége jelenít meg.
Az alkalmi beszéd után Gutási Ákos atya megszentelte az életet és a hazát jelképező kenyeret, amit azután szétosztottak az ünneplőknek. Az ünnepség első része Szent István szobrának megkoszorúzásával zárult. Simon Ervin konzul Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, Huzsvár Ervin és Rövid Jenő a VMSZ, Lackó Róbert és Kónya Róbert Magyarkanizsa önkormányzata, Tóth Zoltán és Valkovics Gábor pedig Horgos helyi közösség nevében koszorúzott. A jelenlévő polgárok egy szál virággal ugyancsak a szoborhoz járultak.
Az ünnepség ezután a megszokott Órás villa kertje helyett a művelődési ház színpadján folytatódott, ahol megtartották az idei évi Bartók ünnepet. Mint ahogyan azt Halász György, az Órás Villa Polgári Egyesület elnöke a köszöntőjében elmondta, minden év augusztusában arra emlékeznek, hogy Bartók 1906-ban népdalokat gyűjtött Horgoson.
Az alkalmi műsorban felléptek a helybeli Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület népművészei, valamint az algyői Parlando Énekegyüttes tagjai.
Bővebben:
Horgos: Az idő múlásával látszik Szent István alkotásának maradandósága
Látszik az államalapító magyar király alkotásának maradandósága
Kettős ünnep Horgoson
|
|
|
|
|
|
