| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2022.08.22.
Az idő múlásával látszik Szent István alkotásának maradandósága

Ahogy sokasodnak a magyar államiság mögöttünk hagyott évei, úgy látszik egyre tisztábban az alapító király alkotásának maradandósága, hangzott el augusztus 19-én, péntek délután Horgoson, a Szent István szobornál megtartott ünnepségen, amit a Juvenior Polgárok Egyesülete és az Órás Villa Polgári Egyesület szervezett augusztus 20-a tiszteletére. 
Az alkalmi beszédet Kenyeres Klaudia könyvtáros tartotta, aki elmondta, hogy az államalapító Szent István király ünnepe a magyarság legmeghatározóbb történelmi eseményét idézi a jelen embere számára. A kérdés ugyanaz volt, mint azóta annyiszor: megmaradunk vagy elveszünk? Öröksége egy évezrede határozza meg nemcsak nemzetünk sorsát, de mindennapjainkat is. Nekünk magyaroknak Szent István óta élő követelésünk mind a mai napig, hogy azok, akikkel egy sors-, érték- és érdekközösséget alkotunk itt Európában, tisztelettel viseltessenek irántunk. Szent István vívta ki számunkra a nemzeti önrendelkezést, amit a magyar nemzet idegen megszállókkal szemben is védelmezett, sőt, ha úgy hozta a sors, a legnagyobb hadseregekkel is volt bátorságunk szem beszállni, mint ahogy arra másik két nemzeti ünnepünk, március 15-e és október 23-a emlékeztet. 
Szent István számára világos volt az is, hogy a magyarok jövője nem vethető alá semmilyen más földi hatalom érdekeinek. Ma sajnos sokak számára sem Európa keresztény identitása, sem a magyar érdek elsődlegessége nem magától értetődő. Sőt sokan azt akarjak elhitetni, hogy a nemzeti érdek és a keresztyén értékek már nem jelentenek megfelelő talapzatot az európai jövő számára. Mi ezt éppen fordítva gondoljuk: az a jövő nem európai, amelyet nem a keresztyénség értékvilágát mérceként elfogadó nemzetek közössége jelenít meg. 
Az alkalmi beszéd után Gutási Ákos atya megszentelte az életet és a hazát jelképező kenyeret, amit azután szétosztottak az ünneplőknek. Az ünnepség első része Szent István szobrának megkoszorúzásával zárult. Simon Ervin konzul Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, Huzsvár Ervin és Rövid Jenő a VMSZ, Lackó Róbert és Kónya Róbert Magyarkanizsa önkormányzata, Tóth Zoltán és Valkovics Gábor pedig Horgos helyi közösség nevében koszorúzott. A jelenlévő polgárok egy szál virággal ugyancsak a szoborhoz járultak. 
Az ünnepség ezután a megszokott Órás villa kertje helyett a művelődési ház színpadján folytatódott, ahol megtartották az idei évi Bartók ünnepet. Mint ahogyan azt Halász György, az Órás Villa Polgári Egyesület elnöke a köszöntőjében elmondta, minden év augusztusában arra emlékeznek, hogy Bartók 1906-ban népdalokat gyűjtött Horgoson. 
Az alkalmi műsorban felléptek a helybeli Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület népművészei, valamint az algyői Parlando Énekegyüttes tagjai.  
Bővebben:

 




Horgos: Az idő múlásával látszik Szent István alkotásának maradandósága

Látszik az államalapító magyar király alkotásának maradandósága

Kettős ünnep Horgoson