| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A hétvégén korántsem volt csendes az amúgy nyugalmas észak-bácskai falu, pénteken és szombaton, augusztus 9-10-én sikeresen lezajlott a Malomfesztivál, vasárnap pedig ugyanott falunapot tartottak. A medence környékén valódi sátortábor alakult ki, egész Vajdaság területéről érkeztek fiatalok a hetek óta reklámozott, és igen jónak ígérkező kétnapos fesztiválra. A hazai Lábos Electric Orchestra és a magyarországi Tudósok zenekar húzónevek mellett volt borkóstoló és Nagy István ősi tűzzománc technikával készült képeinek, ékszereinek és használati tárgyainak kiállítását is megcsodálhatták a résztvevők. A fesztivál népszerűségét a számok bizonyítják: szombaton mintegy 600 fiatal érkezett az esti koncertekre. A nagy sikerre való tekintettel valószínűleg hallani fogunk jövőre is a Malomfesztiválról.
Vasárnap ünnepelték az oromiak a falunapot. Lékó Róbert, a helyi közösség elnöke elmondta, hogy a valós dátum novemberben van, ám az ünnepléshez mégis alkalmasabbak az aratómunkálatok utáni nyári hétvégék, amikor szívesebben mozdulnak ki a falubeliek is.
Bővebben:
http://www.magyarszo.com/hu/2428/vajdasag_magyarkanizsa/114563/Fesztiv%C3%A1l-%C3%A9s-falunap-Oromon.htm
|
|
|
|
|
|
