| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Elégették a kiszebábot, majd a Tiszába dobták – így űzték el a telet Adorjánon. Ezt követően pedig sor került a farsangi mulatságra, melyet a Szőke Tisza Művelődési Egyesület már évek óta rendszeresen megszervez. Egyedi jelmezekbe bújva, hangos szóval űzték el a telet Adorjánon.
A gyerekek közösen vonultak fel a falu utcáin, majd a Tiszához érve, verssel, mondókával, és kiszebáb égetéssel búcsúztatták a telet. Az elégett bábot pedig a Tiszába dobták, így megszabadulva a betegségtől, a bajtól és minden rossztól.
Borsos Sztella szervező elmondta: „A falusi gyerekeket nem olyan nehéz, mivel ők hozzá vannak szokva az ilyen kinti játékokhoz jobban. Tehát úgy mondom ők is modern világban nőttek fel, de ők még is szeretik ezt a kint létet és kinti programjainkon mindig részt szoktak venni 30-40 fős létszámmal.”
Az ilyen és az hasonló rendezvények megszervezését a falu különféle támogatások által tudja megvalósítani – emelte ki Bicskei Ibolya, Magyarkanizsa Községi Tanácsának szociális és gyermekvédelemmel megbízott tagja. Hozzátette: „A VMSZ és az MNT jóvoltából nagyon nagy támogatást sikerül minden évben szereznünk a Csóri Sándor Alaptól és a Bethlen Gábor Alaptól, valamint a helyi közösség is nagyban támogatja ezeket a rendezvényeinket.”
A farsangi felvonulást és az ezt követő mulatságot 2006-tól kezdődően szervezi meg a Szőke Tisza Művelődési Egyesület.
Bővebben:
Farsangi mulatság Adorjánon
|
|
|
|
|
|
