| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
A Házi Áldástól a gyöngyfűzésen át a festményekig megannyi csodálatos, kézzel készült alkotásban gyönyörködhetnek azok, akik Magyarkanizsára látogatnak. A Zmaj iskola Ady részlegében nyitották meg hétfőn az 54. MIRK-et, azaz a Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény Kiállítást, mely csütörtökig tekinthető meg.
A kiállításon felléptek az Ozoray Árpád MME Cifraszűr kórusa, Pozder Damján citeraszólista és a Szent ... |
|
|
Minden egy teleszkóppal kezdődött. A nyolcadik születésnapjára kapta, és a szenvedély azonnal lángra kapott: az űrkutatás teljesen magával ragadta. A gyerekkori érdeklődés máig megmaradt, Kis Botond mögött számos eredményes megmérettetés szerepel, az érettségi után pedig a régió egyik legjobb felsőoktatási intézményében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szeretné folytatni a tanulmányait.
Botond magyarkanizsai, a Bolyai Tehetséggondozó ... |
|
|
A locsolkodás a magyar húsvéti hagyománykör egyik legismertebb és legélőbb eleme, különösen a falvakban. Sok helyen még ma is a régi szokásokat őrzik általa. Az adorjáni Szőke Tisza Művelődési Egyesület tagjai húsvéthétfőn kora reggel zeneszóval vonultak az utcákon, hogy felkeressék a falubeli lányokat.
Faluhelyen a locsolkodás még ma is erősen közösségépítő szokás, és jobban ragaszkodnak a hagyományos elemeihez, mint a városokban. ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 7-én nyílt meg az antalfalvai (Kovačice) Pavelj Cicka és Pavelj Hajko naiv festők kiállítása a Dobó Tihamér Képtárban. A Belgrád melletti, mintegy hatezer lelkes település naiv festőinek munkáin a kakasok dominálnak. Tárlatuk megnyitója három nyelven zajlott: a jelenlévőket Pósa Károly, a képtár vezetője, Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke és Cseh Mladenović Vera Szabadkáról köszöntötték.
Antalfalvát az 1800-as évek elején Árva, Trencsén és Békés vármegyékből érkező szlovákok alapították, s a kisváros lakóinak döntő többsége a mai napig megőrizte eredeti nemzetiségét. Rajtuk kívül élnek még a településen szerbek, németek, románok és cigányok is. Már a harmincas években jelentkeztek a naiv festészet első képviselői, aztán az ötvenes években megalakult a naiv művészet galériája, s ma már a harmadik generáció öregbíti a város (világ)hírnevét. Ugyanis az antalfalvai naiv festők messze földön híresek, s egyik legismertebb képviselőjük a középső generációhoz tartozó Pavel Cicka, aki 1961-ben született, s már alapiskolás korában a helyi diáklapot illusztrálta. Első közös tárlata 1978-ban volt, míg első önálló tárlatát 1982-ben tartotta. 1986 óta tagja a Naiv Művészetek Galériájának, s azóta számtalan kiállítása volt mind az országban, mind külföldön, alkotásait az egész világon ismerik. Cicka képein a falusi élet mindennapi pillanatai ötvöződnek egy mágikus világgal, állandó szereplői a lovak, pávák, tökök, libák, valamint a halászat és a vadászat megörökített pillanatai az elmosódó falusi háttérrel.
|
|
|
|
|
|
