| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Ma, június 15-én kezdődött a nyolcadik osztályos tanulók záróvizsgája. A szerb nyelv és irodalom, illetve a nemzeti közösségek diákjai számára az anyanyelv és irodalom tesztet 9 és 11 óra között tartották meg. Holnap matematikából, szerdán pedig a választott tantárgyból – biológiából, földrajzból, történelemből, fizikából vagy kémiából – vizsgáznak a diákok.
Hétfő délelőtt 92 diák írta meg az anyanyelvi ...
|
|
|
A közelmúltban a határgondok és a migránsválság tette ismertté Horgost, ám annyi minden van, ami ezt a vidéket híressé tette régen. Napjainkban is sokat dolgoznak a helyiek, hogy a művelődési élet pezsgő legyen, és őrzik, valamint újjá is élesztik magyar hagyományainkat. Az egykori Kamarás-fürdő például Szeged polgárságának kedvelt üdülőhelye volt. A villasoron pedig még most is megannyi épület őrzi a múlt pompáját, csak sajnos megfakult változatában. ... |
|
|
Az eseményt a Szabadkai Egyházmegye szervezésében valósították meg az ehhez a körzethez tartozó elsőáldozók számára.
A fiatalok látogatást tettek a helyi templomban, a sportcsarnokban, emellett kézműveskedtek és közösen tornáztak. Az eseményen közel 250 gyerek vett részt.
Szöllősi Tibor temerini plébános, a szervező elmondta: „Arra szeretnénk rámutatni, hogy a hitünk nemcsak imádságból áll, hanem játékból, ...
|
|
|
A magyarkanizsai községben is elkezdődött az aratás a legérettebb árpaparcellákon. Az elmúlt időszak magas hőmérséklete befolyásolta a gabona fejlődését. Az idei aratás vegyes képet mutat, de összességében közepes vagy az átlagot kevéssel alulmúló gabonatermésre számítanak a gazdák.
A tavaszi csapadékhiány és a májusi fagyok több térségben károsították az őszi vetéseket, különösen a búzát és az árpát. A szakértők szerint ezek ... |
|
|
A horgosi Művelődési Házban tartották a XIV. Nagy Honi Borverseny eredményhirdetését, illetve a Szent Orbán Borlovagrend megalapításának tizenötödik évfordulóját is megünnepelték szombaton. A nem mindennapi esemény a borrendi köszöntőkkel kezdődött, majd hálaadással és a Szent Orbán szobor megszentelésével folytatódott. Ezt követően a kóstolás sem maradhatott el, igazi borünnep volt ez a nap, amikor még azt is megtudhattuk, hogy melyik lett a polgármester ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 7-én nyílt meg az antalfalvai (Kovačice) Pavelj Cicka és Pavelj Hajko naiv festők kiállítása a Dobó Tihamér Képtárban. A Belgrád melletti, mintegy hatezer lelkes település naiv festőinek munkáin a kakasok dominálnak. Tárlatuk megnyitója három nyelven zajlott: a jelenlévőket Pósa Károly, a képtár vezetője, Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke és Cseh Mladenović Vera Szabadkáról köszöntötték.
Antalfalvát az 1800-as évek elején Árva, Trencsén és Békés vármegyékből érkező szlovákok alapították, s a kisváros lakóinak döntő többsége a mai napig megőrizte eredeti nemzetiségét. Rajtuk kívül élnek még a településen szerbek, németek, románok és cigányok is. Már a harmincas években jelentkeztek a naiv festészet első képviselői, aztán az ötvenes években megalakult a naiv művészet galériája, s ma már a harmadik generáció öregbíti a város (világ)hírnevét. Ugyanis az antalfalvai naiv festők messze földön híresek, s egyik legismertebb képviselőjük a középső generációhoz tartozó Pavel Cicka, aki 1961-ben született, s már alapiskolás korában a helyi diáklapot illusztrálta. Első közös tárlata 1978-ban volt, míg első önálló tárlatát 1982-ben tartotta. 1986 óta tagja a Naiv Művészetek Galériájának, s azóta számtalan kiállítása volt mind az országban, mind külföldön, alkotásait az egész világon ismerik. Cicka képein a falusi élet mindennapi pillanatai ötvöződnek egy mágikus világgal, állandó szereplői a lovak, pávák, tökök, libák, valamint a halászat és a vadászat megörökített pillanatai az elmosódó falusi háttérrel.
|
|
|
|
|
|
