| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Több helyen is sérültek a május elsejei fagyok miatt a gyümölcsösök Magyarkanizsa községben. Érintett rész volt Horgos, ugyanakkor Magyarkanizsa területén is több termelő búcsúzhat a terméstől.
Május végéig ugyanakkor a tapasztalatok szerint előfordulhat még fagy, ami kárt okozhat.
A fiatal fák különösen érzékenyek, mivel nincs még akkora lombkoronájuk, hogy a levelek megvédjék a termést. Az idősebb fák jobban tudnak védekezni a ... |
|
|
A magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban közlekedésbiztonsági ifjúsági fórumot tartottak az „Autó nélkül az érettségi bálra” elnevezésű kampány keretében. A végzős diákoknak a Közlekedésbiztonsági ügynökség emberei tartottak előadást egy közlekedési balesetben megsérült személy példáján keresztül.
Bajtai Balázs, Magyarkanizsa Község Közlekedésbiztonsági Bizottságának koordinátora ...
|
|
|
Dukai Tivadar kertészetében a virág mellé táp és jó szó is jár
Dukai Tivadar neve Tóthfaluban egyet jelent a virággal, muskátlival, árvácskával, petúniával és a krizantémmal. Az egykori kávépörkölő és üdítőkészítő már évtizedek óta foglalkozik virágtermesztéssel, és nemcsak a környéken, hanem tágabb környezetében is ismerik és elismerik, hiszen a minőség nála garantált, a virágok meg ezer színben pompáznak. Jelenleg a muskátlikat ... |
|
|
Az épület külső renoválására és festésére kerül sor a következő időszakban, amely anyaországi forrásokból és önrészből valósul meg, mintegy 5,5 millió dinár értékben.
A tóthfalui Munkás Szent József-templom viszonylag fiatal épületnek számít, hiszen a XX. század elején, 1902-ben kezdték el építeni, majd 1925-ben került felszentelésre. Az első ilyenhez hasonló, komolyabb felújítást 40 évvel ezelőtt végezték el.
|
|
|
A jogot nem magolni kell, hanem érteni – vallja Nyilas Mihály, akit nemrég a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntettek ki. Úgy véli, a szabályokat csak akkor lehet jól alkalmazni, ha az ember az élethelyzeteket is látja mögöttük. Ez a szemlélet kísérte végig bíróként, ügyvédként és közéleti szereplőként is. Életútinterjúnkban az oromi indulásról, a pályakezdésről, a politikába kerülésről, az oktatásról, a kisebbségi jogokról és a vajdasági ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Augusztus 7-én nyílt meg az antalfalvai (Kovačice) Pavelj Cicka és Pavelj Hajko naiv festők kiállítása a Dobó Tihamér Képtárban. A Belgrád melletti, mintegy hatezer lelkes település naiv festőinek munkáin a kakasok dominálnak. Tárlatuk megnyitója három nyelven zajlott: a jelenlévőket Pósa Károly, a képtár vezetője, Kenyeres Ivanka, a Vajdasági Képzőművészeti Kör elnöke és Cseh Mladenović Vera Szabadkáról köszöntötték.
Antalfalvát az 1800-as évek elején Árva, Trencsén és Békés vármegyékből érkező szlovákok alapították, s a kisváros lakóinak döntő többsége a mai napig megőrizte eredeti nemzetiségét. Rajtuk kívül élnek még a településen szerbek, németek, románok és cigányok is. Már a harmincas években jelentkeztek a naiv festészet első képviselői, aztán az ötvenes években megalakult a naiv művészet galériája, s ma már a harmadik generáció öregbíti a város (világ)hírnevét. Ugyanis az antalfalvai naiv festők messze földön híresek, s egyik legismertebb képviselőjük a középső generációhoz tartozó Pavel Cicka, aki 1961-ben született, s már alapiskolás korában a helyi diáklapot illusztrálta. Első közös tárlata 1978-ban volt, míg első önálló tárlatát 1982-ben tartotta. 1986 óta tagja a Naiv Művészetek Galériájának, s azóta számtalan kiállítása volt mind az országban, mind külföldön, alkotásait az egész világon ismerik. Cicka képein a falusi élet mindennapi pillanatai ötvöződnek egy mágikus világgal, állandó szereplői a lovak, pávák, tökök, libák, valamint a halászat és a vadászat megörökített pillanatai az elmosódó falusi háttérrel.
|
|
|
|
|
|
