Magyarkanizsai küldöttség is részt vett a magyarországi Tordason július 20-án megszervezett kajszibarack tanácskozáson és fajtabemutatón. Vajdaság gyümölcstermesztése profitálhatna a jó minőségű terméseivel például a német piacon is, ahol 7-től 9 euróba kerül egy kilogramm gyümölcs, de a feldolgozóiparnak is alapanyagot adhat a kajszi. Szalkai Nemes Valériát, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége közgyűlésének elnökét és Vass Zoltánt, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagját kérdezzük a tapasztalataikról. 

A Vajdasági Agráregyesületek Szövetségén keresztül érkezett a felkérés, hogy vegyünk részt a fajtabemutatón és a tanácskozáson, s elsősorban a magyarkanizsai kajszitermesztőket szólítottam meg ennek kapcsán, mondta Szalkai Nemes Valéria. 

- A rendezvényen szó volt a különböző kajszifajtáknak a keresztezéséről. A svájci előadó elmondta, hogy milyen géppel tudják szkennelni a levélen és a törzsön keresztül, hogy mennyire vannak stresszes állapotban a különböző kajszifajták, s melyik a legellenállóbb bizonyos stresszhatásokra. Ez nagyon érdekes volt, hogy már ilyen műszert is felfedeztek. Ez hasonló berendezés, mint az emberi gyógyászatban a röntgen, detektálja az elváltozásokat és görbét rajzol, mint az EKG is. Megmutatja a fajta stressztűrő fokát. 

- A kajszi közkedvelt gyümölcs, viszont van vele egy nagy probléma, sokszor elfagy tavasszal. Sikerül-e kinevelni fagytűrő fajtákat? 

- Az egyik előadó Németországból érkezett. Thomas Kininger, a Bavendorfi Kutatóintézet gyümölcstermesztési szaktanácsadója bemutatta a németországi fajtákat, hogy hogyan termesztik azokat. Ott kötelezően fedett fóliák alatt kell, hogy tartsák az ültetvényeket, éppen az elfagyás miatt. Nagy a csapadékmennyiség, annak formája lehet hó vagy eső. Ez a fajta termesztés tőlünk távol áll, mert nem jellemző ekkora mennyiégű csapadék, esteleg az egyötöde az ottaninak. A spanyol és svájci fajtabemutatóknál az ellenállóképességre igen nagy hangsúlyt fektettek. Ezek egyrészt szárazságtűrő fajták, másrészt ellenállnak a betegségeknek, mint a tűzelhalás, a fitoplazmózis stb. Elmondták azt is, hogy milyen módszerrel törekednek arra, hogy minél kevesebb vegyszerrel, vagy teljesen mentesen tudják kiküszöbölni ezen betegségek hatásait, illetve mely fajták azok, melyeknél maximum évi 2-3 kémiai kezelés mellett is kiváló hozamokat tudnak elérni. Nagyon értékesek voltak ezek az előadások. Ami a terepi fajtabemutatót illeti, az Agrárgazdasági Kamara és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal támogatásával fenntartott mintaparcellákon, a metszési módok ismertetése volt nagyon érdekes, konkrétan a karcsú orsós metszési mód bemutatása. Ezzel a fajta metszéssel alacsony növényt tudunk úgy kialakítani, hogy a termőágak ne legyenek se túlterhelve, de a maximum termést tudjuk kihozni, s az ember a földön állva tudja a barackot leszedni. Érdekes megemlíteni, hogy olyan fajtákat is bemutattak a magyarországi termelők, amelyek kevésbé érzékenyek a szélre, nem hullanak le. Jómagam is kajszitermelő vagyok, bár tavaly 50 elöregedett fát már ki kellett szedni, de az újratelepítéskor arra törekszem majd, hogy ilyen karcsú orsós fajtát ültessek, ha nem tudom beszerezni az oszlopos fajtát - szögezte le Szalkai Nemes Valéria. 

- Lát-e fantáziát az új fajtákban itt, Magyarkanizsa községben Vass Zoltán? 

- A kajszi termelése egy nagyon érdeke kérdés. Ha a környék mezőgazdaságát történeti szempontból nézzük, akkor a kajszival a gazdák nagyon régóta együtt éltek, azután részben megszűnt ez a tradíció, az utóbbi 10-15 évben pedig megfigyelhető, hogy néhányan ismét komolyabb telepítésbe fogtak. A szerbiai fajtakínálat viszont ott tart, hogy nagyon kiváló ízű és minőségű gyümölcsöt teremnek ezek a kajszik, de sajnos pont azok a fajták jellemzőek a vidékünkre, amelyek a tavaszi virágzáskor a megváltozott időjárási körülmények miatt túl gyakran elfagynak. Mindenképpen óriási kihívás lenne olyan fajtákat találni, amelyek ízvilágban és termésmennyiségben hasonlókra lennének képesek, mint az általunk megszokott kajszifajták. Az kellene, hogy később virágozzanak vagy toleránsabbak legyenek a tavaszi fagyra. Ha ezt sikerülne elérni, akkor azt hiszem, hogy egy óriási lehetőség lenne a kajszitermelés további bővítésének. 

Egyezem Zoltán meglátásaival, bólintott közbe Szalkai Nem Valéria. 

- Ugyanezen a parcellán, már tavaly bemutattak egy fajtát, amely augusztus végén terem, s valamikor májusban virágzik. Ezek nagytörzsű fák, nem karcsú orsós metszés típusra voltak beállítva. Ezt a fajtát érdemes lenne keresztezni a mi jó minőségű és nagy cukorfokú fajtáinkkal. Akkor kaphatnánk egy olyan ötvözetet, hogy szép is, finom is, ellenálló is. Ugyanakkor el kell mondanom, nagyon furcsa volt a számomra az előadások során, hogy senki szót nem ejtett a kajszi termékekről. Csak a termés eladásáról volt szó. A német előadó elmondta, hogy ők 7-9 euróért tudják értékesíteni kilogrammonként az ő kajszijukat, ami halovány a kevés napfény miatt. Miért nem tudjuk mi az 1 eurós, nagyon finom ízvilágú, édes gyümölcsünket kivinni a német piacra, ahol akár négyszeres árat is megkapna érte a termelő? Jó lenne ezen mindenkinek elgondolkodni, akár felsőbb szinteken is, hogy megtaláljuk a kajszira a piacot. 

- Magyarkanizsán terveznek-e hasonló fajtabemutatót, hogy a gyümölcstermelőknek kedvet csináljanak a kajszihoz? 

- Igen, a csapatunk még ott eldöntötte, hogy mindenképpen be kell mutatnunk a mi kajszifajtáinkat is, a termesztési technikánkat, a pálinkafőzdéinket. Velebiten nagy hagyománya van mindennek. Van olyan termelő is, akinek regisztrált pálinkafőzdéje van, s emellett turisztikai szempontok alapján is tudja fogadni a vendégeket, van Tájház, tud szervezni fajtabemutatókat. Már Tordason is közöltük, jövőre nem szalasztjuk el a lehetőséget, hogy mi hívjuk meg őket, hogy lássák, milyen az újvidéki nemesítésű bőtermő fajta vagy a Roksana – mondta Szalkai Nemes Valéria. 

Beszélgetőpartnereim elmondták, hogy kajsziból a pálinka mellett még sok minden készülhet. Például aszalvány, édesség, a magból gyógyhatású olaj, a maghéjat pedig tüzelőként lehet hasznosítani. 

Bővebben: