| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Lehet zimankó vagy kánikula, a vadakról mindig gondoskodni kell, ezt a jó vadászok tudják, és tesznek is érte. A mintegy harmincezer hektáron elterülő vadászterületet és öt körzetet magában foglaló Kapitány-réti Vadászegyesület Magyarkanizsa község településein végez aktív munkát.
Az egyesület elnöke, Boris Bajić okleveles állattenyésztési mérnök arról számolt be lapunknak, hogy jelenleg a turistákat várják tárt karokkal, de ... |
|
|
Különleges programmal készült a magyarkanizsai Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény a magyar költészet napja, április 11-e alkalmából. Az érdeklődők izgalmas költészeti kalandjátékban vehetnek részt, amely játékos formában hozza közelebb az irodalmat.
A magyarkanizsai művelődési intézmények évek óta megemlékeznek a magyar költészet napjáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatalok nyitottak az ilyen kezdeményezésekre, ... |
|
|
A termelés fejlesztése, illetve a gazdasági szereplők szintlépésének támogatása, üzleti hatékonyságuk növelése és versenyképességük erősítése, aminek alapvető célja a szülőföldön való boldogulás és az élelmiszeripari vállalkozások, valamint családi gazdaságok, megerősítése – ezeket az alapcélokat helyezi előtérbe a Vajdasági Rohonczy Gedeon Mentorprogram. A program lebonyolítója a Prosperitati Alapítvány és a CED Közép-európai ... |
|
|
Nekünk, keresztényeknek a húsvét mutat rá, hogy a halál nem egy végpont, hanem egy új kezdet - ezt Verebélyi Árpád horgosi plébános mondta. A bácskai településen is szentmisére gyűltek össze a hívek, hogy megünnepeljék a húsvétot.
A húsvét a kereszténység legjelentősebb ünnepe, melyet Jézus Krisztus feltámadásának, valamint az emberiség megváltásának emlékére tartanak. Horgoson ez az ünnep különösen közösségi és kulturális ... |
|
|
1751 óta minden csütörtökön megtelik élettel a magyarkanizsai piac. Bár a hét több napján is várják az árusok a vásárlókat, a csütörtök továbbra is különleges, ilyenkor a standok roskadoznak a portékától, a tér pedig igazi közösségi találkozóhellyé alakul.
A húsvéti ünnepeket megelőző csütörtökökön különösen pezseg az élet Magyarkanizsán, hiszen piacnap van. Noha hétfő kivételével szinte minden nap találni árusokat, a csütörtöki ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A magyarkanizsai Sordje Rebecca Svédországban szánhúzó kutyákkal dolgozott. Sordje Rebeccáról és szánhúzó kutyáiról már olvashattak a Magyar Szó hasábjain. Most, hogy egy újabb álmát sikerült megvalósítania, ismét mesélt a lapnak kutyás kalandjairól. Elmondása szerint az első huskyja kilenc és fél évvel ezelőtt került hozzá, azóta intenzíven űzi a különféle kutyás sportokat. Öt évvel ezelőtt Magyarországra költözött, ahol elmondása szerint nem igazán találta a helyét, ugyanis a szíve mindig északra húzta. Végül visszatért szülővárosába, Magyarkanizsára, ahonnan négyéves tervezés után a sarkkör fölé, a svédországi Lappföldre költözött.
– A Facebookon van egy csoport, ahol olyan vállalkozások hirdetnek, amelyeknél van szabad hely túravezetőknek vagy olyan személyeknek, akik kutyákkal foglalkoznak, etetik őket. Ebben a csoportban keresgéltem én is, többen is jelentkeztek, végül az egyikkel megbeszéltem a munkát. Négy-öt nap elteltével repülőre ültem, és már utaztam is. Először Norvégiába mentem, ahol körülbelül egy hónapot töltöttem. Ez egy kisebb kutyatenyésztő telepnek számított negyven-egynéhány kutyával. Ott nagyon sokat dolgoztam, és kinti viszonylatban kevés pénzt kaptam érte. Ugyanakkor új ismeretségekre tettem szert, és ezáltal sok új információhoz is jutottam, aminek köszönhetően egy hónap után át tudtam menni Svédországba, Kiruna környékére. Az egész szezont volt szerencsém ott tölteni, és április végén jöttem csak haza – mesélte Rebecca, és hozzátette, hogy a saját kutyáit csak később hozták utána.
Bővebben:
Szánhúzásra fel!
|
|
|
|
|
|
