| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2024.10.11.
Ismét tervben a Csantavér és Orom közötti út rendezése

A Csantavér és Orom közötti földes út jelenleg is forgalmas. Az aszfaltburkolat évtizedek óta várat magára. Az úton nemcsak személyautók, hanem áruszállító furgonok, sőt nagy teherautók is közlekednek. Most jól járható, de csapadékos időben a sár, nyáron pedig a hatalmas por miatt nehézkes a közlekedés.
Az aszfaltút megépítése hatékonyabbá és biztonságosabbá tenné a hulladékszállítást is Csóka, Topolya, Kishegyes és Zenta önkormányzatok területéről ...

   2024.10.11.
Címeres Örökség - Kárász-kastély

A horgosi Kárász-kastélyt 1795-ben építette a Heves Vármegyéből származó család, miután a bécsi udvar úgy döntött, hogy újra kell telepíteni a szegedi pusztát. Az 1771-es döntést követően újra életre kelt a Honfoglalás előtti időktől lakott terület.
Horgos területe régóta lakott. Már az ókorban is éltek itt különféle népcsoportok. A Honfoglalás után már 1075-ben említik okiratokban Horgos, illetve Horgas halászfalut. 1230 körül a településnek ...

   2024.10.10.
A falakat kivéve minden új

A Magyarkanizsa községhez tartozó Oromhegyesen a helyi közösség és a posta épületének renoválása után most a temetőben is történt újítás. A ravatalozó épületét kívül és belül is úgy rendbe tették, hogy rá se lehet ismerni. Szerdán a helybeli lakosok és a vezetőség, valamint Fejsztámer Róbert magyarkanizsai polgármester jelenlétében Kozma Róbert plébános az alkalomhoz illő szertartás keretében szentelte fel az építményt. A ravatalozó méltó körülményeket, ...

   2024.10.10.
Mert a múltat rögzítik azok, akik most dokumentumfilmet készítenek

A Magyarkanizsai Cinema Filmműhely a vajdasági magyar mozgókép napja alkalmából október 9-e és 13-a között az idén is megszervezi a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválját. A filmes rendezvénysorozat hét magyarlakta városba jut el (Ada, Magyarkanizsa, Topolya, Szabadka, Újvidék, Zenta, Zombor).
Az eseményen mutatják be a vajdasági magyar filmesek legújabb alkotásait. Iván Attila mesélt a folyamatokról, a filmkészítés fontosságáról és szépségeiről.
* ...

   2024.10.08.
A Magyarkanizsai Gyógyfürdő meséje nyomán…

„A csodafürdőnek messze dűlőkről,
Csodajárta rétekről jön a vize.
Mint az olaj, csúszik kénes szaga,
S nem tudom betegséget hoz-e, visz-e?”
(Laták István, 1956)


Valamennyien, akik hosszabb-rövidebb ideig élvezhettük a Magyarkanizsai Gyógyfürdő vizének és minden más szolgáltatásának gyógyító és rehabilitációs hatását vagy felüdülést kínáló lehetőségeit, tapasztalatból is tudjuk, mit jelent az idén ...

 
Keresés
 

   2022.06.23.
Akcióterv a romák helyzetének javítására

Akcióterv készül Magyarkanizsán a roma népesség helyzetének a javítására. A dokumentum kidolgozása előtt felmérést végeztek, amelynek eredményeit beépítik majd a tervbe. A felmérés kapcsán tartottak szerdán tanácskozást az Auxilium Oktatóközpont szervezésében a magyarkanizsai Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban. 

A tartományi szociálpolitikai, demográfiai és esélyegyenlőségi titkárság 200 ezer dinárt hagyott jóvá tervdokumentáció kidolgozására, ismertette Bicskei Ibolya, a magyarkanizsai Községi Tanács szociális védelemmel megbízott tagja. Elmondta, hogy az akcióterv a roma populáció lakhatási és életkörülményeinek a javítására szolgál Magyarkanizsa község területén. Ugyanekkora összeggel járult hozzá az önkormányzat is az akcióterv kidolgozásához. A terv elkészítésében a Szociális Központ szakmunkatársai mellett részt vesznek a kulturális és oktatási intézmények, az egészségügy képviselői, az önkormányzat, a helyi közösségek, valamint a Vöröskereszt munkatársai. 

Az akcióterv előkészítését egy kutatómunka előzte meg. Ennek eredményeit összegezve készül majd el az akcióterv. A kutatómunka során elsősorban a lakhatási körülményeket elemezték, illetve azt, hogy milyen iskolai végzettsége van a romáknak. Nagyon fontosnak tartják, hogy ezek a fiatalok is befejezzék legalább az általános iskolát, ismertette Telek Krisztina pszichológus, a Szociális Központ igazgatója. 

„A találkozóra igyekeztünk meghívni minden úgymond kulcsintézmény képviselőjét, tehát azokat a munkatársakat, akik foglalkoznak a roma lakosság gondjaival, a gyerekekkel, felnőttekkel, idős személyekkel. Nagyon fontos az, hogy minden terület képviseltesse magát, hisz a kérdőívek és a terepi munka alapján egyértelműen azt mutatja, hogy elsősorban az oktatás, az egészségügy, a lakhatás, a kommunális infrastruktúra területén, a sport, szabadidő, illetve a biztonság területén jelentkeznek a legnagyobb problémák” - mondta. 

Telek Krisztina szerint a probléma hatalmas kihívás jelent, s nemhiába az uniós csatlakozás egyik fő pillére a roma lakosságról való gondoskodás, s a helyzetükön való javítás. 

„Ezt feladatul kapta minden olyan EU-s tagállam is, amelyben roma populáció él. A Balkánon ez fokozottabb probléma, hisz Szerbiában is jelentős a roma lakosság száma. Községünkben a 2011-es népszámláláskor kicsivel több mint 500 személy vallotta magát romának.” 

A fő célokat elsősorban az oktatás területén fogalmazták meg, ismertette a Szociális Központ igazgatója. 

„A romák 75 százaléka nem fejezi be az általános iskolát, általában 5-6 osztályuk van. Maguk az érintettek is úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék utólag befejezni az általános iskolát. Vannak, akik önszorgalomból szakmát tanulnak, autómechanikusok, kőművesek lesznek, már nem mindenki napszámba jár, s szeretnének erről papírt is szerezni, hajlandóak a továbbképzésre. Az oktatás területén ehhez megfelelő lehetőséget kell teremteni. Problémák vannak az egészségügy területén is. Ezek főleg anyagi eredetűek, például gondot jelent a gyógyszerek megvásárlása.” 

Fontos kérdés a fiatalok szabadidejének haszontalan eltöltése is. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része az utcán tartózkodik, s gyakran keverednek különféle bűncselekményekbe. 2021-ben kimutatásuk szerint 41 kiskorú követett el bűncselekményt, 90 százalékuk roma volt. Fontos, hogy a szabadidő eltöltése terén is irányítani tudják őket, mutatott rá Telek Krisztina a magyarkanizsai tanácskozáson. 

Bővebben: 




Magyarkanizsa: Akcióterv a romák helyzetének javítására