| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2022.02.18.
A környék legszebb muskátlijai

A drágulás a virágtermelőket is érinti – mondja Dukai Tivadar tótfalusi termesztő. 

Dukai Tivadar huszonegynéhány éve még kávépörköléssel foglakozott, ez azonban nem bizonyult kifizetődőnek számára, így jött a fóliasátrakban történő termelés ötlete. 2003-ban kezdett el zöldségeket termeszteni, többek között paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát, majd az első pár év tapasztalatai alapján ismét egy váltás következett. A virágtermesztés felé fordult, és azt azóta is kitartóan űzi. Tóthfalu egyik legszemrevalóbb udvara az övéké, gangjukat szebbnél szebb muskátlik díszítik, a tennivalók sora pedig sohasem ér véget náluk. Párjával, Arankával a munka nagy részét ketten végzik. 

– Jelenleg 900 négyzetméteren termelünk, az évelő növények közül muskátli található legnagyobb részt a gazdaságunkban és krizantém kisebb mennyiségben. E mellett egynyári növényeket nevelünk, apró virágúakat, kankalint, kerti begóniát. Március környékén, a nőnapot megelőző időszakban, mint ahogyan most is, termesztünk még boglárkát, jácintot és szegfűt. Igyekszünk eleget tenni az igényeknek, de nem túl sokat termelni, hiszen ami ránk marad, az hatalmas kiesés. 

A jelenlegi globális árváltozások a virágtermelőket is nehézségekbe kényszerítik, hiszen kiadásaik lényegesen megnőttek a bevételükkel szemben. Tivadar arról mesélt, hogy az egynyári növények termesztését csökkenteniük kellett, hiszen annyira kicsi az árrés, hogy nem érdemes hónapokon keresztül időt és energiát belefektetni a nevelésükbe. A kézi munkaerőhiány is rányomta a bélyegét a fóliában termelők jövőjére, sokan félnek bővíteni, hiszen családilag sem kivitelezhető minden munkálat. 

– A drága órabérek okán az ember nem engedheti meg magának, hogy több napszámost alkalmazzon, hiszen a haszon így is nagyon kicsi. Ezért mi, amit csak tudunk, igyekszünk ketten elvégezni, nagy ritkán, ha szükséges, van még visszajáró munkásom, akinek szólhatok, ha úgy adódik. Mi minden héten a környező piacokat járjuk. Zentára, Magyarkanizsára, Topolyára megyünk, amit csak tudunk, ezeken a településeken próbálunk értékesíteni. Néhány viszonteladó is vásárol tőlünk, azonban nekünk ez nem éri meg, hiszen olyankor szinte önköltségi áron vagyunk kénytelenek túladni a virágainkon – mutatott rá Tivadar. 

Mint minden fóliás termesztésben, itt is nagy a rizikófaktor az időjárási viszontagságok miatt. A hóviharok és a nagyobb horderejű szelek jelentős anyagi károkat okozhatnak a sátrakban. Az öntözést a muskátlik esetében kézzel végzik, a krizantémoknál tüskékkel locsolnak, szálas krizantém esetében pedig csepegtető rendszer van kiépítve. Ez egy olyan foglalkozás, amelyet az ember nem hagyhat ott több napra, hiszen mindig van mit csinálni a virágok körül. A termelő úgy véli, a virág már szinte luxuscikknek számit napjainkban, egyre kevesebb ablak és kiskert pompázik virágba borulva. Érthető okokból az emberek elsősorban a mindennapi dolgokra költenek, és ha marad egy kevés, akkor jön a virágvásárlás. Nyilvánvalóan ezen anyagi gondok a termelőket is elbizonytalanítják, Tivadarék, azonban amíg csak lehet, ebből szeretnének megélni. Nyaranta Zenta központját is az ő virágaik díszítik, így aki a muskátlikat csodálja, ne feledje, hogy Tótfalu szívében két ember keze munkáját dicsérik azok a növények. 

Bővebben: 




A környék legszebb muskátlijai