A drágulás a virágtermelőket is érinti – mondja Dukai Tivadar tótfalusi termesztő. 

Dukai Tivadar huszonegynéhány éve még kávépörköléssel foglakozott, ez azonban nem bizonyult kifizetődőnek számára, így jött a fóliasátrakban történő termelés ötlete. 2003-ban kezdett el zöldségeket termeszteni, többek között paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát, majd az első pár év tapasztalatai alapján ismét egy váltás következett. A virágtermesztés felé fordult, és azt azóta is kitartóan űzi. Tóthfalu egyik legszemrevalóbb udvara az övéké, gangjukat szebbnél szebb muskátlik díszítik, a tennivalók sora pedig sohasem ér véget náluk. Párjával, Arankával a munka nagy részét ketten végzik. 

– Jelenleg 900 négyzetméteren termelünk, az évelő növények közül muskátli található legnagyobb részt a gazdaságunkban és krizantém kisebb mennyiségben. E mellett egynyári növényeket nevelünk, apró virágúakat, kankalint, kerti begóniát. Március környékén, a nőnapot megelőző időszakban, mint ahogyan most is, termesztünk még boglárkát, jácintot és szegfűt. Igyekszünk eleget tenni az igényeknek, de nem túl sokat termelni, hiszen ami ránk marad, az hatalmas kiesés. 

A jelenlegi globális árváltozások a virágtermelőket is nehézségekbe kényszerítik, hiszen kiadásaik lényegesen megnőttek a bevételükkel szemben. Tivadar arról mesélt, hogy az egynyári növények termesztését csökkenteniük kellett, hiszen annyira kicsi az árrés, hogy nem érdemes hónapokon keresztül időt és energiát belefektetni a nevelésükbe. A kézi munkaerőhiány is rányomta a bélyegét a fóliában termelők jövőjére, sokan félnek bővíteni, hiszen családilag sem kivitelezhető minden munkálat. 

– A drága órabérek okán az ember nem engedheti meg magának, hogy több napszámost alkalmazzon, hiszen a haszon így is nagyon kicsi. Ezért mi, amit csak tudunk, igyekszünk ketten elvégezni, nagy ritkán, ha szükséges, van még visszajáró munkásom, akinek szólhatok, ha úgy adódik. Mi minden héten a környező piacokat járjuk. Zentára, Magyarkanizsára, Topolyára megyünk, amit csak tudunk, ezeken a településeken próbálunk értékesíteni. Néhány viszonteladó is vásárol tőlünk, azonban nekünk ez nem éri meg, hiszen olyankor szinte önköltségi áron vagyunk kénytelenek túladni a virágainkon – mutatott rá Tivadar. 

Mint minden fóliás termesztésben, itt is nagy a rizikófaktor az időjárási viszontagságok miatt. A hóviharok és a nagyobb horderejű szelek jelentős anyagi károkat okozhatnak a sátrakban. Az öntözést a muskátlik esetében kézzel végzik, a krizantémoknál tüskékkel locsolnak, szálas krizantém esetében pedig csepegtető rendszer van kiépítve. Ez egy olyan foglalkozás, amelyet az ember nem hagyhat ott több napra, hiszen mindig van mit csinálni a virágok körül. A termelő úgy véli, a virág már szinte luxuscikknek számit napjainkban, egyre kevesebb ablak és kiskert pompázik virágba borulva. Érthető okokból az emberek elsősorban a mindennapi dolgokra költenek, és ha marad egy kevés, akkor jön a virágvásárlás. Nyilvánvalóan ezen anyagi gondok a termelőket is elbizonytalanítják, Tivadarék, azonban amíg csak lehet, ebből szeretnének megélni. Nyaranta Zenta központját is az ő virágaik díszítik, így aki a muskátlikat csodálja, ne feledje, hogy Tótfalu szívében két ember keze munkáját dicsérik azok a növények. 

Bővebben: