| |
|
| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |
|
Kilátogattak a szőlősbe a horgosi gazdák. Igaz, Vince napja majd holnap, január 22-én lesz, ennek ellenére a termelők már ma megmetszették a szőlőt, a plébános pedig megszentelte a vesszőket és a tőkéket a jó termés reményében.
Január 22-e Szent Vince napja, és ehhez számos hagyomány és mondás is kapcsolódik. Például: ha fénylik Vince, tele lesz a pince, azaz, ha holnap napos időjárásunk lesz, akkor a szőlősgazdák gazdag termésre számíthatnak.
|
|
|
A temerini Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület Jáccunk Truppjának musicaljét, az örök klasszikus Rómeó és Júliát vitték színre a hétvégén Magyarkanizsán, a Művészetek Házában. Egy város. Két család. Gyűlölet, harc, kilátástalanság, és két fiatal mindent elsöprő szerelme.
A László Sándor rendezésében készült darabban a nézők mindazt átélhették, ami Shakespeare drámájában benne van, és azt is, ami abból kimaradt. ... |
|
|
Emelkedett a sertéshús ára az elmúlt időszakban a hentesüzletekben, a boltok polcain. Igaz ez a malacra és a hízóra is, viszont ez az ár sem éri még el azt a szintet, hogy az állattenyésztők nyereséggel számolhassanak.
Továbbra is bajban van a sertéstenyésztés Vajdaságban, hiszen alacsonyak a felvásárlási árak a malacok és a hízók esetében is.
Az adorjáni Vajda István elmondta, hogy nagyon hullámzó a felvásárlási ár a malacokat illetően.
|
|
|
Magyarkanizsa következik: összesen 19 kétnyelvű, magyar–szerb útirányjelző tábla kerül kihelyezésre az önkormányzat területén - írja közösségi oldalán dr. Pásztor Bálint.
A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán tette közzé a hír. Mint írja, amit Zentán elindítottak, majd Topolyán folytattak, az most Magyarkanizsán következik. Közel 40 év után először nem esetileg, hanem rendszerben jelenik meg a magyar nyelv a helyi ... |
|
|
Gyerekek voltak a főcukrászok, ők készítették el az édes finomságot. A programot a magyarkanizsai önkormányzat támogatta.
Nagy volt a munka a hétvégén Oromon, ugyanis azok a gyerekek, akik részt vettek a helyi Varázsfalatok Egyesület blokknapján, most túrós lepényt készítettek. Mindenkinek megvolt a feladata, amíg kelt a tészta, addig szorgosan dolgoztak, az édes, túrós tölteléken.
A Varázsfalatok Egyesület szervezésében már több alkalommal ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
A régi hagyományok felelevenítése volt a célja a horgosi Falufarsang megszervezésének. Kedd késő délután a résztvevők felvonultak a falu központjában, elégették a kiszebábot, majd táncházat tartottak a Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület és a Kamrás Együttes közreműködésével. Természetesen nem maradtak el a gyermekprogramok, szórakoztató játékok és kézművesfoglalkozások sem. A Nepomuki Szent János Cserkészcsapat tagjainak irányításával álarcokat, hangszereket készítettek a gyerekek, de fellépett az adai Jancsi Bohóc Bábszínház is.
Sós Nóra, a helybeli művelődési ház programszervezője elmondta, hogy a hagyományos téltemetés lényege, hogy a kiszebábot megtáncoltassák a résztvevők lehetőleg minél nagyobb zaj közepette, mert csak így lehet elijeszteni a telet. Az utcai mulatság végén a kiszebábot a hagyomány szerint elégették, majd a program a művelődési házban folytatódott a táncházzal.
A farsangi mulatságok Horgoson régen hamvazó szerdáig tartottak. Ekkor kezdődött a nagybőjt, de előtte még eljáratták a farsang bolondját. A Néprajzi Értesítő egyik 1913-as számában azt írja, hogy Horgoson a farsang végi bolondozásokban nemcsak a gyerekek vettek részt, hanem a “jobbnyira emberek” is.
“Végig a járásszélen, végig a Kőrösoldalon, keresztül-kasul a járáson kenetlen kocsi nyikorog, vagy oldaiatlan szánkó dülédez, — egyik elé is, másik elé is végedelem rossz lovat fognak vagy vén szamarat. Annak a nyakában kolomp. A szerszám körül gyászoló bőgő-vihánczoló csapat, a szerszámon subába takart halott, a ki minden ösmerös háznál föltámad és bort kért a kulacsába szent Péter részére. Van alamizsnás, a ki egy kis maradékot kéreget össze, (kocsonyát-kalácsot: egy iszákba szed össze,)—vagy ájtatos zarándok, a ki most jött a Szentföldrül szent Pilátus szent hamvaival és kéménykorommal keni be a ráfelejtkezett tudatlan ábrázatot” – írja a Néprajzi Értesítő.
A folyóirat szerint azután a déli órákra elcsendesedett minden Horgoson és a horgosi tanyákon. Délután esetleg csak egy-egy szállás felől hallatszott még némi kósza nevetés, amikor a délelőtti mókában részt vevők elmesélték “viselt dolgaikat”. Azután következett a jószágok itatása, az éjszakára való takarmány meg a fűtenivaló, alomnak való szalma bekészítése, a kazalok, boglyák, szárkúpok környékének rendbe tétele. Vacsorázni általában már nem vacsoráztak a horgosiak, hanem nyugovóra tértek, s ezzel kezdetét vette a negyven napos böjt.
Bővebben:
Falufarsangot tartottak Horgoson
Elűzték a telet Horgoson
|
|
|
|
|
|
