| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.10.16.
Interaktív előadás Horgoson a romák történelméről

A romák történelméről, a roma holokausztról is tartottak interaktív foglalkozást Horgoson, a Kárász Karolina Általános Iskola felnőttoktatási részlegében. 


Kovács Dezdemóna romajogokkal foglalkozó budapesti szakember a Kethane-projekt keretében látogatott Horgosra. Magyarkanizsa község ugyanis partnerként vesz részt a Kethane – Together: European Network for Roma Inclusion and Building Intercultural Understanding elnevezésű projektben, amelyet ...

   2026.10.16.
Nemzedékeket neveltek ki

Néptánc, népzene vagy hagyományőrzés, közösségépítés – ez mind a magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesületet jellemzi, amely idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját. Erre az alkalomra jubileumi gálaműsorral is készülnek, amely szombaton tekinthető meg a Cnesa színháztermében. Az egyesület nemzedékeket nevelt ki, számos kiemelkedő eredményt ért el, mégis a legnagyobb eredmény az, hogy töretlenül dolgoznak azért, hogy hagyományaink, értékeink ...

   2026.10.15.
Elkezdődött a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja

Tizedik éve ünnepeljük a Vajdasági Magyar Mozgókép Napját. Ez alkalomból tegnap hivatalosan is kezdetét vette a Vajdasági Magyar Filmek Fesztiválja. A rendezvénysorozat nyitónapján idén már négy vajdasági településen várták a mozi szerelmeseit. Adán, Topolyán, Zomborban és Magyarkanizsán tartottak vetítéseket. 
2006 óta rendezik meg a Vajdasági Magyar Mozgókép Fesztivált, amelynek célja, hogy a közönség több vajdasági településen is megismerhesse ...

   2026.10.13.
Két keréken Horgos történelmének nyomában

Ezzel a címmel szervezett kerékpártúrát a szegedi Délvidék Ház Természetjáró szakköre szombaton. A résztvevők Horgos történelmi emlékhelyeit járták be, felkeresték a Szeged életében is meghatározó szerepet játszó Kárász és Reök családhoz kötődő helyszíneket, valamint azokat az épületeket, amelyeket Szeged neves építésze, Magyar Ede tervezett. 
A Szegedről induló kerékpárosok Mihálytelken és Röszkén keresztül érkeztek Horgosra, ahol ...

   2026.10.13.
Hagyományos fatimai ünnepség Martonoson

Ismét hívek százai gyűltek össze a hagyományos fatimai ünnepségen Martonoson október 11-én, vasárnap délután. Vajdaság több településéről érkeztek zarándokok, hogy közös imádsággal, szentmisével és gyertyás körmenettel tisztelegjenek a Szűzanya előtt. 
A fatimai Szűz Mária tisztelete több mint egy évszázada köti össze a hívőket. Az 1917-es jelenésekre emlékezve Martonoson is évről évre összegyűlnek azok, akik a közös imádságban keresnek ...

 
Keresés
 

   2022.02.09.
A szőlészetben télen is van tennivaló

A horgosi Bálint István szőlész-borász öt fajta kék és fehér szőlőt termeszt 

Mit lehet ilyenkor a szőlőültetvényben csinálni? Nézelődni, hangzik a vicces válasz a horgosi Bálint István szőlőtermesztőtől, aki a napsütéses február eleji napon az ültetvénybe kalauzolt bennünket. Persze aztán elmagyarázza, hogy itt aztán mindig van tennivaló, ilyenkor végzik a trágyázást, a beteg tőkéket eltávolítani, a támrendszert, a huzalrendszert karbantartani, hisz nyáron a gép csak okozna sérülést a tőkéken, és azt ilyenkor kell elvégezni a nyugalmi időben. A horgosi nyugdíjas autószerelő és szőlész-borász, mint ahogy kedves felesége megjegyzi, többet tevékenykedik most, mint amikor még nem volt nyugdíjas. Kicsi, de takaros és szeretettel gondozott ültetvény az övék, a pincéről nem is beszélve, ahol tábla hirdeti, hogy az a pince, melyben nincs bor, az csak gödör. 

– Három fajta kék szőlőnk van: kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, fehérből pedig rajnai és olaszrizling. A múlt hónapban volt a Vince-napi vesszővágásunk, és nagyon szépek a szemek, úgy látjuk, hisz nem is volt nagyon hideg, csak néhány napig, de annyi meg kell is, mert meg kell, hogy gyérítse a bogarakat, melyek károsítják a szőlőt. Az ideális az lett volna, ha legalább két hétig folyamatosan mínusz ötöt mérhettünk volna. A kártevők már ősszel bevermelik magukat a szőlő háncsa alá, és ott telelnek ki, ezért kellene a hideg, mert csak az tud velük elbánni. A hónap végén egy téli, kora tavaszi lemosó permetezést fogunk alkalmazni, hogy a fészkükbe fojtsuk őket – mesélte Bálint István, aki elmondta, hogy a metszést ők március elején kezdik. – Ahogy az egyik szakember mondta: a metszést mindig a húsvéti sonka utolsó darabjával kell befejezni. Bár idén kitolódik a húsvét, április derekára, ennél azért hamarabb be kell fejezni ezt a tevékenységet. A tőke kialakításától függően a metszésnek is több módozata van. Mi a kordonos művelést használjuk, és szemre vagy szálvesszőre metszünk – tudtuk meg többek között ezt is a szőlész-borásztól, mint ahogy arra is fény derült, hogy kicsiben ez sem egy kifizetődő ágazat. – Nálunk semmi sem kifizetődő, az ember csak úgy találja kifizetődőnek, ha a saját munkáját nem számolja. Mi sem számoljuk, bár a feleségem mindent jegyez, ebből tudjuk, hogy csak úgy van rajta csak némi haszon, ha mi magunk dolgozunk benne, és azt nem számítjuk a költségvetésbe. A probléma az, hogy nem lehet a szőlő árát emelni, de nehéz eladni is. Nekem a tavalyi nagy részét sikerült eladni, a kis borászatomban pedig bor négyezer liter körül van csupán. A törvény is megköti a kezünket, mert nem palackozhatunk, eladni is csak kapun belül lehet – mondta azért mosollyal az arcán a nyugdíjas szőlész-borász, aki fáradhatatlanul és jókedvűen teszi a dolgát a szőlőtőkék között. Nyilván csak így éri meg. 

Bővebben: 




A szőlészetben télen is van tennivaló