| Gazdaság || Kommunális ügyek || Városrendezés || Mezőgazdaság || Környezetvédelem || Idegenforgalom || Oktatás || Művelődés || Szociális védelem || Egészségügy || Sport || Ifjúság || Tájékoztatás || Rendkívüli helyzetek || Vallás || Civil szervezetek || Közösség || Helyi közösségek |

   2026.02.26.
Az lehetsz, aki csak akarsz, és rajzold is le!

Nemzetközi rajzpályázatot szervezett a magyarkanizsai Gyöngyszemeink Iskoláskor Előtti Intézmény. A községből és Magyarországról 120 alkotás érkezett be a Farsang nevet viselő kiírásra. 


A Cnesa előcsarnokában állították ki a rajzokat, amelyeket az ünnepélyes megnyitó előtt mindenki megtekinthetett. A gyerekek rajzainak csak a képzelet szabhatott határt, szinte mindenki más-más technikával alkotott. 


A rajzpályázatra ...

   2026.02.26.
A vallási turizmus fejlesztése

A Magyarkanizsa községben zajló határon átnyúló projektek egyike a Szakrális utazások, azaz a Sacred Journeys projektum, amelynek egyik kedvezményezettje a Délvidék Kutató Központ Egyesület. A pályázat az Interreg VI-A IPA Magyarország–Szerbia Program keretében valósul meg, célja pedig a szerb–magyar határtérség gazdag vallási és kulturális örökségének megőrzése, elérhetősége, láthatóvá tétele. A projekt térségünk szakrális helyeit és vallási ...

   2026.02.25.
Mit jelent boldognak lenni?

Soha nem éltünk még ilyen jól – mégis egyre többet beszélünk a boldogtalanságról. Kalmár Ákos okleveles közgazdász, vallástudományi szakember ennek miértjére kereste a választ a József Attila Könyvtárban megtartott előadásán. Konkrétan azt vizsgálta, hogyan alakult a boldogság fogalma az európai gondolkodás történetében, az ókori filozófiától a keresztény hagyományon át a modernitás kezdetéig.


Külön hangsúlyt kapott a 18. századtól ...

   2026.02.24.
Városok arculatát alakította

– Volt némi beleszólásom városok arculatának alakításába – mondta a rá jellemző bölcs szerénységgel Tóth Vilmos, magyarkanizsai építész, amikor beszélgetni kezdtünk a Magyar Életfa díj kapcsán. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elismerése, amit a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkaközössége felterjesztése nyomán – a magyar kultúra napja kapcsán rendezett ünnepségen – adtak át neki Zentán, azért is érdekes, mert ...

   2026.02.23.
Két külön zenei világ összeforrása

Első alkalommal lépett színpadra közösen Magyarkanizsán Dresch Mihály magyarországi Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész és a Mezei kvartett. 


Az egész estés műsort, melynek alapját a magyar népdal képezte, a Regionális Kreatív Műhely szervezte, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye és a szegedi Zenergia Egyesület közreműködésével. A közönség két külön zenei világ összeforrását hallhatta az est folyamán. 


 
Keresés
 

   2022.02.09.
A szőlészetben télen is van tennivaló

A horgosi Bálint István szőlész-borász öt fajta kék és fehér szőlőt termeszt 

Mit lehet ilyenkor a szőlőültetvényben csinálni? Nézelődni, hangzik a vicces válasz a horgosi Bálint István szőlőtermesztőtől, aki a napsütéses február eleji napon az ültetvénybe kalauzolt bennünket. Persze aztán elmagyarázza, hogy itt aztán mindig van tennivaló, ilyenkor végzik a trágyázást, a beteg tőkéket eltávolítani, a támrendszert, a huzalrendszert karbantartani, hisz nyáron a gép csak okozna sérülést a tőkéken, és azt ilyenkor kell elvégezni a nyugalmi időben. A horgosi nyugdíjas autószerelő és szőlész-borász, mint ahogy kedves felesége megjegyzi, többet tevékenykedik most, mint amikor még nem volt nyugdíjas. Kicsi, de takaros és szeretettel gondozott ültetvény az övék, a pincéről nem is beszélve, ahol tábla hirdeti, hogy az a pince, melyben nincs bor, az csak gödör. 

– Három fajta kék szőlőnk van: kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, fehérből pedig rajnai és olaszrizling. A múlt hónapban volt a Vince-napi vesszővágásunk, és nagyon szépek a szemek, úgy látjuk, hisz nem is volt nagyon hideg, csak néhány napig, de annyi meg kell is, mert meg kell, hogy gyérítse a bogarakat, melyek károsítják a szőlőt. Az ideális az lett volna, ha legalább két hétig folyamatosan mínusz ötöt mérhettünk volna. A kártevők már ősszel bevermelik magukat a szőlő háncsa alá, és ott telelnek ki, ezért kellene a hideg, mert csak az tud velük elbánni. A hónap végén egy téli, kora tavaszi lemosó permetezést fogunk alkalmazni, hogy a fészkükbe fojtsuk őket – mesélte Bálint István, aki elmondta, hogy a metszést ők március elején kezdik. – Ahogy az egyik szakember mondta: a metszést mindig a húsvéti sonka utolsó darabjával kell befejezni. Bár idén kitolódik a húsvét, április derekára, ennél azért hamarabb be kell fejezni ezt a tevékenységet. A tőke kialakításától függően a metszésnek is több módozata van. Mi a kordonos művelést használjuk, és szemre vagy szálvesszőre metszünk – tudtuk meg többek között ezt is a szőlész-borásztól, mint ahogy arra is fény derült, hogy kicsiben ez sem egy kifizetődő ágazat. – Nálunk semmi sem kifizetődő, az ember csak úgy találja kifizetődőnek, ha a saját munkáját nem számolja. Mi sem számoljuk, bár a feleségem mindent jegyez, ebből tudjuk, hogy csak úgy van rajta csak némi haszon, ha mi magunk dolgozunk benne, és azt nem számítjuk a költségvetésbe. A probléma az, hogy nem lehet a szőlő árát emelni, de nehéz eladni is. Nekem a tavalyi nagy részét sikerült eladni, a kis borászatomban pedig bor négyezer liter körül van csupán. A törvény is megköti a kezünket, mert nem palackozhatunk, eladni is csak kapun belül lehet – mondta azért mosollyal az arcán a nyugdíjas szőlész-borász, aki fáradhatatlanul és jókedvűen teszi a dolgát a szőlőtőkék között. Nyilván csak így éri meg. 

Bővebben: 




A szőlészetben télen is van tennivaló